Numele cotidianului: ErdĂŠlyi NaplĂł Anul Ĺi data apariĹŁiei: 15.03.2005 Tematica: legea minoritÄĹŁilor naĹŁionale Categoria articolului: reportaje Autorul articolului: Bagoly Zsolt Titlul articolului: TovĂĄbbra is fĂźggĹben az EMNT ĂŠs az SZNT viszonya NumÄrul fotografiilor: 0 Acces online: https://www.hhrf.org/erdelyinaplo/archivum.php?id_lapszam=114
Noha gyakorlatilag az egész szombati EMNT-ülés témája a Székely Nemzeti Tanács egy része által szorgalmazott viszonyátértékelés volt, a küldöttek végül mégsem hoztak döntést az ügyben. Mint ismeretes, a Gyergyószentmiklóson tartott február 12-i SZNT gyĹąlésen az Állandó Bizottság egyik napirendi javaslata az volt, hogy módosítsák az Alapszabályzat azon részeit, melyek az SZNT és az EMNT kapcsolatáról szólnak, méghozzá oly módon, hogy teljesen függetlenítsék a Székely Nemzeti Tanácsot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácstól. Gyergyóban a szakadás ügyében döntĹ szavazást Maros szék Székely Tanácsa akadályozta meg egy határozati javaslat elĹterjesztésével, melyrĹl azonban indítványuk szerint nem az SZNT, hanem az egész EMNT hivatott dönteni, így a küldöttek Gyergyóban elhalasztották a kérdés megszavazását. A Maros székiek által készített tervezet szerint az SZNT nem válik ki az EMNT-bĹl, de módosul a viszonyuk: a Székely Tanács feladatköre a területi autonómiáért vívott harc lenne, a kulturális autonómiával való foglalkozás céljából pedig új Tanácsot kell létrehozni, s e két Tanácsot az EMNT fogná össze. Az ülést, mely százkilencvenhét regisztrált küldöttel indult, házigazdaként Fodor Imre, Maros szék Tanácsának elnöke nyitotta meg, s köszöntĹjében az összefogás, az együtt vívott küzdelem fontosságára figyelmeztetett. Utána TĹkés László elnök szólalt fel. Bibliai példázatból kiindulva az irigykedésrĹl és a versengésrĹl szólt, illetve a pozíciószerzési vágyat állította szembe az erkölcsiséggel és a közösen vállalt munka fontosságával, majd megtartotta Új kezdet, új helyzet címĹą elnöki beszámolóját. Utalt arra, hogy ugyanez volt a tavaly decemberi elnöki beszámoló címe is, mert akkor az országos választások eredményei alapján lehetĹnek látták az autonómia megvalósítását, elképzeléseik azonban nem váltak valóra: Traian BÄsescu nem válaszol megkeresésükre, de a sajtóból üzeni, hogy amíg Ĺ elnök, a székelyek ne is álmodjanak autonómiáról. Az RMDSZ pedig hozzásegíti a kormányt ahhoz, hogy ugyanott folytassa kisebbségpolitikáját, ahol az elĹzĹ országvezetés abbahagyta, választási jelmondata napról napra devalválódik, kiforgatják a szó jelentését, és a székelyföldi népszavazás ellen dolgoznak. TĹkés László szót ejtett a készülĹ kisebbségi törvényrĹl is, melyre szerinte a román államnak van szüksége, valójában nem képviseli a magyar érdekeket, csak felmutatásra és az RMDSZ-nek a hatalomban való bebetonozására szolgál. Meg kell rendezni a kisebbségi törvény vitáját, hangoztatta, s ezen részt kell vennie és határozott álláspontot kell képviselnie az EMNT-nek és az SZNT-nek is. TĹkés kitért az autonómia terén kialakult belsĹ széthúzásra: „Ebben a nehéz helyzetben még csak az hiányzik, hogy székely vagy magyar alapon álljon elĹ olyan megosztás, milyent Trianon óta a román politikum szeretett volna, de nem tudott megvalósítani”, mondotta, hozzátéve: „ha nem tudunk együtt harcolni, akkor a saját kezĹąség esete áll fenn (amit a köznyelv öngyilkosságnak nevez), akkor viszont magunkat hibáztassuk, ne az RMDSZ-t vagy a román nacionalizmust.” Végezetül TĹkés László beterjesztett egy határozatot Összefogással az autonómiáért címmel, és lemondott az elnöki tisztségrĹl, mivel „igazságtudatukban megbokrosodott emberekkel nem akar ujjat húzni, ezért leteszi a lantot”, utalva ezzel András Imre „formalista figyelemelterelĹ manĹverére” is, aki elsĹ felszólalóként kijelentette, hogy mivel nem volt az egy év leteltével elnök- és ÁB-választás, TĹkés és az ÁB-tagok nem bírnak mandátummal, ezért kezdĹdjék az ülés tisztújítással, de javaslatát a küldöttek leszavazták. Csapó József SZNT-elnök Kanadában tartózkodott az ülés ideje alatt, így felajánlották a szót egy tetszĹleges SZNT-vezetĹnek, azonban nem kívánt élni senki vele, mi több, András Imre egyik közbeszólásából kiderült, az SZNT nem is jelölt senkit a szombati gyĹąlésbe. Szilágyi Zsolt alelnök politikai helyzetelemzést tartott Az autonómia esélyei 2005-ben címmel, melyben megállapítja, egyre nagyobb esély kínálkozik az autonómiák megvalósítására, ehhez párbeszédet szorgalmaz a román társadalommal és a kárpát-medencei magyarsággal, valamint felhívást intéz „minden erdélyi magyar közösséghez” a Székelyföld területi autonómiájáról döntĹ népszavazás megrendezésének támogatására. A köszöntĹk után hozzászólások és megbeszélés címszó alatt folyt a vita a két tanács viszonyáról. Fodor Imre bemutatta a Maros székiek javaslatát, azzal, hogy ellentétben a gyergyói javaslattal Ĺk éppen az egységet akarják megĹrizni áthidaló megoldásuk révén. Többen magyarázták az SZNT álláspontját, felszólalásaik lényege a Borsos Géza megfogalmazásában összesíthetĹ: „Az SZNT nem akar külön úton járni, de a saját útját akarja járni.” Szilágyi Zsolt álproblémának nevezte a felvetést, arra hivatkozva, hogy a kulturális autonómiát a területitĹl elválasztani, akárcsak a kenyeret a víztĹl, lehetetlen. TĹkés László a két Tanács közti kapcsolatot jól szabályozottnak és problémamentesnek nevezte, viszont aggodalmát fejezte ki egy újabb tanács létrehozásából fakadó bonyodalmak miatt. Cáfolta Borsos Géza állítását, mely szerint nincs szó egységbontásról. Kifejtette, hogy ha a Csapó József által megjelölt összes pontot törlik az alapszabályzatból, akkor a tájékoztatás és az egyeztetés teljesen megszĹąnne. Aláveti magát az áthidaló megoldásnak, jelentette ki TĹkés, de arra kéri a küldötteket, szavazzák meg Szilágyi Zsolt javaslatát, mely szerint az ÁB-re bíznák a szövegtervezet kidolgozását, mivel a megjelentek fele nem ismeri a helyzetet. Az ülés elfogadta a javaslatot, akárcsak Juhász Péterét, mely a küldöttek közti kapcsolattartást és a döntéshozatalba való hatékonyabb bevonásukat hivatott megoldani. Hantz Péter jegyzĹ átengedte megvitatásra az ÁB-nek a szakmai munka kiteljesítésére vonatkozó határozatát, majd szavazásra bocsátotta a Kós Károly-díj megalapítását. A díjat az autonómiáért folytatott harcáért kaphatja évente legfeljebb három személy. Felszólalt Toró T. Tibor parlamenti képviselĹ is a három autonómiára vonatkozó törvénytervezet és a készülĹ kisebbségi törvény tárgyában. Úgy vélte, örülni kell, hogy legalább a kulturális autonómia keretei helyet kapnak benne, de felhívta a figyelmet két veszélyre: a törvényben legitimitást kaphat a diszkriminatív választási tétel, és az is belekerülhet, hogy a kulturális autonómia alanya nem a nemzeti közösség, hanem legitimnek minĹsített szervezete, aminek sejthetĹek a következményei… A tisztújítás részben elmaradt, mivel a küldöttek bizalmat szavaztak a jelenlegi Állandó Bizottságnak a következĹ ülésig, mikor majd döntenek az EMNT és az SZNT viszonyának esetleges módosításáról. Az elnöki tisztségre egyetlen javaslat érkezett: Fodor Imre jelölte TĹkés Lászlót, az ülés négy tartózkodással újraválasztotta a lemondott elnököt, majd állva, vastapssal köszöntötte. Zárszavában Fodor Imre újra az egység fontosságát ecsetelte, reményét fejezve ki, hogy nem nyer teret az individualizmus az autonómiapártiak körében. |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. Ăn cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât ĂŽn limba română cât şi ĂŽn limba maghiară.
Ăn munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.
Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  În viitoare analize.
|