Căutare

Változatok két hangra – így összegezhető a megoldás, amelyet elfogadott a választási törvényt kidolgozó bizottság. Eszerint jövőtől a romániai választók két alkalommal „hallatják hangjukat”: először, amikor közvetlenül a képviselőre vagy szenátorra, másodszor a pártlistára voksolnak.
Ami a romániai magyarság számára fontos, hogy a különbizottság elfogadott két alapelvet: 1) szoros kapcsolatot kell teremteni a választó és a választott között, 2) ezzel egyidejűleg pedig a lehető legalacsonyabb szintre kell korlátozni az elveszett voksok számát. Ez utóbbi elv elfogadásának köszönhetően az RMDSZ is megszavazta az elképzelést, nem fenyeget ugyanis a veszély – amelytől a szövetség vezetői korábban tartottak -, hogy az arányos képviselet teljes mértékben megszűnik. A bizottság döntése, miközben bevezeti a nálunk csupán személyre szóló szavazás néven ismertté vált rendszert, gyakorlatilag az arányos képviselet biztosításának megőrzését jelenti.

Fotó: Rompres

Ez egyébként továbbra is az egyetlen biztos pont a választási rendszer módosítása kapcsán: hogy a szavazási szisztéma vegyes lesz. Ennél többet egyelőre azért nem tudni, mert a parlamenti frakcióknak nem a közös nevezőt, de saját álláspontjukat sem sikerült megtalálni. Nem is csoda, hiszen a vegyes választási rendszernek is számtalan válfaja működik szerte a világban.
A bizottsági vitában két elképzelés ütközött. A Szociáldemokrata Párt (PSD) a többségi rendszer mellett kardoskodott, amely a nagyobb pártoknak kedvez. Eszerint az a jelölt győz, aki egy adott választókerületben megszerzi a szavazatok többségét - ha szükséges, két fordulóban. Példaként az Egyesült Államokat és Németországot hozták fel. Utóbbi esetben a hasonlat meglehetősen sántít, mert a német rendszer inkább nevezhető vegyesnek, mint többséginek.

A német választók csupán az alsóház tagjainak egy részét választják a kerületekben, a fennmaradó mandátumokat pártlisták alapján osztják el. A német rendszer annyiban sajátságos, hogy a visszaosztás utáni sorrendet is a szavazók állapítják meg, a szavazócédulán ugyanis az egyes listákon belül rangsorolhatók a jelöltek. A választási bizottság elvben elutasította ezt a változatot, a vitában „elhullatott” részletekből azonban valami ehhez hasonló állhat össze. Ami biztosra vehető, hogy a képviselők egy részét személyre szólóan, másik részét listán kell választani.

Fotó: Mihály László

Egyelőre nem tudni, hogy a listák nyitottak vagy zártak lesznek, vagyis például az RMDSZ-re szavazó polgár megszabhatja-e, hogy az újraelosztás után melyik jelölt kapjon mandátumot. Ez utóbbi változat elfogadása közelítené a hazait a német rendszerhez, amelyhez hasonló Európában csupán az Egyesült Királyságban működik. Mindkét esetben azonban egykamarás, kizárólag alsóházi választásról van szó. Ennek a szisztémának a bevezetése Romániában azt jelentené, hogy a román választónak négy szavazatot kellene leadnia: egyet-egyet a szenátusi és a képviselőházi jelöltre, másik kettőt a két listára.

Ugyancsak eldöntésre vár a választókerületek határainak megvonása. Ettől nagyban függ, hogy az RMDSZ – amely fölül elhárult az arányos képviselet kigolyózásának veszélye – küldhet-e egyénileg megválasztott képviselőt a román törvényhozásba. Ugyanis a szövetség is elismeri, hogy a nem magyar többségű megyékben várhatóan labdába sem rúghat.