Căutare

Megfeneklett a választási törvény parlamenti vitája.

„Minden bizonnyal meg kell tartani a Traian Băsescu államfő által kezdeményezett népszavazást” – állapította meg tegnap Cristian Pârvulescu politológus, a Pro Democratia Egyesület elnöke azt követően, hogy tegnap szavazatképes létszám hiányában el kellett napolni a választási törvényt kidolgozó bizottság ülését. Ez a halasztás pedig minimálisra csökkentette annak az esélyét, hogy a köztársasági elnök által kitűzött október 25-i határidő előtt a törvényhozás elfogadja az egyéni választókerületes (uninominális) választási rendszert.

Az erről szóló népszavazás kiírását Băsescu még a tavasszal helyezte kilátásba. Szerinte a román politikai rendszer alapos reformjára van szükség, melynek alapját az egyéni választókerületes választási rendszer bevezetése jelentené. A rendszer lehetővé tenné, hogy ne csak pártlisták, hanem személyek küzdjenek meg egy-egy parlamenti mandátumért, és ezáltal szorosabb kapcsolatot alakítana ki a választók és a választottak között, növelné a képviselők felelősségét. Cristian Pârvulescu megjegyezte azonban, a Băsescu-ellenes koalíciót alkotó pártok várhatóan mindent megtesznek azért, hogy elkerüljék a népszavazást. „Lehet, hogy sürgősségi kormányrendelettel, vagy parlamenti felelősségvállalással próbálják elfogadni a törvényt” – tette hozzá.

A megfeneklett törvényalkotást a választási törvények kidolgozására született parlamenti bizottság vezetői is elismerték. A bizottságban két héttel ezelőtt még az a döntés született, hogy a Pro Democratia Egyesület által kidolgozott törvényváltozatot terjesztik a szenátusi plénum elé, a pártok azonban elárasztották a bizottságot módosító indítványaikkal. Ezek közül Pârvulescu a Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatcsomagját emelte ki. Ez ugyanis gyakorlatilag egy más választási rendszert javasol, mint az, amelyről két héttel ezelőtt elvi megegyezés született. Ráadásul a bizottsági munka elakadását épp a PSD politikusai idézték elő azzal, hogy távol maradtak a tegnapi ülésről. Így is szavazatképes lett volna a bizottság, de a kritikus pillanatban egy Nagy-Románia párti képviselő is eloldalgott a teremből. A történtek után a bizottság alelnöke, a demokrata párti (PD) Valentin Iliescu kijelentette: véglegesen keresztet vetettek a Pro Democratia Egyesület által javasolt választási rendszerre. „Ez a parlament sem most, sem jövőre nem lesz képes elfogadni ezt a törvényt” – állapította meg az alelnök.

Márton Árpád RMDSZ-frakcióvezető szerint a törvénnyel kapcsolatos meglehetősen zavaros helyzetet elsősorban az táplálja, hogy a szociáldemokraták nem döntötték el, mit akarnak. Megjegyezte, a parlamentben egyre gyakrabban hallani a véleményt, hogy 2008-ban az önkormányzati választásokkal egy időben kellene előrehozott választásokat tartani, de egy sikeres bizalmatlansági indítvány esetén az is lehetséges, hogy már februárban urnákhoz kellene hívni a lakosságot.

A képviselő egyébként puszta politikai számításnak tekintette, hogy Traian Băsescu népszavazás kiírását szorgalmazta a kérdésben. Szerinte ugyanis Băsescu csak a Demokrata Pártnak próbál segíteni azzal, hogy az európai parlamenti választások előtt egy népszerű témában hívja urnákhoz a választókat. „Az uninominális választási rendszer olyan varázsszó a román választók számára, mint a magyarok számára az autonómia – jegyezte meg a képviselő. – Nem nagyon értik, de nagyon akarják.” Az RMDSZ egyébként kezdetben ellenezte a választási rendszer reformját, a Pro Democratia Egyesület javaslatát azonban – némi módosításokkal – maga is elfogadná. Az RMDSZ készítette például el, és törvénymódosító javaslatként nyújtaná be az egyéni választókerületek leírását. A javaslat tételesen felsorolja, hogy mely települések melyik egyéni választókerülethez tartoznának.

A Nagy Románia Párt (PRM) egyébként tegnap 147 módosító javaslatot iktattatott a törvényhez. Ezekben többek között megtiltották volna, hogy a kisebbségi szervezetek részt vegyenek a választásokon. Corneliu Vadim Tudorék szerint a kisebbségiek is a pártok jelöltjeiként állhatnának a választók elé. A PRM azt is javasolta, hogy azok a kisebbségi szervezetek, amelyek 1989 után etnikai alapú szeparatizmusért szálltak síkra, még az illető kisebbség számára fenntartott parlamenti helyre se pályázhassanak. A javaslatot Márton Árpád alkotmányellenesnek vélte.