| 
 
 Numele cotidianului: KrónikaAnul şi data apariţiei: 13/8/2008
 Tematica: transformarea sistemului electoral – problematica reprezentării minorităţilor în parlament
 Categoria articolului: reportaje
 Autorul articolului: Máthé Éva
 Titlul articolului: Esély arányos képviseletre
 Acces online: https://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=21814
    Numele cotidianului    Maros megye – Csaknem három hétig folytak az   egyeztetések az RMDSZ és a liberális párt helyi képviselői között a két   szervezet választási együttműködéséről az MPP és a szövetség közti   koalíciós tárgyalás kudarcát követően. Az MPP-sek úgy vélik, a körzetek   felosztása Maros megyében a PNL–RMDSZ kiegyezést tükrözi. Amikor nyilvánvalóvá   vált, hogy a soron levő, hazai törvényhozási választást immár az új, az   egyéni jelölésen alapuló törvény szerint szervezik meg, azonnal megindult a   találgatás a választók, a politikai alakulatok körében: hogyan fogják majd   meghúzni az illetékesek az egyéni választókerületek határait. Sokan attól tartottak, hogy az erdélyi magyarság parlamenti   képviseletének a csonkulásához vezet majd az, ha a kerülethatárok felszabdalják   a magyarok által lakott övezeteket. Maros megyében is fennállt az a veszély,   hogy a tömbben élő magyar közösségek egyes részei úgy kerülnek majd be az   egyéni választókerületekbe, hogy nem lesznek képesek magyar jelölteket   kedvező helyzetbe juttatni. Mindenki arra figyelt, hogy Szováta és   környéke, a Nyárádmente, a Küküllőmente miképpen jelenik meg a kerületek   térképén, hiszen ezekben az övezetekben tömörül a térség magyarsága. Nos, úgy   tűnik, nem történt komolyabb kísérlet arra, hogy ezeket szétdarabolják. 
 Többhetes tárgyalás
 „Csaknem három hétig folytak helyi szinten az egyeztetések. Főként a   liberális párt helyi szervezetének a vezetőségével tárgyaltunk, hiszen   ők vannak kormányon az RMDSZ-szel – tájékoztatta a Krónikát a Maros Megyei   Tanács alelnöke, Szabó Árpád, aki egyben az RMDSZ Maros megyei szervezetének az   ügyvezető elnöke. – A közigazgatási egységeket nem daraboltuk fel, de   például a képviselők esetében Marosvásárhely két kerületre oszlott, hiszen   a törvény szerint 70 ezer körül kell hogy legyen az egyes kerületekbe tartozó   lakosok száma, és Vásárhely több mint 150 ezer lakost számlál.”
 
 Nyolc–négy az arány
 Maros megyében 560 ezer körül van a lakosság létszáma, tehát 8 képviselői   és 4 szenátori kerület létezik. A képviselői kerületek közül kettő   marosvásárhelyi. A Szováta–Felső-Küküllőmente–Balavásár–Nyárádmente   régió kimondottan magyarok lakta kerület (5). Külön kerületet alkotnak a Marosvásárhely   környékén levő községek, ez is magyar többségű (3). Jellegzetesen   román kerület a Gernyeszeg–Szászrégen–Beresztelke–Görgény völgye (8), és   ugyancsak román jellegű az a hosszú övezet, amely a   Felső-Marosmentét, a Mezőség egy részét foglalja magában (7).   Marosludas környéke (4) sem kimondottan magyar vidék, mint ahogy   Dicsőszentmárton Segesvárral és környékével szintén román jellegű   övezetet alkot (6). A szenátusnál Marosvásárhely egyetlen kerületnek számít,   két további, a Szováta–Felső-Nyárádmente–Alsó-Nyárádmente (2) magyar   jellegű kerület. A Szászrégen–Felső-Marosmente–Mezőség (4), valamint   a Ludas–Dicsőszentmárton–Segesvár (3) övezet román többségű. Markó   Béla szenátorjelöltként nyilvánvalóan a Szováta kerületben indul majd, a másik   magyar szenátort Marosvásárhely hozhatja helyzetbe.
 Szabó Árpád szerint jó esetben egy marosvásárhelyi és egy Szováta környéki   magyar szenátora lesz Maros megyének, és 3 vagy akár több képviselői   mandátumra számít a szervezet.
 
 Nem zavarják egymás vizeit
 A Magyar Polgári Párt (MPP) országos elnöke, Tőkés András szerint a   körzetek felosztása Maros megyében is a PNL–RMDSZ-kiegyezést tükrözi.   Marosvásárhelyen is nagyon szépen meghúzták a vonalat: az egyik kerületben   fele-fele arányban vannak a románok és magyarok,  a másik kerületben pedig   sokkal több a románság. Tehát a várost úgy választották el, hogy a magyarok is   labdába rúghassanak, ugyanakkor az egyik biztos hely a román jelölté lesz.   Szováta és környéke együtt maradt, gyakorlatilag magyar többségű kerület   lett. Tehát a liberális párt és az RMDSZ Maros megyében nem zavarja egymás   vizeit. Marosvásárhely környéke is magyar többségű kerület, ez is egyben   maradt” – fogalmazott az MPP-elnök.
 
 Az a bizonyos hat pont
 Tőkés Andrást arról is kérdeztük: mit tesz a koalíciós tárgyalás kudarcba   fulladása után az MPP? „Nagyon hamis beállítás az, hogy visszautasítottuk az   RMDSZ ajánlatát” – mondta az alelnök, majd bemutatta a Krónikának azt a hat   pontot, amit a legutolsó, marosvásárhelyi, maratoni tárgyalás után kapott   kézhez az MPP vezetősége, amiből kiderült, hogy az RMDSZ   vezetősége mit ért a belső koalíciós feltételeken. „Az egyik   kimondja, miszerint sem az RMDSZ, sem az MPP nem indít olyan jelölteket, akik   az idei önkormányzati választásokon nem kapták meg a magyar választók   többségének a támogatását. Holott Tőkés Lászlónak azt ígérték korábban,   hogy nem szólnak bele a jelölt személyének a kiválasztásába. Másik kitétel: a   mi jelöltjeink a sajtóban, a rádióban, tévében, minden kampánygyűlésen   arra kellett volna hogy buzdítsák a jelenlevőket, hogy mindenki szavazzon   az RMDSZ-re. Az utolsó: a kampányköltségek és az induláshoz szükséges garanciapénz   letételéhez az MPP is hozzájárul jelöltjeinek a számarányában. Tehát az RMDSZ   minden kormánytámogatást megkap, ő abból fedezte volna a költségek 85   százalékát, a többit meg nekünk kellett volna kitennünk. Ezek után nem tudtuk   elfogadni a belső koalícióra vonatkozó javaslatot. Tőkés László is   rájött, e feltételek elfogadása azt jelentette volna, hogy az MPP egyesül az   RMDSZ-szel.”
 Egyelőre az MPP nem döntött arról, hogy hol indít képviselő- és   szenátorjelölteket. Úgy szeretnének bejutni a parlamentbe, hogy ne   veszélyeztessék az RMDSZ bejutását. Augusztus végéig erre vonatkozóan is döntés   születik, mondta Tőkés András.
 | 
  Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară. În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize. |