Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Új Magyar Szó
Anul şi data apariţiei: 2/24/2009
Tematica: problema emigranţilor români din Italia
Categoria articolului: reportaje
Autorul articolului: Bogdán Tibor
Titlul articolului: Bukarest–Róma: a tehetetlenség tengelye?
Numărul fotografiilor: 0
Acces online: https://umsz.manna.ro/index.php?menu_id=2101&cikk=88595


Numele cotidianului

Articolul:

Akár túlzott derűlátással is vádolható lenne az a megfigyelő, aki szerint Olaszországban ezekben a napokban tetőzik az idegengyűlölet, ezen belül a románellenes hangulat. A történelem ugyanis azt bizonyítja, a hisztériakeltésnek nincs felső határa.

A szélsőjobboldali Forza Nuova száz olasz városban szervezett tüntetést a bevándorlók ellen, az olasz sajtó nyíltan uszít ellenük, a román- és romaellenes falfirkák közül a legszelídebb is hazatoloncolásukat, a legvadabb pedig halálukat követeli. Ami még súlyosabb: az idegengyűlölet a hivatalos olasz politika elemévé lett.

Polgári járőröket létesítenek, amelyek könnyen kicsúszhatnak a hatóságok ellenőrzése alól; Franco Frattini olasz külügyminiszter röviddel román kollégája megérkezése előtt Brüsszelben kért garanciát a román kormánytól arra, hogy a jövőben eltűnnek a romániai bűnözők az olasz városok utcáiról; hivatalban lévő miniszter javasolja egyes bűnözők ivartalanítását; Olaszország európai parlamenti képviselője csak a romániai nőket és gyermekeket engedné be az országba.

Őrajta viszont nincs miért csodálkoznunk, hiszen a hírhedt fasiszta diktátor, Benito Mussolini unokájáról, Alessandráról van szó. Ilyen körülmények között a román illetékesek szinte visszasírhatják azt az időszakot, amikor az olasz hatóságok még beérték a romák ujjlenyomatos nyilvántartásával…

Román hangsúlyváltás

Hazai politikai elemzők gyökeres változást észleltek az olaszországi vádakkal kapcsolatos román álláspontban azt követően, hogy Cristian Diaconescu lett a külügyminiszter. Míg Bukarest korábban beérte a védekezéssel, és csak óvatosan lépett fel a román állampolgárok védelmében, most ellentámadásba lendült.

A bukaresti diplomácia vezetője az olasz kormány szintjén is megmutatkozó románellenes retorikát, politikai és sajtókampányt emleget, Emil Boc kormányfő maga is elítélte az olasz hatóságok románellenes megnyilatkozásait.

Keményebb hangot ütött meg a román sajtó is, amely egyöntetűen az olaszországi belpolitikai viszonyokról, a súlyosbodó gazdasági körülményekről való figyelemelterelést szolgáló bűnbakkeresésről ír. A Cotidianul szerint a bevándorlók ügyében a legradikálisabb politikusok közé tartozó Roberto Maroni belügyminiszter feketén dolgoztatott román vendégmunkásokat.

Az ügyből román– olasz diplomáciai villongás lett, miután Románia torinói konzulja, Iulia Buje arról beszélt, hogy a tárcavezető több alkalommal is felkérte a konzulátust általa foglalkoztatott román állampolgárok iratainak rendezésére. Maroni pert indított a lap ellen, a konzult pedig hazahívták konzultációra.

A Cotidianul ennek ellenére tegnap arról cikkezett, hogy az olasz belügyminiszter 1996-ban négy hónap és húsz nap börtönbüntetést kapott, amiért ellenállt a pártja milánói székházában elrendelt házkutatásnak. Neve felmerült a Marco Biagi kormánytanácsos 2002-ben történt meggyilkolása kapcsán – írja a Cotidianul.

Egy másik bukaresti lap Churchill szavait idézve ítéli el az olaszokat – akik „úgy veszítik el a háborúkat, mint a focimeccset, és háborús vereségként élik meg a focivereséget” – megfeledkezve arról, hogy épp Bukarest tiltakozik a kollektív megítélések ellen.

Lehetetlen küldetés?

Mindezek után nem kétséges, hogy nehéz – alighanem hálátlan – feladatot kapott a román külügyminiszter, akinek olaszországi látogatása alkalmával mértékletességre kellett volna rávennie az olasz hatóságokat. Útja előtt kettős célként jelölte meg az Olaszországban élő egymillió román állampolgár jogainak és méltóságának megvédését, valamint a romániai bűnözőkkel szembeni olasz hatósági intézkedések támogatását.

Küldetését az olasz sajtó sem könnyítette meg, amelyben tegnap is vezető helyet kaptak a romániai bevándorlók rémtettei, az egyik olasz tévé a román állampolgárok olaszországi bűntetteinek felleltározásával „készítette elő” a bukaresti diplomácia vezetőjének római tárgyalásait. Mindebben nem kevésbé ludasok a „nyersanyagot” sajnos bőségesen szolgáltató bűnözők is, akik valóságos vadnyugatnak tekintik a félszigetet, s nap mint nap erőszakos cselekedetekkel hívják fel magukra a figyelmet.

Románia szerint a helyzet korántsem ennyire drámai. Bukarest adatainak megfelelően az olaszországi bűncselekmények öt százalékát követik el román állampolgárok, az olasz sajtó azonban 95 százalékosra nagyítja fel ezt az arányt; és jóllehet 2007-ben közel 450 román állampolgárt vádoltak erőszakkal, ez a szám eltörpül az Olaszországban naponta elkövetett 200 hasonló cselekmény mellett.

Megoldás: a demokrácia

Felmerül a kérdés: miért éppen Olaszországban vált társadalmi problémává a (roma–román) bevándorlók ügye, holott számuk igen magas Spanyolországban, Németországban, Angliában is. Aligha lehet véletlen, hogy az olaszországihoz hasonló bűnözési hullámnak lehetünk tanúi Romániában is, ahol szintén csaknem mindennapossá vált a rablás, a gyilkosság, az utcai lövöldözés, a bűnbandák nyílt összecsapása/leszámolása.

A két országban ugyanis gyengék a hatóságok, csekély az állami intézmények tekintélye, míg másutt ezek megfelelően működnek. Nemcsak olasz tisztségviselők vádolhatók korrupcióval – hasonló gyanú merül fel a román közhivatalok tisztségviselőivel szemben. Önmagában is aggasztó tény, hogy Olaszországban például a csendőrség és a hadsereg együttes erővel sem képes rendet teremteni, így „polgári járőrözésre” van szükség – ami potenciális túlkapások veszélyével fenyeget.

A bűnözés aligha fékezhető meg hatékonyan az állami erőszak és önkény fokozásával. Épp ellenkezőleg: a demokratikus intézményrendszer megerősítésével lehetne a leginkább célt érni.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.