Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Transindex
Anul şi data apariţiei: 12/8/2008
Tematica: transformarea sistemului electoral – problematica reprezentării minorităţilor în parlament
Categoria articolului: reportaje
Autorul articolului: S. Z.
Titlul articolului: MÍNUSZBAN ZÁRTAK - Ki volt a legmeggyőzőbb magyar jelölt?
Acces online: https://itthon.transindex.ro/?cikk=8618


Numele cotidianului

Megnéztük, ki “vitt” a magyarság számarányánál nagyobb arányú szavazatot Székelyföldön. Az eredmény lesújtó.


A parlamenti választásokat követően a média a választásokat megnyerő jelöltek neveitől volt hangos; különféle statisztikák és rangsorok láttak napvilágot, a győztesek pezsgőfürdőztek, a vesztesek – akik amúgy sokszor több szavazatot gyűjtöttek össze, mint azok, akiket a választási rendszer győztesként hozott ki – csendben a háttérbe húzódtak.

A Transindex azt a feladatot tűzte ki célul, hogy a győztesek és vesztesek felsorolása helyett kiderítse: melyik magyar jelölt gyűjtött több szavazatot, mint a magyar lakosság számaránya választókörzetében? Másképp: ki volt az, akire még a magyarok sem igen szavaztak, és ki volt az, aki a magyarok mellett a román választókat is meggyőzte? Illetve ki volt az, aki a magyarokat a románságnál nagyobb arányban tudta mozgósítani? Erre bevezettünk egy terminust is: ez lesz a meggyőzőerő.


Magyarázzuk, hogyan számoltunk

A feladat összetettsége miatt néhány dolgot egyszerűsítenünk kellett: számításaink egyik alapfeltételezése az volt, hogy a magyar – mind RMDSZ-es, mind független – jelöltekre elsősorban a magyar lakosság szavaz; a másik feltételezés az volt, hogy az egyes választókerületekben a magyar és román szavazók részvétele nem különbözött számottevően.

Kovászna megye, szenátori körzetek



A magyar, illetve a román részvételről egyébként a Központi Választási Iroda (BEC) honlapján sem találtunk részletes statisztikát. Meg kell említeni, hogy az alábbi adatoknak létezik egy olyan értelmezési lehetősége is, miszerint a magyar jelöltek nem román szavazatokat kaptak, hanem jobban mozgósították a magyar szavazókat, és így jött ki a magyar lakosság számarányán felüli szavazati arány.

Továbbá – frissebb adatok híján – el kellett fogadnunk, hogy a 2002-es népszámlálás eredményei többé-kevésbé híven tükrözik a valóságot, és meg kellett barátkoznunk azzal is, hogy a nagyvárosokban kialakított választókerületek etnikai szempontból kevésbé tükrözik a népszámlálás adatsorát.

Kovászna megye, képviselői körzetek



Például tudjuk hogy Marosvásárhelyen az 1-es számú képviselői kerület, ahol Borbély László indult, a “magyar” negyedeket foglalta magába – azonban a népszámlálás csak városi szintű adatokat közöl a marosvásárhelyi etnikai arányokról. Valószínű tehát, hogy Borbély választókerületében több magyar él, mint azt a népszámlálási statisztika mutatja. A viszonylag pontatlan városi számításokért azonban kárpótolnak a vidéki választókörzetek, ahol a népszámlálási adatokra támaszkodva elég pontosan ki lehet deríteni a magyar lakosság arányát.

Az egyes jelöltek meggyőzőerejének a kiszámításakor az eljárás a következő volt: tudni lehet, hogy az egyes választókerületek mely településeket foglalják magukba, a népszámlálás alapján tehát könnyen kiszámolható a magyarság számaránya a választókerületekben. Megnéztük aztán, hogy a jelöltek az érvényesen leadott szavazatszám hány százalékát “vitték el”, és a kettő különbsége adta azt, amit mi meggyőzőerőnek neveztünk.

A meggyőzőerő egy negatív szám, amennyiben a jelölt nem kapta meg a magyarság számarányának megfelelő szavazatarányt; és akkor lesz pozitív, ha a magyarság számaránya fölötti szavazatarányt kapott. Tehát ha egy jelölt a szavazatok 43%-át “vitte”, az 25%-os magyar aránnyal kiváló eredménynek számít és +18-as meggyőzőerőt jelent; ha viszont a szavazókerületben 64%-nyi magyar él, akkor 43% nem nagy hőstett: a meggyőzőerő –21 lesz.

Hargita megye, szenátori körzetek



Számításainkat az RMDSZ-es, valamint a főbb független jelöltekre korlátoztuk abból a megfontolásból, hogy a román jelöltek amúgy sem szoktak számottevő magyar szavazatot kapni.


Tehát mennyire voltak meggyőzőek a jelöltek?

A rövid válasz: nem igazán. A Hargita, Kovászna és Maros megyei jelöltek túlnyomó része kevesebb szavazatarányt kapott a választókerület magyar népességarányánál. Leginkább a független jelöltek égtek, számításaink szerint ők voltak a legkevésbé meggyőzőek. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy az RMDSZ-jelöltek többsége negatív előjellel szerepel a statisztikánkban, és a maroknyi “pozitív” jelölt sem tudta néhány százaléknál többel túlszárnyalni a magyarság számarányát.

Az RMDSZ-es jelöltek közül Márton Árpád sereghajtó (–25), őt szorosan követi Antal István, Pál Árpád és Albert Álmos (–22). Albert Álmos teljesítménye kapcsán megjegyzendő, hogy az ő ismeretlen ellenjelöltje, Szilágyi Sándor a leadott szavazatok 35%-át kapta. Ezzel Szilágyi a legmeggyőzőbb független jelölt (–43), messze maga mögött hagyva az amúgy sokkal ismertebb Kincses Elődöt (–63).

A háromszéki képviselőjelöltek közül Molnár Gábor fiatal RMDSZ-es politikus volt még a legmeggyőzőbb (–2), őt Olosz Gergely követi, nem túl fényes eredménnyel (–15). Az Olosz ellen induló Rákosi János végképp nem győzte meg a választókat (–83). Az egyedüli “pozitív” háromszéki jelölt Bokor Tibor, ő +2-es eredményt ért el.

Hargita megye, képviselői körzetek



Hargita megyében a szenátorjelöltek közül Gyerkó László kapott több szavazatot a magyarság számarányánál (+2), Verestóy Attila (–10) és ellenjelöltje, a Zöld Párt színeiben induló Dósa Barna (–54) nem volt meggyőző.

A Hargita megyei képviselőjelöltek közül Kelemen Hunor volt a legmeggyőzőbb (+3); a mezőnyhöz képest egész jól szerepelt még Korodi Attila (–1) valamint a kevésbé ismert Bende Sándor (–3). Antal István és Pál Árpád például –22-vel végeztek, a mezőnyt a függetlenek, Becsek-Garda (–75) és Sebestyén Csaba (–77) zárják.

Maros megye, szenátori körzetek



Maros megyében a szenátorjelöltek közül egyedül Frunda György jött ki pozitívan (+4), Markó Béla RMDSZ-elnök szavazataránya például kevesebb (–3), mint a magyar lakosság számaránya. Egyébként az elnök ellen induló Kincses Előd a szavazatok 7%-át vitte el – ez –63-as meggyőzőerőt jelentene számításaink szerint. A két másik szenátorjelölt, Szakács János és Dávid Csaba is “mínuszban” vannak.

Képviselőjelöltek közül Borbély László kapott pozitív osztályzatot (+10), igaz, neki előnyére vált az, hogy a választókörzetében nagyobb a magyar lakosság aránya, mint a népszámlálási adatok által tükrözött városi átlag. Kelemen Atilla szintén +5-ös eredményt ért el, a többi jelölt azonban mind “mínuszban” mozog.

Maros megye, képviselői körzetek



A rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet megbecsülni, hogy az RMDSZ-es jelöltek ellen induló függetlenek tőlük vittek-e el szavazatokat. Ezzel meg lehetne magyarázni egyes ismert RMDSZ-politikusok gyenge teljesítményét, de ott van a másik lehetséges verzió is, az, hogy ezekben a körzetekben nagyobb volt a mozgósítás, vagy pedig a két egymás ellen induló jelölt a románságtól is “elvitt” némi voksot.

A Hargita, Kovászna és Maros megyei jelöltek meggyőzőerő-indexe, összesítve. Csillaggal jeleztük, mely RMDSZ-jelöltek ellenében indult független



Következő anyagunkban a Szatmár, Bihar, Kolozs és Szilágy megyékben indulók teljesítményét elemezzük, hasonló eljárással.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.