Căutare

Articolul:

Az elmúlt négy évben átlagosan egymilliárd euróval nõtt a román vendégmunkások által hazautalt valuta mennyisége.

Bár tavaly úgy tûnt, hogy az összeg stagnálni fog, az utolsó hónapban megdõlt a rekord, hiszen korábban egy hónapban soha nem érkezett még egymilliárd euró fölötti összeg. A múlt év decembere a beérkezõ 1,3 milliárd euróval mindenképpen rekordhónapnak számít, ugyanis háromszor nagyobb összeg érkezett ebben az idõszakban, mint egy évvel korábban ugyanakkor.

A Román Nemzeti Bank korábbi becslései szerint egyébként az összegnek csak mintegy 60 százaléka érkezik bankszámlára, a vendégmunkások megtakarításaik 40 százalékát saját maguk hozzák haza, vagy ismerõseik révén küldik. A közelebb fekvõ országokból, Ausztriából vagy Magyarországról ritkábban utalják haza az összegeket, ezeket a vendégmunkások általában zsebben hozzák be az országba, így ezekrõl nincs, nem is lehet pontos kimutatás. A szakemberek szerint a nyári hónapokban csökkenõ összegek is azt igazolják, hogy a nyári vakációra egyre nagyobb tömegben hazatérõ munkások is magukkal hozzák megtakarításaik egy részét.

:: Egy korábbi, a Nemzetközi Migrációs Hivatal (IOM) által végzett felmérés szerint a román vendégmunkások 31 százaléka dolgozik Olaszországban, 20 százalékuk Spanyolországban, 10 százalékuk pedig Németországban. Magyarország csak a hatodik célország 3 százalékkal, Franciaország és Nagy-Britannia mögött. Az erdélyi magyar vendégmunkások közül sokan dolgoznak Magyarországon, fõleg az építõiparban, de az utóbbi idõben népszerû célponttá vált Olaszország is. A felmérések szerint a vendégmunkás profilja: 15–44 év közötti férfi, szakiskolai vagy középiskolai végzettséggel, szakképzett munkás, átlagosan folyamatosan 23 hónapig vállal munkát külföldön és többnyire városi környezetbõl származik.

Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank kormányzójának tanácsadója szerint a vendégmunkások decemberben hazaérkezõ pénze – amely mellett még tavaly, év végén egy igen jelentõs mennyiségû beáramló spekulációs tõke is megjelent – hajtotta fel a lej árfolyamát, s emiatt az euró árfolyama a novemberi 3,49 lejes szintrõl 3,36 lejig zuhant. A banki szakember a The Money Channel televíziócsatornán azt is kifejtette, hogy a hazaküldött pénz nagy részét elköltötték, s nemcsak a karácsonyi vásárlásokra, hanem voltak, akik ingatlanvásárlásokra fordították. Korábban, fõleg az ezredforduló utáni években a vendégmunkások által hazaküldött összegek jelentõs részét házépítésre fordították. Ilyen jelenséggel lehet találkozni Szatmárban, az Avas vidékén és Máramarosban, a Tisza és a Visó völgyében, ahol bizonyos falvakból a munkaképes férfi lakosság több mint 80–90 százaléka dolgozik külföldön, fõleg Németországban és Franciaországban.

Az elmúlt két évben is jelentõsen nõtt a vendégmunkások száma: míg 2005 elején még 850 ezer–1 millió személyre becsülték az állandó jelleggel külföldön dolgozók számát, ma már a legóvatosabb becslések szerint is mintegy 1,5–1,6 millióan dolgoznak külföldön, sõt a nyári idényben is több százezren vállalnak külföldön idénymunkát. Növekedett a vendégmunkások által hazaküldött valutamennyiség is: míg 2003-ban havonta átlagosan mintegy 200 eurót küldtek haza, mostanra az egy személy által átlagosan hazautalt összeg 250–280 euró között mozog.