Căutare

RMDSZ-források szerint lehetséges: a demokrata párton belül van egy olyan áramlat, amely


a kormánykoalíció megbontását az RMDSZ felhergelésével képzeli el. A kisebbségi törvény elfogadása az RMDSZ koalíciós feltétele volt, a megállapodás aláírásakor az RMDSZ-nek nem voltak különösebb problémái.

Később azonban alkalomszerűen a PD be-be zavart. Hogy Băsescu mit gondol ebben a pillanatban, arról Markó-közeli források azt állítják, ez kezelhető: az RMDSZ elnöke kritikus helyzetekben eredményes puhító-gépnek bizonyul.

Most különösen kellemes a közhangulat, amióta úgy tűnik, hogy Emil Boc is szemrebbenés nélkül tagadja meg saját kormányprogramját, és egy nem is olyan régi aláírt négypárti egyezséget – írja blogjának keddi bejegyzésében Markó Attila államtitkár.


Hasonló hangulatról számol be blogjában Kelemen Hunor képviselő is:

Az már szinte nem is volt meglepetés, hogy a Demokrata Párt farhámba ült. Emil Boc ma már arról beszélt, hogy pártja csak akkor szavazza meg a tervezetet, ha az autonómia-tanácsoknak nincs döntési jogkörük, és ha a kisebbségeket nem ismerik el államalkotó tényezőnek. Két lényeges része a tervezetnek, két olyan rendelkezés, amely az igazi újdonságot jelenti.

Az már a cinizmus csúcsa, hogy a Demokrata Párt a törvénytervezetről Valeriu Tabărăt, az egykori Nemzeti Egységpárt volt elnökét (PUNR – a pártot Gheorghe Funar alapította – szerk. megj.), ma demokrata képviselőt bízta meg a párton belül egy jelentés elkészítésével. Mintha kecskére bíznák a káposztát (…)

A koalíciós pártok részéről tavasszal a liberális Mona Muscă, akkor még kulturális miniszter indított támadást a kulturális autonómia ellen. Őt követte a Konzervatív Párt, most pedig a demokratákon a sor. Mintha leosztott szerepek lennének. Közben minden koalíciós partner írásos egyezségben vállalta, hogy pártja a kormány által beterjesztett változatot megszavazza. Ezek az urak még nem szoktak hozzá ahhoz, hogy az adott szó kötelez.


Ha a PD a kisebbségi törvény kapcsán akarja szétrobbantani

a koalíciót, Markó Béla elnök úgy próbálja fedezi az RMDSZ pozícióit, hogy a tőle nem megszokott offenzív hangnemben az javasolja: fáradjon ki a koalícióból inkább a PD, hiszen az ő hosszú távú emlékezetük akadozik.

A probléma lényege az lehet, hogy a PD korábban sem volt, most sem különösebben népszerű Erdélyben. Ha a PSD az autópálya-témával próbált nyomulni az erdélyi szavazók felé, a PD még nem találta ki erdélyi önmagát.

Emil Boc, Kolozsvár polgármestere – aki tavaly júniusban magyar szavazatokkal nyert –, bármikor kapható egy kevés eurokomform nacionalizmusra, ha ezzel konszolidálhatja Erdélyben nagyon erőtlen pártjának itteni pozícióit.

Boc az RMDSZ-szel való konfliktusból remél erdélyi bónuszpontokat, és úgy tűnik, arra spekulál, hogy így "jó románként" – tulajdonképpen korszerű nacionalistaként –becsatornázhatja a látens nacionalisták széles táborának a rokonszenvét.

Egy másik szempont: a koalíció eleddig nem tudott különösebb vívmányokat felmutatni. Ha az igényeit a kisebbségi törvényben megfogalmazó RMDSZ eléri az egyedül általa megfogalmazott célt, mi lehetne még, amivel az RMDSZ-t bent lehetne tartani abban a koalícióban, amely úgy zsena, ahogy van?


_____________________

Emil Boc a héten kijelentette: pártja nem támogatja jelenlegi formájában a törvénytervezetet, hacsak a Velencei Bizottság javaslatai mellett újabb módosításokat nem iktatnak be a szövegébe. Boc egyebek között ki akarja iktatni a jövendő autonómiatanácsok "vétójogát", továbbá az állampolgárok jogainak védelmére vonatkozó kritériumot is.

A PD elnökének kijelentései azért is meglepőek, mert a koalíció pártelnökei – köztük Boc is – októberben négypárti megállapodást írtak alá, melyben a kisebbségi törvénytervezet kormány által elfogadott változatának támogatására kötelezték el magukat, miután a jogszabály korábban a szenátusban elbukott.

A törvénytervezet képviselőházi vitáján a liberálisok felől az RMDSZ nem számít lényeges ellenállásra, révén, hogy Tăriceanu miniszterelnök határozott hangú körlevélben szólította fel kollégáit, szavazzák meg a törvényt a kormány által


elfogadott és előterjesztett formában.

Hétfőn a képviselőház állandó bizottságában meghosszabbították a kisebbségi törvénytervezet bizottsági jelentéseinek határidejét: a december 7-i határidő 22-re módosult. Ez azt jelenti, hogy bár lehetőség van arra, hogy a parlamenti szakbizottságok jelentései a törvényről még a téli parlamenti szünetig elkészüljenek, de már csak jövőre kerülhet sor a tervezet parlamenti vitájára.

A képviselőházi bizottságokban tegnap megkezdődött a tervezet általános vitája. Tegnap a jogi, fegyelmi és mentelmi bizottság vitatta meg a tervezetet, ma az oktatási, holnap pedig az emberjogi szakbizottság napirendjén szerepel. Az ellenzék több mint 400 módosító javaslatot nyújtott be – nagyrészük a szenátusban is beterjesztett javaslatok ismétlése.