Căutare

Újabb vereséget szenvedett Traian Bãsescu tegnap a parlamentben, amely nem szavazta meg az államfõnek azt a kérését, hogy népszavazást írjanak ki az egyéni választókerületes választási rendszer bevezetésérõl.

A szavazás eredménye szoros volt, két voks hiányzott a referendum elfogadásához szükséges 235-höz. Az eredmény három szavazási menet után született meg, miután az elsõ kettõt több parlamenti csoport, így az RMDSZ is, a számlálás pontatlanságára hivatkozva nem fogadta el. Harmadszorra név szerinti voksolásra került a sor, ahol csak igennel és nemmel lehetett szavazni. A parlament állásfoglalásának egyébként konzultatív jellege van, a népszavazás kiírásáról és annak idõpontjáról a végsõ döntést az államfõ hozza meg.

„Fölösleges a népszavazás”

A szavazást megelõzõ állásfoglalások alapján körvonalazódni látszottak az álláspontok az egyéni választókörzetes szavazás bevezetése, illetve az errõl szóló referendum kapcsán. A Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Liberális Demokrata Párt mindkettõnek híve, az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt egyikkel sem ért egyet, a Konzervatív Párt és a Szociáldemokrata Párt pedig a referendumot fölöslegesnek tartja, de támogatja az új választási rendszert.

Az RMDSZ egyébként kezdettõl fogva ellenezte az egyéni szavazókörzetes választásokat, mivel azok a nagy pártokat elõnyben részesítik, a kisebbeket viszont hátrányos helyzetbe hozzák. Bevezetése az RMDSZ számára azt jelentené – amint Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor fogalmazott –, hogy „a Székelyföldön tarolna, az ország többi részében viszont, ahol kisebbségben él, a magyar lakosság képviselet nélkül maradhatna”.

Megtörténhet az is, hogy 20 százalék alatt már nem kerülne be párt a törvényhozásba, de a lakosság akár 70 százaléka is parlamenti képviselet nélkül maradhatna; emellett jelentõsen megnövekedne az érvénytelen szavazatok száma. Kelemen Hunor úgy véli, ez a voksolási rendszer nagy számú román állampolgárt diszkriminálna. Amint azt Teodor Meleºcanu és Norica Nicolai liberális szenátor kifejtette, olyan helyzet is adódhat, hogy egy-egy párt csak az egyik vagy a másik házban jutna képviselethez, aminthogy az is elképzelhetõ, hogy a sok független bejutó miatt – elsõsorban a felsõházban –, nem alakul ki semmilyen többség.

Ez különösképpen nehéz helyzetbe hozná a törvényhozást, mivel az alkotmány értelmében a két ház mindegyike döntési joggal rendelkezik. Az új választási rendszer bevezetésérõl kiírandó népszavazás pedig mindenképpen fölösleges, hiszen évek óta ismeretes, hogy a lakosság 80 százaléka az egyéni választókerületes voksolás híve.

Referendum, méregdrágán?

Nicolae Vãcãroiu, a szenátus elnöke szerint a referendum költségei meghaladnák a 20 millió eurót, s ha a részvétel nem érné el a szükséges részarányt, akkor „ez lenne a Romániában valaha megrendezett legköltségesebb szociológiai felmérés”.

Az államfõ egyébként tegnap bejelentette, március 6-án a Szociáldemokrata Párt, a Demokrata Párt és az RMDSZ, 7-én a Nemzeti Liberális Párt, a nem magyar kisebbségek, a Nagy-Románia Párt, és a Konzervatív Párt képviselõivel egyeztet a referendumról.