A román szóbeli vizsgával kezdődött el tegnap az érettségi - „Aki beszél románul, annak nem gond a román szóbeli vizsga” – szögezi le a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium végzős diákja. Ambrus Bernadett-Mária egyike annak a 230 ezer romániai és 3700 Hargita megyei diáknak, akik számára tegnap elkezdődött az érettségi vizsga. Az első vizsga, a román szóbeli elsősorban a Székelyföldön okoz nehézségeket.
Hargita megyében – ahol az elmúlt három évben 87 százalékos volt a sikeres érettségizők aránya – a legtöbben a román vizsgán buktak. A magyar anyanyelvi környezetben élő ifjak ugyanis a legtöbb esetben csak az iskolai románórákon találkoznak a román nyelvvel. Ambrus Bernadett-Mária hozzáteszi, helyzetelőnyben érzi magát sok társához képest. Ő ugyanis a vegyes lakosságú Gyergyótölgyesről származik, ahol már kisiskolásként alkalma adódott román ajkú pajtásaival játszva megtanulni az állam nyelvét.
A fennállásának századik évfordulóját ősszel ünneplő gimnázium folyosóján vidám a hangulat, csupán az elegáns öltönybe bújt, nyakkendős fiúk, a kiöltözött, magas cipősarkokon kissé nehezen egyensúlyozó, diszkréten sminkelt lányok látványa árulkodik a vizsgáról. Kis csoportokba verődve kacarásznak, a párocskák az ablakmélyedésekbe húzódva csendesen tervezgetik a jövőt. Csak elvétve lehet látni egy-egy oszlop mögött, kezében könyvet és füzetet tartó diákot. A többség nem látja értelmét, hogy a tételhúzás előtti utolsó pillanatokat is tanulással töltse.
Két vizsgabizottság, két mérce
Az idilli kép akkor változik, ha a terem ajtaja nyílik, és kilép valamelyik frissen vizsgázott diák, ilyenkor a többi élénken érdeklődik: „melyik tételt húztad? Mit írtál? Mit mondtál? Hányadik volt a sorban az a tétel az ajtótól számolva?” „Az élő, a beszélt nyelv tanítására kellene nagyobb hangsúlyt fektetni a magyar tannyelvű iskolákban, nem az irodalmi elemzésekre” – hangsúlyozza Bartalis Csilla, a vizsga előtt is tanuló diáklány, aki arra is kitér, hogy többségük érti ugyan a román szöveget, gondot okoz viszont a sekélyes szókincs és a beszédgyakorlat hiánya. „Hiába ismerjük a két világháború közötti román irodalom jeles személyiségeit és hiába fújjuk kívülről az irodalmi elemzéseket, ha megadott témában szabad fogalmazást kell írnunk, akkor gondban vagyunk” – kapcsolódik a beszélgetésbe egy fiatalember, aki hetes minősítését épp ennek a hiányosságnak tulajdonítja. Kifejtette, amit a román irodalom órákon meg lehetett tanulni, azt tudta a vizsgára, de a tételnek olyan része is volt, amelyben saját szavaival kellett véleményt mondania adott témáról, ez viszont már nehezebben ment. A fiúk csoportja egyébként azt is nehezményezte, hogy a két vizsgabizottság nem egyenlő mércével osztályozott, mint mondták az egyik csoport szigorúbb, nehezen ad jó jegyet, a másik megértőbb, engedékenyebb.
Mindenki felkészült
Loredana Adorjáni vizsgáztató tanár elégedett a diákok felkészülésével. Mint mondja egyetlen olyan vizsgázóval sem találkozott, aki mind a nyelv-, mind az irodalomismeret terén ne bizonyította volna alapos felkészültségét. A beszédgyakorlat hiányát egyébként általános jelenségként észlelte Albert Etele érettségi elnök, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fizika szakos adjunktusa is. „Általános hiányossága a tanügyi rendszernek, hogy nem fektetnek hangsúlyt a szóbeli számonkérésre, emiatt a diákok nem tudnak beszélni, elakadnak, ha közbeszól a tanár” – összegezte észrevételét az érettségi elnök, aki arra is kitért, az első szóbeli vizsga alkalmával semmilyen rendellenességet nem észlelt az intézményben, ahol tegnap 217 diák jelentkezett vizsgára.
