Căutare

Vitát kavart a kisebbségi törvény a szombati, marosvásárhelyi SZKT-SZET együttes ülésen, noha az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala már benyújtotta elfogadásra a projektet. További kiemelt téma az észak-erdélyi autópálya – itt az RMDSZ bekeményít.


Nem mond le az RMDSZ az autópályáról – tért ki Markó Béla szövetségi elnök beszámolójában – bár a déli, tranzit-útvonalként szolgáló műutat sem ellenzi. „Ha a szerződésben van a hiba, azt felül kell vizsgálni”– mondta a miniszterelnök-helyettes válaszul azokra a vádakra, miszerint az észak-erdélyi autópályát építő Bechtel vastagon számlázna.

Markó szerint azonban nem szabad felfüggeszteni az építést: „a román politikusok vagy segítsék Erdélyt, vagy hagyják, hogy segítse önmagát” – fogalmazott.

Az SZKT-t végigülők hagyományos testhelyzete a "pozitia ghiocel" (hóvirág testhelyzet). Ez azt jelenti, hogy a homlokunkat neki kell támasztani valaminek: például széktámlának, esetleg karunkkal lehet alápolcolni. Fejcsóválással és mély, szaggatott sóhajokkal az igazi, persze egy kis szundi is belefér.

Markó szerint nem igaz, hogy a kisebbségi törvénytervezet, ha jelen formájában elfogadásra kerülne, az RMDSZ „bebetonozását” jelentené: szerinte egy szervezetet be lehet jegyezni, csak az aláírás-hamisításról kell leszokni – az utalás vélhetően az MPSZ bejegyzési aláírásgyűjtéseire vonatkozik.

A Szövetségi Képviselő Tanács és Szövetségi Egyeztető Tanács közös ülésének napirendjén nem szerepelt az RMDSZ kormányra való lépésének utólagos megszavazása. Erről tavaly december 26-án döntött az Operatív Tanács, és a szövetség alapszabályzata szerint ezt a következő SZKT-ülésen, vagyis ezen a hétvégén kellett volna megszavazni. Az RMDSZ kormányzati tevékenységéről érdemben


nem történt beszámoló.

Borbély László felszólalásában azoknak üzent, akik túl rövidnek találták azt az időt, melyet a kisebbségi törvénytervezet vitájára hagytak: 13-15 év alatt mindenkinek megvolt a lehetősége, hogy kialakítsa a véleményét arról, hogy mit kellene tartalmazzon egy kisebbségi törvénytervezet, mondta.

Így arra nem kell sokat várni, hogy ezt az álláspontot ki-ki elővegye – fogalmazott a területrendezési miniszter. Toró T. Tibor javasolta a parlamenti frakciónak, hogy bővítsék a törvénytervezetet a helyi autonómiatanácsokra és a sajátos státusú településekre vonatkozó cikkelyekkel.


Nem ideális törvénytervezet

kidolgozása volt a szándékunk – szólt a kritikusokhoz Varga Attila, a kisebbségi törvény egyik „atyja” – hanem egy olyané, mely illik az alkotmányos jogi keretbe. Szerinte ha a tervezetet – és így a kisebbségek közösségkénti definícióját, az autonómia fogalmát elfogadják, akkor a román törvényhozásban szemléletváltás történik. „Ezt ki lehet bontani, ne vesszünk el a részletekben” – mondta Varga.


Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor állásfoglalásban való fellépést javasolt az SZKT-nak a népszavazás miatti agresszív, radikális hangulat miatt. Előtte elmesélte, hogy sógorának autóját


zöld festékkel öntötték le Udvarhelyen.

Továbbá autópálya-ügyben is állásfoglalást ajánlott, ez később el is fogadta a testület. A dokumentum szerint a műút „nem egyik vagy másik párt érdeke, hanem az erdélyieké, akiknek joguk van arra, hogy Románia kormánya biztosítsa a fejlődés lehetőségét”. Viszont a toleranciáról szóló állásfoglalás megszövegezését elhalasztották, láthatóan mindenki sietett haza és legjobbjainknak nem volt türelmük stilizálni az Eckstein által elkészített draft-ot.

Gólt lőttek:

"Hallgass már!" – szólt le Frunda György SZKT-elnök Mátis Jenőnek, amikor utóbbi helytelenítette, hogy a két frissen kinevezett alelnök, Veress Emőd és Lakatos András nem mutatkoztak be, mielőtt tisztségükben megerősítenék őket. Frunda azt ajánlotta Mátisnak, hogy médiából tájékozódjon a jelöltek személyéről.

"Takács Gyula következik" – a nyelvbotlást szintén Frunda követte el, Takács Csaba ügyvezető elnök felszólalása előtt. Takács erre elnézést kért az SZKT-elnök úrtól, amiért olyan ritkán szólal fel, hogy nem tudja megjegyezni a nevét. Frunda nagyon megbánóan: "Ügyvezető elnök úr, ön összetéveszthetetlen!"

Az RMDSZ nevét RMESZ-re (Romániai Magyar Elitszervezet) vagy RMASZ-re (Romániai Magyar Arisztokratikus Szervezet) kellene változtatni – jelentette ki Kelemen Kálmán.

Hölgyeim – mind a hárman-négyen – és uraim! – így kezdte felszólalását Böndi Gyöngyike máramarosi prefektus.