| 
 
 Numele cotidianului: KrónikaAnul şi data apariţiei: 16.05.2006
 Tematica: legea minorităţilor naţionale
 Categoria articolului: reportaje
 Autorul articolului: Lazar Lehel
 Titlul articolului: Csorbul az esélyegyenlõség
 Numărul fotografiilor: 1
 Acces online: https://www.kronika.ro/nd.php?name=Sh&what=2642
  Döntött a román nyelvoktatás ügyében a   diszkriminációellenes tanács A jelenlegi tanügyi rendszer nem biztosítja a szükséges esélyegyenlõséget a   kisebbségi diákoknak a román nyelv elsajátításához – ezzel foglalható össze az   Országos Diszkriminációellenes Tanács döntése a magyar diákok román   nyelvoktatásával kapcsolatosan. A testület pozitívan véleményezte azt a múlt év   végi beadványt, melyben az aláírók sérelmezik, hogy a magyar diákoknak nem   tanítják idegen nyelvként a románt, és a vizsgákon is a román anyanyelvû   diákokkal azonos elbírálásban részesülnek.
 A testület döntésében kerülte a diszkrimináció   kifejezést, és annak ellenére hozta a határozatot, hogy az oktatási   minisztériumtól kapott véleményezés szerint a jelenlegi oktatási rendszerben   nem éri hátrányos megkülönböztetés a magyar tanulókat. A képviselõház tanügyi   szakbizottsága is kikerülte a válaszadást, megfogalmazása szerint „a román   nyelv elsajátítása prioritás kell hogy legyen”. Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke a Krónikának elmondta:   azt javasolták az oktatási minisztériumnak, hozzon létre egy szakbizottságot,   és találja meg a legmegfelelõbb módszert arra, hogy a kisebbségekhez tartozók   elsajátíthassák az állam nyelvét, és az esélyegyenlõség elve se csorbuljon.
 „Statisztikailag is kimutatható, hogy a kisebbségekhez tartozó diákok   gyengébben szerepelnek a román nyelvvizsgákon. Ez annak tulajdonítható, hogy a   román nyelvet nem tanítják a megfelelõ módszerekkel. Ezért a tanács úgy vélte:   a kisebbségeknek is ugyanolyan esélyt kell biztosítani a nyelv elsajátítására,   mint annak a diáknak, akinek román az anyanyelve” – magyarázta Asztalos Csaba.
 Az elnök kiemelte: mindenkinek jogában áll és egyben kötelessége is az állam   hivatalos nyelvét megtanulni, ehhez azonban biztosítani kell a megfelelõ   feltételeket.
 Asztalos Csaba érvelése szerint a magyar anyanyelvû diákoknak már csak azért is   sajátos programot kell kidolgozni az államnyelv megtanítására, mert vannak   olyan települések, ahol a diákok csak az iskolában találkoznak a román   nyelvvel. „Hargita és Kovászna megyében a hétköznapi kommunikációban a diákok   nem gyakorolják ezt a nyelvet, így hát más módszert kell kidolgozni az   oktatásra ahhoz, hogy egyenlõ esélyük legyen a román nyelv elsajátítására” –   magyarázta a testület elnöke.
 Lapunktól értesült a döntésrõl Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok   Szövetségének elnöke. Habár a döntés indoklását még nem kapta kézhez, Lászlófy   úgy véli, ez már jelentõs elõrelépésnek számít. „Túlléptünk a tabuként kezelt   témán, melyrõl eddig hivatalosan senki nem beszélt” – magyarázta. Szerinte   amennyiben a minisztérium a javaslatnak megfelelõen próbál változtatni a magyar   diákok román nyelvoktatásán, új oktatási programra és tankönyvekre van szükség,   ugyanakkor a pedagógusképzésben is változásnak kell végbemennie, mivel az   oktatóknak is új módszereket kell elsajátítaniuk. Hozzátette: a kisebbségeknek   szánt román nyelvkönyvekre már nyújtottak be konkrét javaslatokat is, ellenben   a tárca ezeket nem vette figyelembe.
 Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz címzett beadványt Hantz Péter,   Kovács Lehel és Szász Csaba adjunktus, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar   Pedagógusok Sszövetségének elnöke, Péntek János, Szilágyi N. Sándor és Vekov   Károly egyetemi oktató, Török Ferenc Kolozs megyei fõtanfelügyelõ-helyettes,   valamint Sógor Csaba szenátor, Toró T. Tibor képviselõ írta alá múlt év decemberében.   A dokumentum szerint habár az I–IV. és az V–VIII. osztályos diákoknak külön   román nyelv és irodalom tananyag van kidolgozva, a képességvizsgán már a román   diákoknak kidolgozott kritériumoknak kell megfelelniük. Gimnáziumi szinten   nincs különbség a román és a más anyanyelvû diákok román tananyaga között, és   az érettségi vizsgán is azonos a mérce. Ráadásul az érettségin elért gyengébb   osztályzat az egyetemi felvételin is hátrányt jelent. Ez pedig, az aláírók   szerint, diszkriminációnak minõsül. Úgy vélik ugyanis, hogy egy idegen nyelvet   nem lehet anyanyelvi szinten elsajátítani. A beadvány aláírói úgy vélték, a   hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére külön elvárások alapján kell   felmérni a kisebbségi oktatási intézményekben tanuló diákok tudását.
 Korábban Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke arról tájékoztatta   lapunkat, hogy a készülõ oktatási törvénybe is bele szeretnék foglalni a román   nyelv elsajátítását biztosító módosításokat. A tervezet még nem került   közvitára, nyilvánosságra hozatala után is lehet javaslatokat tenni. Lakatos   elmondta: a kisebbségi törvény tervezetébe is olyan paragrafusokat foglaltak   bele, melyek szerint a magyar diákoknak külön programot kell kidolgozni a román   nyelv elsajátítására, és a tudásuk felmérésére is más követelményrendszert kell   felállítani.
 | 
  Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară. În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize. |