Căutare

Duray Miklós, Tõkés László és Toró T. Tibor tartott elõadást a nyári egyetemen
Az idei parlamenti választásokon megváltozott Szlovákiában a politikai légkör, ma már az egyre fokozódó magyarellenesség a jellemzõ – tájékoztatta Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke az 5. Kárpát-medencei Nyári Egyetem hallgatóit Nagyváradon.

Nagyvárad
Mint kifejtette, az országot vezetõ új, hárompárti koalíció tagjai politikai nézetük alapján annyira különbözõek, hogy csupán két dolog kapcsolja össze õket: a magyarellenesség és a hataloméhség. „Jelenleg újraéledõben van a hétköznapi utcai magyarellenesség, amikor rászólnak az emberre, ha magyarul beszél, és lefestik a magyar nyelvû feliratokat, emellett pedig erõsödnek a neonáci csoportok” – vázolta a felvidéki közállapotokat a politikus, rámutatva: mindez azért következhetett be, mert nyilvánvaló: Robert Fico miniszterelnök képtelen lesz beváltani választási ígéreteit.
Duray emlékeztetett, az idei kormányváltással egy nyolcéves folyamat ért véget, amelynek során a felvidéki magyarság képviselete kormányzati tényezõként szerepelt. „A kormányzati szerepvállalásra egyébként ugyanazon okokból került sor, mint Romániában: nem azért szorgalmazták Nyugaton, mert Washingtonban vagy Brüszszelben annyira szeretnék a magyarokat, hanem a Kárpát-medencei magyarság helyzetének rendezetlensége miatt, valamint azért, mert szükség volt az elszakított országrészek magyar politikájának ellenõrizhetõségére” – fogalmazott. A magyar kormányzati szerepvállalás azért ért véget, mert az ország 2004-ben az EU tagjává vált, és már korábban, az MKP választási sikereit látva elkezdõdött egy olyan folyamat, amely a magyar közösség politikai életbõl való kiszorítására irányult.
Tõkés László királyhágómelléki református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a Duray által mondottakhoz kapcsolódva emlékeztetett, a romániai magyarságot is „domesztikálni” kellett, hogy ne képezzen akadályt a román nemzetstratégiai célok elérésében, ennek eredményeként jött létre a neptuni egyezmény az RMDSZ vezetõi és az akkori román kormányerõk között. Tõkés úgy vélte, az RMDSZ teljes mértékben föladta az önálló magyar politizálást. „Ennek legnagyobb áldozata az autonómia, amelyet módszeresen szõnyeg alá söpörtek” – szögezte le a püspök. Tõkés László szerint mostanra összesültek az RMDSZ nagypolitikai kudarcai: az állami magyar egyetem megvalósításának, illetve a kisebbségi törvény elfogadásának elmaradása, így a helyzet tarthatatlanná vált az RMDSZ-vezetõk számára. „Ezért most a felvidéki mementó hatására fölmerült a párbeszéd lehetõsége is, és talán létrejöhet egy autonómia-kerekasztal, majd a dialógus állandósulhat is egy Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet Keretében” – hangoztatta a püspök.
Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselõje szintén intõ példának minõsítette a felvidéki fejleményeket, és leszögezte, az egyezkedésre alapuló kamarillapolitika kudarcot vallott Romániában és Szlovákiában is. „Az RMDSZ sem lesz képes stratégiai céljait gyakorlatba ültetni, itt is kudarcot vallott az elmúlt tíz év politikája. Az erdélyi magyar politika komoly válság elé néz, ez érzékelhetõ azon a vitán is, amely az RMDSZ reformjáról szól” – hangoztatta Toró. A képviselõ szerint a helyzet oly módon lenne feloldható, ha a politikum nem akarna mindenre rátelepedni, és megvalósulna a pluralizmus, valamint a párbeszéd a civil szféra és a politikusok között.