Căutare

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke szerint a szervezet szakmai érvekkel támasztotta alá többek között azt a javaslatát, hogy a román nyelvet sajátos program és tankönyvek alapján oktassák a kisebbségi diákoknak, nemcsak elemi tagozaton, hanem a középiskolákban is. Ez végül nem került be a tervezetbe. Szerinte az ódzkodás oka, hogyha az új program szerint oktatnának a kisebbségi iskolákban, akkor a záróvizsgákra is külön tételeket kellene készíteni a kisebbségiek nyelvén tanulóknak, ez pedig többletmunkát jelentene a szaktárcánál.

„Beigazolódott, hogy a záró- és érettségi vizsgákon pontosan román nyelvbõl voltak a leggyengébbek az eredmények, és pontosan abból az okból, mert a magyar anyanyelvû gyermekeknek a román anyanyelvûek számára készült program alapján kellett tanulniuk. A román nyelv tanulásának kötelezettsége sem kelt bennünk nagy bizodalmat, ezt a kitételt még a korábbi tanügyi törvény sem tartalmazta” – vélte Lászlófy, aki mind az egyházi oktatás, mind a román tanítás, mind az iskola-autonómia szempontjából, mind pedig a romániai magyarságot érintõ kérdésekben elmarasztalta a törvénytervezetet. Az elnök elmondta: az RMPSZ szombaton Szovátán ülésezik, és egyeztet a törvénytervezetrõl, javaslatait pedig eljuttatja a szaktárcához.

A lényeg nem változott

„Ami számunkra leglényegesebb, az az anyanyelvi oktatást érintõ rendelkezések terén adódó be nem teljesült elvárások, kérések ügye” – mondta az ÚMSZ-nek Lakatos András. Az RMDSZ oktatásért felelõs ügyvezetõ alelnöke kifogásolja, hogy a katonai és rendõrképzésben csak román nyelvû oktatás létezik, ami egyértelmûen esélyegyenlõtlenséget teremt az e szakokon tanulni akaró magyar gyerekek számára; megmaradt az a régi állapot is, hogy Románia történelme és földrajza tanításában kötelezik a román nyelvû oktatást. „Ennél súlyosabb viszont, hogy a tervezet alkotói nem vették figyelembe azt a sokat hangoztatott óhajunkat, hogy a román nyelvet ne úgy tanítsák a magyar iskolákban, mint a román anyanyelvûekben, hanem differenciáltan, külön program szerint.

Ez annál is inkább súlyos, mert – részben a diszkrimináció-ellenes tanács nyomására – ez ügyben már történtek kezdeményezések. Tizenkét fõs szakembercsapat a szaktárca beleegyezésével máris dolgozik ez irányú program összeállításán. Román anyanyelvû kollegák is vannak közöttük, akik szintén meg vannak gyõzõdve ennek helyességérõl. Nagyváradon pár nappal ezelõtt hangot is adtak ebbeli véleményüknek” – mondta Lakatos.
Mindemellett az alelnök úgy véli, a törvénytervezet egy sor jó dolgot is hozhat azzal, hogy a decentralizáció irányába mutat. Szerinte az a tény, hogy a felekezeti oktatást elismeri az állami oktatás részeként, mindenképpen pozitívumnak számít.

„A 11. cikkely 1-es alpontja alapján indíthatunk felekezeti oktatási intézményeket, mert azok az országos oktatási rendszer részét képezik, a finanszírozásból viszont kimaradtak a magán- és felekezeti iskolák. Nos, itt kell javítani, csiszolni még a törvénytervezeten” – közölte az alelnök.

„Ez még csak tervezet”

„Kollégáimmal együtt azon dolgozunk, hogy a hiányosságokon változtassunk” – válaszolta megkeresésünkre Pásztor Gabriella oktatási államtitkár. Ez csak tervezet, és Pásztor bízik benne, hogy a végén sikerül törvénybe iktatni a Románia földrajzának és történelmének a kisebbségek nyelvén történõ oktatását, valamint külön kisebbségi tantervet kidolgozni a román nyelv és irodalom oktatására. „Azon vagyunk, hogy mindezt véghez vigyük” – nyilatkozta az államtitkár.