Căutare

Marad a parlamenti képviselettel rendelkezõ kisebbségek privilégiuma a választási törvénytervezetben.

Fenntartja a parlamenti képviselettel rendelkezõ kisebbségi szervezetek számára eddig is biztosított privilégiumokat az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetését célzó törvénytervezet.

A dokumentum – amelyet szerdai ülésén fogadott el a Cãlin Popescu-Tãriceanu vezette kabinet – annak ellenére emelte át a 2004 óta hatályos helyhatósági, valamint parlamenti választási törvénybõl a parlamenti képviselettel nem rendelkezõ kisebbségi szervezetekre diszkriminatív fejezetet, hogy emiatt két évvel ezelõtt a Velencei Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) egyaránt elmarasztalta Romániát. A bukaresti kormány által a héten elfogadott és a parlamentben hétfõn bemutatandó jogszabálytervezet kisebbségi fejezete kimondja: a parlamenti képviselettel nem rendelkezõ kisebbségi szervezetek csak abban az esetben vehetnek részt a kétkamarás parlament tagjainak megválasztását célzó megmérettetésen, ha tagjai között tudják az illetõ kisebbségi közösség legkevesebb tíz százalékát. Mindez a nagyobb létszámú kisebbségek – például a magyarok – esetében 20 ezer tagot feltételez, amelyet az illetõ szervezetnek Románia 15 megyéjébõl, valamint Bukarestbõl kell beszereznie (megyénként és a fõvárosban legkevesebb 300-at).

Márton Árpád, az RMDSZ képviselõházi frakciójának vezetõje (képünkön) kérdésünkre elmondta: a szóban forgó fejezet átemelése nem a szövetség, hanem a nemzeti kisebbségek alkotta frakció feltétele volt, ellenkezõ esetben nem támogatták volna a törvénytervezet parlamenti elfogadását.

Mint ismeretes, a hatályban lévõ választási törvények 25 ezer támogatói aláírás beszerzésétõl teszik függõvé a választásokon való részvételt a parlamenti képviselettel nem rendelkezõ kisebbségi szervezetek számára. Emiatt 2005-ben a Velencei Bizottság és az EBESZ diszkriminatívnak nevezte a romániai helyhatósági és parlamenti választási törvényt. Miközben az EBESZ felkérte Bukarestet: törölje a parlamenti választási törvénybõl azt a törvénycikkelyt, amely különbözõ feltételeket állít a parlamentben jelen lévõ és a parlamenten kívüli kisebbségi szervezetek számára, a Velencei Bizottság a helyhatósági törvény ugyanezen elõírásai miatt bírálta a román hatóságokat.

Kérdésünkre, miszerint nem kockáztat-e újabb nemzetközi megrovást Bukarest az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetésérõl szóló jogszabály elfogadásával a kisebbségi szervezetekrõl szóló cikkely miatt, Márton Áron úgy válaszolt: pontatlanok a korábbi bírálatokkal kapcsolatos információink. Szerinte a nemzetközi testületek tagjait – akárcsak Wilfried Martens néppárti elnököt az EP-választások kapcsán – félretájékoztatták, és nem tudták, hogy az illetõ feltételek nélkül mandátum nélkül maradhatnak a kisebbségi szervezetek. Közbevetésünkre, miszerint a Velencei Bizottság annak idején kimondta: a kisebbségi szervezetek versenyét még annak árán is lehetõvé kell tenni, hogy ennek következtében egy kisebbség esetleg képviselet nélkül marad, Márton Árpád kijelentette: ilyet a testület nem állított, és ha mindezt leírjuk, akkor a bizottság beperelhet. Holott a szóban forgó, 300/2004-es számú véleményezés tételesen úgy fogalmaz: „ez a demokrácia megtanulásának eszköze lehet”.