Căutare

Míg az Amnesty International szerint nemzetközi jogokat, az Országos Diszkriminációellenes Tanács szerint állampolgári jogokat is sért a nagybányai romák kitelepítésére vonatkozó polgármesteri kezdeményezés. Az utóbbi testület tagja, Haller István úgy véli, Cãtãlin Chereche º deportálni akarja a kilakoltatásra kiszemelt családokat. Nagybánya polgármestere az ÚMSZnek leszögezte: folytatni kívánja a város környékén, zömében szükséglakásokban élõk kitelepítését. Mint lapunknak fogalmazott, „zéró toleranciát” hirdetett az érvényes tartózkodási engedéllyel, illetve állandó lakhellyel nem rendelkezõ romákkal szemben. Az Amnesty International aktivistái szeptember folyamán a helyszínen tájékozódnak a romatelepeken élõk helyzetérõl.

„Szégyelljék magukat! Elvárom tõlük, hogy kérjenek bocsánatot a város lakóitól!” – reagált tegnap lapunknak Nagybánya polgármestere az Amnesty International közleményére, amelyben a nemzetközi jogvédõ szervezet tiltakozott az elöljáró legújabb kezdeményezése, a nagybányai romatelepek kilakoltatása ellen. Cãtãlin Cherecheº felháborodását az váltotta ki, hogy az Amnesty International munkatársai „nem dokumentálódtak”, mielõtt közleményüket megfogalmazták.

 A tiltott város

„Ülnek a londoni irodáikban, s fogalmuk sincs, mi a helyzet Nagybányán. Közleményükkel megsértették a nagybányaiakat, s ne csodálkozzanak, ha hamarosan nemkívánatos személyeknek nyilvánítják õket” – mondta az ÚMSZ-nek a polgármester.

Cherecheº hangsúlyozta, kezdeményezése nem általában romák, hanem a városban törvénytelenül letelepedett romák ellen irányul. „Nagybánya nem a hátrányos helyzetû személyek eldorádója. A város nem köteles eltartani a más vidékrõl érkezõ személyeket, akik ráadásul társadalomellenes cselekedeteket követnek el” – jelentette ki, ám kérdésünkre nem részletezte, milyen társadalomellenes cselekedetekre gondol.

Arra a felvetésünkre, milyen jogalapra hivatkozva hajtja végre a kilakoltatást, Cherecheº kérdéssel válaszolt. „Ha ön most megpróbálna felépíteni egy vityilót magának a bukaresti Alkotmány téren, vajon szó nélkül tûrné a fõvárosi önkormányzat?”.

Az elöljáró közölte, valamennyi illegálisan létesített romatelepet felszámol a városban. „Nulla toleranciát hirdettem ezen a téren” – jelentette ki, majd hozzá tette: a kilakoltatás a törvények tiszteletben tartásával történik. Mint mondta, már felvette a kapcsolatot azokkal az önkormányzatokkal, ahonnan a Nagybányán szerinte törvénytelenül tartózkodó romák származnak. „Visszaküldöm õket, ahonnan jöttek” – magyarázta. Szerinte a nagybányai személyi igazolvánnyal rendelkezõ romák számára is találnak megoldást: szociális lakásokba költöztetik õket.

A polgármester ugyanakkor tagadta az Amnesty International közleményének azt az állítását, hogy a kilakoltatásra váró roma családoknak még csak felszólító leveleket sem küldött. A levelek egy részét már szétküldtük, és a városháza alkalmazottai szóban is figyelmeztetik õket, hogy el kell hagyniuk a várost” – magyarázta. Nagybánya RMDSZ-es alpolgármestere, Ludescher István szerint a vándor romák lassan két évtizede jelentenek problémát a városnak. „Köztudott, hogy a romák többsége hátrányos helyzetû. Az önkormányzatnak még a nagybányai lakhelyû családok helyzetének javítására sincs elegendõ pénze, azok számára végképp nem jut, akik máshonnan érkeztek ide. Emellett az a tapasztalatunk, hogy elsõ sorban a más vidékrõl ide telepedett romákra jellemzõek a törvénytelenségek, társadalomellenes cselekedetek” – ismételte meg a polgármester érveit Ludescher. A politikus szerint a legnagyobb romatelep Nagybányán a Craica patak mentén alakult ki. „Itt körülbelül 1200 személy él, öszszeeszkábált viskókban, kutyaólakkal, lóistállókkal. Egynegyedük nem nagybányai, és nincs is állandó nagybányai lakhelyûk” – tájékoztatott az alpolgármester, aki szerint a városban még további két, kisebb romatelep található.

 Ez bûncselekmény

„Miért csak a romákat akarja kitelepíteni Nagybányáról a polgármester” – kérdezett vissza Haller István, a Diszkriminációellenes Tanács tagja, amikor szembesítettük a helyi önkormányzati vezetõ terveivel. „Ha valóban az a gond, hogy nincs a városban tartózkodóknak állandó lakcíme, akkor ajtóról ajtóra végig kell járni minden lakást, és leellenõrizni a románokat, magyarokat, mindenkit” – vélekedett a jogvédõ, aki hozzá tette: egy ilyen kilakoltatás sorozatot egyértelmûen bûnténynek, deportálásnak lehet minõsíteni. Románia területén belül ugyanis a román állampolgárok bárhol tartózkodhatnak, függetlenül attól, hogy hol van az állandó lakcímük. „Ne tévesszük ezt az eljárást össze azzal, amikor Franciaországból hazaküldik az illegálisan ott tartózkodó román állampolgárokat. Ez olyan, mintha engem egyik napról a másikra hazaküldenének Bukarestbõl Marosvásárhelyre” – szemléltette Haller István, aki hozzá tette: ha Cherecheº csak a romákkal szemben akar így eljárni, akkor a terv kimeríti a diszkrimináció fogalmát. Tegnap lapunk nem tudta elérni az Amnesty International területileg illetékes munkatársát, de korábban Fotis Filippou úgy nyilatkozott, a szervezet munkatársai folyamatosan, a helyszínen ellenõrzik a jogilag kifogásolható eseteket, állandó kapcsolatban vannak a romániai jogvédõ szervezetekkel. Haller István megerõsítette: az Amnesty International semmiképpen sem Londonból követi a folyamatokat, a szervezet rendkívül gyorsan és hatékonyan lép a rászorulók érdekében. Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke a történeteket azzal egészítette ki: a nagybányai, romák által lakott tömbház köré épített betonfal ügyében sem zárult le a vizsgálat, várhatóan szeptemberben lesz újabb meghallgatás a vitás kérdésben.