Căutare

Salat Levente rektorhelyettes elmarasztalja a Bolyai Kezdeményezõ Bizottságot
Várhatóan egy hónapon belül kiderül, indít-e vizsgálatot az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) emberi jogi bizottsága a romániai magyar nyelvû oktatás ügyében, amelyrõl a kolozsvári Bolyai Kezdeményezõ Bizottság (BKB) nyújtott be petíciót az általa tapasztalt hiányosságokról.

Hantz Péter, a BKB titkára csütörtökön a kincses városban tartott sajtótájékoztatóján ismertette a beadvány tartalmát. A dokumentumban felhívják a figyelmet a romániai felsõoktatásban a magyar diákokat érintõ diszkriminatív helyzetre, amely a magyar diákok alacsony számarányát eredményezi. Tájékoztatják továbbá az ENSZ-bizottságot, hogy ma sincs önálló állami magyar nyelvû egyetem Romániában, valamint arra is figyelmeztetnek, hogy a kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar vonalának nincs önállósága. A dokumentumban kitérnek arra is, hogy a közoktatásban a magyar tanulóknak anyanyelvi szinten – nem pedig idegen nyelvként – tanítják a román nyelvet, amely nehézséget okoz a nyelv megfelelõ elsajátításában. Panaszaik szerint a csángó kisebbség magyar nyelvû oktatása is akadályokba ütközik. Ezzel egy idõben Salat Levente rektorhelyettes úgy véli: a BKB károkat okoz a magyar nyelvû oktatás, annak rövid távú kilátásai szempontjából.
Hantz Péter csütörtökön kitért Dobolyi Alexandra európai parlamenti képviselõ lapunkban ismertetett, nagy vihart kavart kolozsvári látogatására is. A BKB titkára kifejtette: amint megtudták, hogy a képviselõ asszony az egyetem vezetõivel – köztük a két magyar prorektorral – tárgyal, a kezdeményezõbizottság vezetõsége megpróbált kapcsolatba lépni vele, ám eredménytelenül. A szervezet képviselõje megismételte: a BKB meggyõzõdése szerint Dobolyi Alexandrát vendéglátói, „a román egyetemi vezetõkkel kollaboráló” magyar rektorhelyettesek félrevezették. Mint ismeretes, a BKB felelõtlennek minõsítette az euroképviselõ kolozsvári nyilatkozatát, felhívva a figyelmet arra, miszerint az oktatók döntõ többsége által szorgalmazott magyar karok és tanszékek létrehozását az egyetem döntéshozó fórumai rendre elutasítják, az RMDSZ által kiharcolt, a magyar oktatásnak szánt román állami különjuttatások is elvesznek az egyetem költségvetésében a magyar tagozat pénzügyi autonómiájának hiányában.
Salat Levente prorektor azonban visszautasítja a magyar rektorhelyetteseket érintõ vádat. A Babeº–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának vezetõje a Krónikának elmondta: a magyar tagozatvezetés tárgyalási pozíciói sajnos éppen a BKB akcióinak köszönhetõen felszámolódtak, és az egyetem román vezetésével korábban kialakított együttmûködésrõl a mai viszonyok között már nem lehet beszélni. Dobolyi Alexandra vihart kavart terepszemléjérõl Salat úgy vélekedett: a látogatás szervezõi és lebonyolítói komoly hibákat követtek el, amit a Bolyai Kezdeményezõ Bizottság „jó érzékkel” használt ki. A rektorhelyettes úgy véli, egy ilyen horderejû ügy kapcsán nem lett volna szabad „lebegtetni” azt a kérdést, hogy a látogatás hivatalos-e vagy sem, ugyanakkor szerinte nem lehet úgy állást foglalni, hogy mindössze az érintettek egy részének véleményét kérik ki. Mindezek mellett a nyilvánossággal való kommunikáció kérdését mind a szervezõk, mind pedig a meghívottak és a találkozón résztvevõk koncepciótlanul kezelték. A rektorhelyettes hozzátette, ezek a hibák kapóra jöttek a BKB-nak, amely ezúttal is kihasználta az újabb szereplési lehetõséget. „Abban, ahogy ezt a kérdést, lényegében megalapozott állításokkal, most újra közvitára tûzték, tulajdonképpen az elmúlt napokban tapasztalható igyekezetük érhetõ tetten: megpróbálják elterelni a figyelmet arról, hogy korábbi fellépéseik a megfogalmazott célok szempontjából eredménytelenek voltak. Sõt az egyetemen zajló magyar nyelvû oktatás helyzetére és rövid távú kilátásaira nézve igen súlyos károkat okoztak” – vélekedett lapunknak Salat Levente, aki hozzáfûzte: az EP-képviselõ nyilatkozatait nem kívánja kommentálni.
Egyébként a BKB tiltakozó közleményére Dobolyi Alexandra az MTI-nek úgy reagált, hogy Magyarország elmúlt kétéves európai uniós tagsága idején minden létezõ európai parlamenti plenáris felszólalásában szorgalmazta a román kormánynál a kisebbségi törvény mielõbbi meghozatalát, legutóbbi felszólalásában a kulturális autonómián kívül a felsõoktatás helyzetére külön is kitért. A „felelõtlenség” vádjával kapcsolatban leszögezte: tárgyalópartnereit minden esetben felnõttként kezeli, héfõn pedig a BBTE vezetõségének meghívására utazott Kolozsvárra. Románia várható 2007-es csatlakozására utalva elmondta: a magyar szocialista álláspont értelmében a határon túl élõ magyar közösséget úgy lehet a legjobban támogatni, ha mindent megteszünk a román csatlakozás segítésére, hiszen így a határon túl élõk ugyanolyan uniós állampolgárok lesznek, mint a magyarországiak. „Mindaddig, amíg a román vezetés a megosztottságot és az egymásra mutogatást érzékeli, az oszd meg és uralkodj elv alapján fog eljárni” – hangsúlyozta Dobolyi Alexandra.