| 
 
 
 A magyar történelmi egyházak és az RMDSZ vezetõinek, illetve egyházi   kérdésekkel foglalkozó tisztségviselõinek hétvégi találkozóján a kisebbségi   törvénnyel, az egyházi ingatlanok visszaadásával, a vallásügyi törvénnyel, a   felekezeti oktatással kapcsolatos kérdések szerepeltek. A kisebbségi törvény   elfogadtatása valódi áttörést jelenthetne a romániai magyar kisebbség számára –   fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök. Elmondása szerint a legélesebb vita a   kulturális autonómia kérdése körül alakult ki, melynek törvényerõre emelésével   olyan szemléletbeli változás mehetne végbe, amire más autonómiaformát is   építeni lehetne.
 Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdésében a mérleg a történelmi   magyar egyházak javára billen – szögezte le Markó Attila államtitkár, az   Ingatlan-visszaszolgáltató Hatóság alelnöke. Jelenleg a történelmi magyar   egyházak által visszaigényelt ingatlanok esetében közel 500 kérvényre   vonatkozóan született elvi döntés, ezek közül megközelítõleg 380 már   telekkönyvileg is az egyházak nevén szerepel – tájékoztatott az államtitkár.   Felvetette annak lehetõségét, hogy a Belügyminisztérium is kapcsolódjon be a   prefektúrák révén a visszaszolgáltatási folyamatba, ugyanis sok esetben a   polgármesteri hivatalok gördítenek akadályokat a visszaszolgáltatás útjába.
 Markó Béla szerint egy éven belül elvi szinten befejezõdhet az egyházi   ingatlanok visszaszolgáltatása. A román tulajdontörvény-csomaggal lehetõség   nyílik arra, hogy megvalósuljon a restitutio in integrum elve. Takács Csaba   ügyvezetõ elnök emlékeztetett arra, hogy Európában ez a legjobb hasonló   törvény, hiszen egyetlen volt kommunista ország esetében sem történt teljes   körû visszaszolgáltatás.
 Tõkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke zsúfolt   programjára hivatkozva levélben mentette ki magát a tárgyalásokról. Jóslata   szerint „ez a találkozó nem jelent valódi – egyenrangú felek közötti   párbeszédet”. A továbbiakban a levél – melynek címzettjei a püspök kollégái –   kifogásolja, hogy miközben az egyházi vezetõk az ingatlanhelyzet   tarthatatlanságát tárják Brüsszel elé, „az RMDSZ saját sikerpropagandája   céljára használja fel ezt az ügyet; a Romániáról szóló EU-országjelentésbõl   Markó Béláék cinkos közremûködésével marad ki ez a kérdés”.
 Tõkés László azt is kifogásolja, hogy „Románia elismerésben részesül a   Sapientia magyar egyetemért, holott köztudottan egyházaink hozták létre – tehát   ez se nem Románia, se nem az RMDSZ érdeme”. Az egyházaknak sem a közpénzek   elosztásába, sem az erdélyi televízió ügyébe, sem a kisebbségi törvény   kidolgozásába nincs beleszólásuk. A legsúlyosabb kifogás: az országos RMDSZ,   Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel és a román hatalommal összejátszva,   elárulta az erdélyi magyarság autonómiájának ügyét.
 | 
  Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară. În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize. |