Căutare

Fotó: Mediafax

Az államfő, a kormány és a parlament egymástól függetlenül reformálná meg a választási rendszert.

Előzmények nélküli helyzetet eredményezett a Traian Băsescu államfő és a Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök között hosszú ideje folyó politikai harc. Az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetéséről szóló vita nyomán ugyanis három hatalmi ágazat – az államfő, a kormány és a parlament – szintjén párhuzamosan, de egymástól függetlenül folyik a választási rendszer megreformálási folyamata.

Băsescu népszavazást írt ki a november 25-i európai parlamenti választások napjára, az erről szóló, kedden aláírt elnöki rendelet tegnap jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Alig néhány órával később a kormány úgy döntött, hogy a parlament előtt felelősséget vállal a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Pro Democratia Egyesület által közösen kidolgozott új választási törvényért, amelynek legfontosabb eleme szintén az egyéni választókerületes rendszer bevezetése.

Eközben a szenátusban van az a törvénytervezet, amelyről a választási törvények kidolgozásáért felelős bizottság a múlt héten készítette el és utalta át a felsőháznak jelentését. Az események azt követően gyorsultak fel, hogy az államfő a múlt hét elején egyhetes ultimátumot adott az új választási törvénytervezet elkészítésére és kihirdethetővé tételére. Olvassa el írásunkat!

Választási reform: teljes a káosz

Az államfő, a kormány és a parlament is a saját tervezetét erőlteti.

Hétfőn, október 29-én vállal felelősséget a kormány a parlamentben a törvényhozás tagjainak választási rendszerét megreformáló törvénytervezetért. A Călin Popescu-Tăriceanu vezette kabinet tagjai tegnap rendkívüli ülésen fogadták el a Pro Democratia Egyesület és a PNL által közösen kidolgozott tervezetet. A döntésre ugyanazon a napon került sor, amikor a Hivatalos Közlönyben megjelent a Traian Băsescu által kedden aláírt államfői rendelet a népszavazás kiírásáról, amelyen az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetéséről dönt majd a lakosság.

A kormányülésen jóváhagyott tervezetet eljuttatták a parlamentbe, a szenátus és a képviselőház állandó bizottságai pedig vita után úgy döntöttek, hogy a felelősségvállalásra hétfőn 16 órakor kerül sor a két ház együttes plenáris ülésén. Ioan Munteanu, a képviselőház jegyzője tegnap közölte: a honatyák szombaton 14 óráig nyújthatják be javaslataikat az új választási törvény módosítására. A felelősségvállalás pillanatáig a kormány eldönti, hogy milyen módosítási javaslatokat fogad el, és mit hagy ki a tervezet végleges változatából. Az állandó bizottságok arról is döntöttek, hogy a pártok november 1-jéig nyújthatnak be bizalmatlansági indítványt. Az alkotmány értelmében a kormány megbukik, ha a felelősségvállalástól számított három napon belül benyújtott bizalmatlansági indítványt a parlament elfogadja. Ha az indítványt elutasítják, a kormányzati felelősségvállalás tárgyát képező törvénytervezet elfogadottnak tekintendő. A bizalmatlansági indítvány veszélye – úgy tűnik – ezúttal nem fenyegeti a Tăriceanu-kabinetet, mivel a Nagy-Románia Párt (PRM), amely néhány nappal korábban kilátásba helyezte ezt a lépést, tegnapra visszakozott, és bejelentette: nem nyújt be indítványt, de támogatja bármelyik parlamenti párt hasonló kezdeményezését. A többi párt nem tervezi bizalmi szavazás elé állítani a kormányt.

A parlament házbizottságainak együttes ülésén a szociáldemokrata (PSD) Nicolae Văcăroiu, a szenátus elnöke sérelmezte, hogy mind az államfő, mind pedig a miniszterelnök semmibe veszi a parlamentet, hiszen Băsescu referendumot írt ki, a kormány pedig felelősséget kíván vállalni az egyéni választókerületes népszavazás kapcsán, ugyanakkor a szenátus előtt is van egy hasonló tervezet. Călin Popescu-Tăriceanu ezzel kapcsolatosan tegnap elmondta, az utolsó pillanatig arra számított, hogy a törvényhozási vita gyorsabb ütemben zajlik, a parlamenti döntés hiányában pedig arra kényszerült, hogy a kormányzati felelősségvállalást javasolja.

Variációk egy témára

A népszavazást kiíró államfő és a kormány lényegében ugyanazt az alapelvet, az egyéni választókerületes rendszer bevezetését szorgalmazza. A két elképzelés közötti különbség a mandátumok elosztásának módszerével kapcsolatos. A kormány tervezete gyakorlatilag megegyezik azzal, amelyet a választási törvényekért felelős parlamenti bizottság a múlt héten elfogadott és továbbított a szenátusnak. A tervezet szerint a képviselői és szenátori mandátumok elosztása két szakaszban történik. A mandátumok felét automatikusan megkapják azok a jelöltek, akik az egyéni választókerületekben a legtöbb szavazatot szerzik meg. A többi mandátumot a következőképpen osztanák le: megállapítják, hány mandátum jár minden egyes alakulatnak, a választókerületben szerzett szavazatok számával arányosan, ebből levonják a már elnyert mandátumok számát, és a megmaradó mandátumokat azok a pártok kapják, amelyek a második vagy harmadik helyen végeztek. Ennek a rendszernek az előnye az, hogy a legerősebb jelöltet nem támogató szavazópolgárok voksai nem vesznek el, hanem újraosztásra kerülnek, így a kisebb pártoknak is esélyük van a parlamentbe kerülésre.

A Traian Băsescu államfő által javasolt kétfordulós, többségi egyéni választókerületes rendszerben automatikusan parlamenti mandátumhoz jut az a jelölt, aki megszerzi a szavazatok abszolút többségét. Ha egyetlen jelölt sem kapja meg a szavazatok 50 százalékát, plusz egy voksot, második fordulót rendeznek a két első helyezett jelölt részvételével, és a győztes jut mandátumhoz. Ez a rendszer a nagy pártoknak kedvez. Mivel a nem győztes jelöltre leadott szavazatok elvesznek, előfordulhat, hogy egy párt akkor sem képviseltetheti magát a törvényhozásban, ha jelöltjei a voksoknak akár 49 százalékát szerzik meg az egyéni választókerületekben.

Az RMDSZ a kisebbik rosszat támogatja

Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője szerint az új választási törvénytervezet miatt kialakult politikai helyzetet a teljes káosz jellemzi. A képviselő lapunknak nyilatkozva rámutatott: jelenleg három önálló törvényalkotási kezdeményezés létezik, ezek közül az egyik a Pro Democratia Egyesület javaslatán alapul, és a választási törvények kidolgozásáért felelős parlamenti bizottság jóváhagyásával már a szenátus elé került. A tervezetnek az a változata, amelyért a Tăriceanu-kabinet felelősséget vállal, és amelyet már el is juttattak a parlamentbe, nagyjából megegyezik az elsővel. Harmadikként ott van a Traian Băsescu államfő kétfordulós, többségi, egyéni választókerületes rendszert előíró elképzelése. Márton szerint a romániai magyarság képviseleti érdekeinek egyik tervezet sem felel meg százszázalékosan, viszont ehhez az a tervezet áll a legközelebb, amelyért a kabinet felelősséget vállal. „Ebből kifolyólag az RMDSZ mindenképp ezt támogatja, viszont a tervezetnek a két ház együttes ülésén történő megvitatásáig hátralévő öt nap alatt mindenképpen benyújtjuk módosító javaslatainkat. Ezek nagyjából megegyeznek az eddig javasoltakkal, azaz hogy a törvény tartalmazza az egyéni választókerületek pontos behatárolását, úgy alakítva ki azokat, hogy vegyék figyelembe a magyar lakosság eloszlását, és ennek megfelelően alakítsák ki a kerületeket. „Ez röviden annyit jelent, hogy az elosztásnál ne darabolják fel a magyar tömböket” – fejtette ki Márton Árpád. Egy másik javaslat az, hogy a parlamenti választásokon a megmaradt szavazatokat pártlisták szerint osszák szét az alakulatok között, és ne „oroszrulettszerűen”, tette hozzá a frakcióvezető.

A képviselő szerint senki sem tud pontos választ adni arra kérdésre, hogy mi következik abban az esetben, ha a referendum sikeres lesz. Erre az esetre a törvény konkrét eljárást ír elő, amelynek értelmében új törvénytervezetet kell összeállítani és benyújtani. Az új jogszabálytervezetet benyújthatja a kormány, egy politikai alakulat vagy bárki, aki 100 ezer támogató aláírást összegyűjt erre a célra. A tervezet ezt követően bejárja a megszokott törvényalkotási utat: a szöveg a benyújtást követően először az erre a célra létrehozott parlamenti bizottsághoz kerül, amely jóváhagyás után átküldi a szenátusnak, onnan pedig a képviselőház veszi át. Miután a tervezetet mindkét ház megvitatta és elfogadta, következik az utolsó procedurális lépés, az államfői kihirdetés.

A jelenlegi helyzet sokkal összetettebb, mivel az államfői javaslaton kívül létezik még két, gyakorlatilag ugyanazt a célt követő tervezet, amelyet kihirdetés előtt Băsescu visszaküldhet a parlamentbe, ezzel pedig ismét elodázhatja az új választási törvény életbelépését, fejtegette Márton. Viszont ha a referendum sikeres, akkor a két tervezet okafogyottá válik, és az államfői javaslat indul el a törvényalkotás útján. Ez annyit jelent, hogy ha nem kerül sor előrehozott választásokra, akkor a választási reform folyamata akár egy évig is elhúzódhat, mivel az államfő által javasolt rendszert a népszavazásra bocsátott kérdés értelmében a következő, 2008 végén esedékes parlamenti választásokon már alkalmazni kell.