Căutare

A parlamenti választások közeledtével továbbra is törekszünk a párbeszédre a szövetségen kívüli csoportokkal, ám a megoldást az RMDSZ égisze alatt kell megtalálni – hangoztatta Markó Béla elnök az SZKT hétvégi marosvásárhelyi ülésén. Eközben az MPP a két párt önállóságát és sajátos arculatát biztosító választási koalíció létrehozását javasolja az RMDSZ-nek az őszi megmérettetésre.

Markó az RMDSZ-be hívogat

Fotó: Ifj. Haáz Sándor

Csaknem ötszáz jelöltet kell állítania országos szinten az RMDSZ-nek a közelgő parlamenti választáson az egyéni körzetekben, őket nem az állandó tanácsnak kellene kiválasztania – hangzott el többek között az RMDSZ miniparlamentje, a Szövetségi Képviselők Tanácsa marosvásárhelyi értekezletén. A szombati tanácskozás a helyhatósági választások eredményeivel kapcsolatos szolid elégedettség, a részkudarcok okainak keresése, valamint az MPP és a FIDESZ bírálata jegyében zajlott. Markó Béla eredmény-értékelő összefoglalójában elsősorban amiatt ostorozta a polgári pártot, mert sikerként könyveli el az RMDSZ 85 százalékos eredményével szemben elért 15 százalékos választási teljesítményét, ugyanis míg a szövetség 184 polgármesteri mandátumhoz jutott, addig az MPP 11-et mondhat a magáénak. Az RMDSZ elnöke „kimagyarázósországra” jellemző értékelésnek nevezte, hogy Tőkés László püspök szerint a választásokon nem az RMDSZ, hanem hatalmi pozíciói bizonyultak erősnek, másrészt nem az MPP, hanem az erdélyi magyar demokrácia bizonyult gyengének. Markó leszögezte: a helyhatósági választásokon az RMDSZ győzött, az MPP pedig kudarcot vallott, ezáltal szerinte nem vált ténylegesen kétpólusúvá a romániai magyar politika. Élesen bírálta az elnök a Fideszt amiatt, hogy miközben az MPP jelöltjeinek kampányolt a választások során, a Szász Jenő vezette alakulat gyenge eredménye nyomán mégsem hajlandó az önkritikára. „Azt a régi rigmust véltem visszacsendülni valahonnan a gyerekkoromból, hogy: Édes Erdély, itt vagyunk,/ érted élünk és halunk,/ s ha bajban vagy, itt hagyunk” – fogalmazott Markó, nem sajnálva a kritikát azoktól az RMDSZ-es politikusoktól sem, akik „saját szervezetüket szégyenlősen letagadták, csak fél szájjal vállalták”, ezáltal szavazatokat vontak el az alakulattól. A kudarcok között említette Gyergyószentmiklós volt polgármesterének (Pap József – szerk. megj.) csapnivaló tevékenységét, aki tavaly 100 milliárd régi lej kormánytámogatást nem tudott elkölteni, miközben „a helyi RMDSZ folyamatosan hebegett-habogott, intrikált, mentegetőzött, ujjal mutogatott másra”. Markó Béla egyúttal úgy vélekedett: egy erős, nyitott, a most kintlevőket is befogadó RMDSZ több, mint a nagy, de nem százszázalékos RMDSZ, és mellette a tíz-tizenvalahány százalékos MPP. „Mi erre megoldást fogunk keresni, de ezt a megoldást az RMDSZ égisze alatt kell megtalálni, mert kétpólusú magyar politikát itt nem építhetünk. Erre minket a választók nem hatalmaztak fel, de arra igen, hogy keressük az összefogás lehetőségét” – állapította meg a politikus.
Markó egyúttal bejelentette: július 5-én Marosvásárhelyen egyeztet Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével a parlamenti választásokon való együttműködés esetleges formáiról.
Kelemen Hunor ügyvezető elnöke az RMDSZ eddigi legdinamikusabb kampányáról, jó, de nem hibátlan szereplésről, székelyudvarhelyi sikerről és gyergyószentmiklósi vereségről beszélt. Elismerte: ha az európai parlamenti választások után a helyi szervezeteken belül megtörtént volna a korrekció, akkor a helyhatósági választások során egyes kudarcok elmaradtak volna. Úgy vélte: mintegy tizenöt – többek között a gyergyószentmiklósi, marosvásárhelyi, kézdivásárhelyi, tusnádi – szervezetben mindenképpen tisztújításra van szükség, és ezzel a képviselők többsége is egyetértett. A kudarcokkal kapcsolatban a legkeményebb bírálatot Kovács Péter ügyvezető alelnök fogalmazta meg. „Az RMDSZ-ben évek óta baj van. Mivel nem pártnak, hanem szövetségnek tartjuk magunkat, sokan úgy gondolják, hogy ez bizonyos fokú autonómiát jelent megyei és helyi szinteken. Így a számonkérés intézménye nem működik – nyilatkozta a Krónikának Kovács. – Tavaly nyáron elkezdődött egy reformfolyamat, a kongresszus előtt arról beszéltünk: alapszabályzatot kellene módosítani. De erre egyesek rögtön a pártosodási tendenciától kezdték félteni a szövetséget. Jelenleg csak arra van lehetőség, hogy felkérünk egy megyei szervezetet: írjon ki tisztújítást, vagy felkérünk egy megyei vezetőt arra, hogy mondjon le. S ha akar, lemond, ha nem, akkor marad.”

Szót kértek a fiatalok
A különböző RMDSZ-frakciók, platformok képviseletében szólók, valamint az egyéni felszólalók saját szűkebb pátriájukban elért eredményeket elemezték. Természetesen terítékre került Borbély László marosvásárhelyi veresége is, de mivel a sajtóban korábban nyilvánosságot kapott a városi szervezet és a jelölt polémiája, ez közel sem kavart akkora vitát, mint amire számítani lehetett. Egyes fiatal képviselők sérelmezték, hogy a felső vezetőség nem hangsúlyozta ki kellőképpen a fiatal generációhoz tartozó jelöltek által elért kimagasló sikereket. Hangsúlyosabb nézeteltérés csupán azzal a határozattervezettel kapcsolatban bontakozott ki, amely a 2008-as parlamenti választások előkészítésével kapcsolatos intézkedéseket foglalja magában. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör Platform elnöke kifogásolta, hogy a parlamenti jelöltek listájának jóváhagyását az RMDSZ Állandó Tanácsára ruházná az SZKT. „El tudom fogadni, hogy erőhatalmi eset van, és sürgős lépést kell tenni, de nagyon erős hagyomány, hogy ilyen jellegű döntéseket az SZKT szokott hozni. Biankó csekket nem adnék az állandó tanácsnak. Az idők folyamán voltak kísérletek, amikor a felső vezetőség igyekezett helyzetbe hozni bizonyos kollégákat, az úgynevezett ejtőernyősöket, akik talán nem mindig élvezték a helyi szervezetek bizalmát. A másik kényes kérdés, hogy az újonnan megválasztott helyi tisztségviselők induljanak-e jelöltként a parlamenti választáson. Szerintem kétséges, hogy most újabb megpróbáltatásnak tegyék ki őket” – nyilatkozta a Krónikának Eckstein-Kovács Péter. Végül az SZKT úgy döntött: megbízza az állandó tanácsot, hogy legkésőbb július 31-ig dolgozza ki, és fogadja el az RMDSZ szabályzatát a parlamenti választások előkészítésére, beleértve a képviselők és szenátorok jelölésének eljárását.

Folytatódik a kampány
A parlamenti választások előkészítési időszakáról, a szövetségi jelöltállítási technikáról Kelemen Hunor ügyvezető elnök lapunknak kifejtette: a nyár végére mindenképpen nevesíteni kell a jelölteket. „A szövetségnek 478 jelöltet kell állítania, egyet-egyet az ország minden egyes egyéni választókerületében, ez óriási munka lesz. A kampány idején négy hét alatt nem lehet eredményt elérni. A jelölteknek már tegnaptól ott kellene lenniük a körzetekben, hogy megismertessék magukat, szóba álljanak az emberekkel” – hangoztatta Kelemen, hozzátéve: a megyei szervezetektől senki nem akarja elvenni a jogot, hogy beleszólásuk legyen a jelöltállításba. Szerinte az RMDSZ az erdélyi megyékben nem javasol majd olyan személyeket, akik nem élvezik a helyi választópolgárok bizalmát.