Căutare

Petrozsényben ugyanakkor Ifjúsági Központot avattak, amely többek között a pályaválasztási tanácsadásban és az elhelyezkedés megkönnyítésében játszik majd szerepet.

A szövetségi elnök jelen volt a Kovászna megyei iskola avatóján, ahová a régi kaszárnya épületéből költöztek át a diákok. Markó az erdélyi magyar oktatás egyik fellegvárának nevezte Kézdivásárhelyt. Kifejtette: Nagy Mózes, a kantai katolikus gimnázium alapítója méltán lehet büszke az utókorra, hiszen a pedagógusok, a városvezetés és a szülők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a hagyományokat ápolják. „Folytatni kell az oktatás decentralizációját. Nem tartható tovább az a gyakorlat, hogy a központban, Bukarestben hozzanak meg olyan döntéseket, amelyeket helyben kellene meghozni” – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök később, a kézdivásárhelyi sajtótájékoztatóján. A szalagvágást az iskola kórusának előadása, szavalatok tették színesebbé, a legnagyobb sikert azonban az első osztályos diákok rövid előadása aratta. A humoros versikéket a láthatóan lámpalázas gyerekek a népes közönség általános derültsége közepette mondták el.

Az adott szó súlyára oktatnak az iskolában

A Hargita megyei, gyergyóalfalvi Sövér Elek Iskolaközpont fennállásának 410. évfordulóját ünnepelték tegnap; ez alkalomból leleplezték a névadó mellszobrát, átadták a nyáron épült tornatermet, illetve a nemrég létesített információs és dokumentációs központot. Az ünnepségen jelen volt Szabó Béla, a Magyar Köztársaság konzulja és Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes. Sövér Elek szobrát Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész készítette el. „Az iskola számára a mai világban a legnagyobb kihívást jelenti kiállni a nyomtatott szó és az élőbeszéd mellett” – hangoztatta Gáll János iskolaigazgató a tanévnyitón. Hozzátette, az iskola az az intézmény, ahol a gyerekek megtanulhatják, hogy az adott szónak súlya van. Az iskolaközpont múltját Fazakas Károly történelemtanár foglalta öszsze: mint mondta, 1597-ből származó eredeti okirat tanúsítja, hogy 410 évvel ezelőtt egy Mihály nevű deák betűvetésre oktatta a gyergyóalfalvi gyermekeket. A tanévnyitón átadott korszerű tornatermet négy öltözővel, mosdóval látták el; a 850 ezer lejes beruházást a középítkezési minisztérium finanszírozta. Átalakították a tanárit is, illetve az elemi iskolások által használt épületbe központi fűtést vezettek, kazánházat építettek, mosdót és illemhelyeket képeztek ki. Az átalakításokat és javításokat az önkormányzat finanszírozta kilencvenezer lej értékben. Az iskola melletti kisebb épületben korszerű dokumentációs és információs központot hoztak létre, tágas, világos olvasótermet létesítettek, és wireless internet-csatlakozási lehetőséget biztosítanak a könyvtárlátogatóknak. Az ötvenezer lejes beruházást a Hargita Megyei Pedagógusok háza finanszírozta.

A Maros megyei Udvarfalva elemi iskoláját Farkas Jenőről, az egykori református lelkész-esperesről nevezték el. A hétvégi névadó ünnepségen jelen voltak az iskolaalapító lelkész leszármazottai is, akik közül Farkas Gábor, Farkas Miklós, illetve Mester Zoltán emlékeztek a közösségépítő lelkészre. Farkas Jenő több mint négy évtizedet élt a faluban, az iskolára 1908-ban kezdte meg a gyűjtést; 1911-ben sikerült felavatni az intézményt, amelyben tanítói lakás és két osztályterem kapott helyet. A Marosszentanna községhez tartozó településen egykor nyolc osztály működött. Valer Barna iskolaigazgató kifejtette: az iskola jól felszerelt, rendben tartott; szakképzett pedagógusok tanítanak benne, mégsem vonzó minden szülő számára. „Inkább a városba viszik gyerekeiket, naponta ingáznak, nem törődnek azzal, hogy milyen megterhelő lehet az állandó utazás a kicsiknek. Az iskola jövőjét is veszélyeztetik” – panaszolta az igazgató. Az Udvarfalván tanító Szász Erzsébet is hasonló véleményen van: lapunknak kifejtette, az óvodába negyven kisgyerek jár, tehát az utánpótlás biztosítva lenne. Felhívta a figyelmet, a szülők feladata volna meggátolni, hogy a színmagyar falu iskolája néhány éven belül bezárja kapuit.

Négypillérű magyar oktatás

„A dévai Téglás Gábor Iskolacsoport jó példája annak, hogy a magyar és a román kormány közös akaratából, konkrét célkitűzésként hogyan születik meg egy intézmény” – fogalmazott Winkler Gyula távközlési és informatikai miniszter a Hunyad megyei tanintézmény évnyitóján. Az iskolacsoportban, ahol óvodától érettségiig lehet magyarul tanulni, idén a harmadik tanévet kezdték el, a magyarul tanulók létszáma meghaladja a 650-et. „Megalkottuk a Hunyad megyei magyar oktatás stratégiáját, amelyet gyakorlatba is fogunk ültetni. A megyei oktatási rendszer négy erős pillérre épül majd, az első kettő a Zsil-völgye Petrozsény és Lupény központtal, a Maros mentén pedig Déva és Vajdahunyad központtal” – magyarázta Winkler Gyula.

A tárcavezető tegnap jelen volt a petrozsényi Ifjúsági Központ avatóján is. Az intézmény a Petrozsényi Tudományegyetem, a hallgatók önkormányzata és a helyi önkormányzat összefogása révén jött létre. A központ az első ilyen jellegű intézmény Hunyad megyében, célja a 14 és 35 év közöttiek tájékoztatása, és tanácsadás az őket érintő legfontosabb területeken (oktatás, munkaügy, egészségügy, kultúra és szabadidő). „A Zsil-völgye helyzetét jól ismerve úgy vélem, hogy elsősorban a pályaválasztásban és a munkakeresési tanácsadásban játszik majd nagy szerepet a központ, és abban, hogy az ifjúsági szervezeteket hozzásegíti a sikeres pályázáshoz” – fejtegette Winkler. Hozzáfűzte, nagyon sok ifjúsági szervezet működik a Zsil-völgyében, közöttük számos magyar érdekeltségű, amelyek sok értékes tervet kidolgoznak, de állandó forráshiánnyal küszködnek.

Krónika

A fiataloknál első helyen áll a család

Optimisták a jövőt illetően a 14 és 35 év közötti fiatalok – derül ki az Országos Ifjúsági Hatóság júliusban, több mint háromezer személy megkérdezésével készült felméréséből. A megkérdezett fiatalok több mint fele szerint a jövő évben az életminőségük javul, vagy ugyanolyan marad. A legbizakodóbbak a Bukarest környéki, illetve a nyugati és déli megyékben élő fiatalok, míg az északi, keleti és közép-romániai megyékben élők sokkal óvatosabban értékelik a helyzetet. A fiatalok úgy vélik, az iskola már nem áll az oktatási folyamat középpontjában: nyolcvan százalékuk szerint legfeljebb az alapvető és általános ismereteket sajátítják el ott. A család kiemelkedő szerepet foglal el a fiatalok értékrendjében: fontosabb helyen áll, mint a munka, az iskola, a barátok vagy a szabadidő.

A tanügy megkapja a GDP 6 százalékát

Az oktatásra fordítja a bruttó nemzeti össztermék (GDP) hat százalékát a kormány 2008-ban – jelentette be Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök tegnap az Ilfov megyei Mogoşoaia 1. számú általános iskolájának tanévnyitóján. Hozzátette, ilyen körülmények között a pedagógusi és a helyi közösségnek nagyobb beleszólást kell majd biztosítani az alapok elköltésébe, illetve a tanügyi rendszer alakításába. A jelen lévő tanárok alacsony béreik miatt panaszkodtak, ám a miniszterelnök azzal érvelt: vegyék figyelembe a különböző fizetéspótlékokat is.