Căutare

A nem anyanyelvként használt nyelv
„Nem idegen vagy második nyelvként akarjuk meghatározni a román nyelvet és irodalmat, mert ez a megfogalmazás egyesek számára sértő lehet. Ezért a nem anyanyelvként használt nyelv megnevezést találtuk a legszerencsésebbnek” – fejtette ki Matekovits György Mihály. Az oktatási minisztérium igazgatója elmondta, az alternatív tanterv elfogadása speciális tankönyvek és új vizsgarendszer bevezetését is feltételezné. Matekovits örvendetesnek tartja, hogy a magyar nemzetiségű pedagógusok évek óta hangoztatott elképzelését egyre több, magyar osztályokban tanító román oktató is felkarolta. A tanácskozáson részt vettek olyan román nemzetiségű pedagógusok is, akik magyar osztályban tanítanak. „A román kollégák is belátják, hogy könnyebb helyzetben lennének, ha a magyar gyerekek egy számukra kidolgozott speciális tanterv szerint tanulhatnák az állam nyelvét” – állítja a minisztériumi igazgató.

Cél a hasznosítható tudás megszerzése
Doina Baba hét éve tanít a többségében magyarok lakta Biharszentjánoson. Meggyőződése, hogy munkája eredményesebb lenne, ha a minisztérium változtatna elavult nézőpontján, és főként a napjainkban használt román nyelv, és nem annak archaikus vagy regionális változatainak tanítását írná elő. „A kisebbségek alkotta osztályokban szerencsésebb lenne a román nyelvű társalgásra összpontosítani, az irodalomelméletet pedig csak a hetedik-nyolcadik osztályban tanítani” – vázolta elképzeléseit a pedagógus. Hasonlóan vélekedett temesvári kolléganője, a Bartók Béla Gimnáziumban tanító Nicoliţa Mazilu is. „Az érvényben lévő tanterv szerint olyan dolgokat kell erőltetnünk, amiből a gyermek nem sokat ért, és nem is veszi hasznát. A tanterv, a tankönyvek még a román gyerekek számára is túl bonyolultak. A más nemzetiségű gyerekek tudását külön vizsgarendszer alapján kellene felmérni” – sorolta észrevételeit a tanárnő. „Azt kell megértetnünk a román féllel, hogy az alternatív tanterv bevezetésével csak azt akarjuk, hogy a mi gyermekeink is jól megtanuljanak románul” – összegzett Matekovits.


Szakképzés a szórványban élőknek
n Olyan felnőttképzési rendszert kell kiépíteni, amely lehetővé teszi a szórványban élők továbbtanulását. A cél az, hogy korszerűen, az Európai Unió elvárásainak megfelelően működhessen a kulturális menedzsment ezekben a térségekben – hangzott el A szórvány közművelődési helyzete és jövőképe című, Marosvásárhelyen megszervezett konferencián. A Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, a Kovászna Megyei Művelődési Központ és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezetének közös rendezvényén leszögezték: egyre fontosabbá válik, hogy szakképzett, oklevéllel rendelkező személyek irányítsák régiójuk kulturális életét. Ennek érdekében a jelenleg működő továbbképzési formák mellett két-három hónapos tanfolyamok szervezésével, illetve egyetem utáni mesterképzéssel kell  kiegészíteni a kulturális menedzsment oktatását.