Căutare

Nem hozott különleges izgalmakat az RMDSZ 2008-as palamenti választási programjának elfogadása a Szövetségi Képviselők Tanácsának szombati ülésén. A szövetségi és az ügyvezető elnök beszámolói közé ékelt programbemutatás jórészt a fejezeteket nyitó idézetek felolvasásában merült ki, a hozzászólások pedig okafogyottak voltak.

Miután Biró Rozália SZKT-elnök megállapította, hogy a 157 SZKT-küldött közül 92-en vannak jelen, az RMDSZ szövetségi elnöke politikai tájékoztatót tartott. Markó Béla a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának budapesti ülése kapcsán beszélt az ukrajnai magyar kisebbség gondjairól – ezzel kapcsolatban az SZKT később egy állásfoglalást is megfogalmazott.

Markó kifejtette: sem Európa, sem a világ nem tud következetesen viszonyulni a kisebbségi kérdésekhez, az etnikai konfliktusokhoz: ugyanazok a hatalmak Koszovóhoz egyféleképpen, Dél-Oszétiához másféleképpen viszonyulnak. Az elnök szerint ennek magyarázata, hogy


nincsenek általános értékek, csak érdekek vannak.

A romániai politikai fejlemények közül az RMDSZ-elnök az „eddig a posztkommunizmussal szembeforduló” PD-L és a PRM szenátusi szövetségét emelte ki, amely szerinte egyértelműen rosszat tett a demokrata-liberálisok megítélésének.

A szövetségi elnök ezeket a példákat használta fel mondanivalója alátámasztására: az RMDSZ-nek azért kell erősnek lennie, mert semmi más garancia nincs arra, hogy a történelem visszafordíthatatlan. Az RMDSZ gyengülésével szerinte megfoszthatják a romániai magyar közösséget a 18 év alatt kiharcolt jogoktól.

Markó az MPP-vel, majd az EMNT-vel folytatott sikertelen tárgyalások kapcsán megjegyezte: az RMDSZ-nek nem kényszere, de erős érdeke volt a megegyezés. A kérdés nem az volt, hogy lesz vagy nem lesz parlamenti képviselet – az RMDSZ mindenképpen ott lesz –, hanem hogy gyengék vagy erősek leszünk ott – fogalmazott.

Az RMDSZ hivatalosan most fogalmazott meg először más indokot is a ki nem egyezés okaként, mint a


„hány a hely”:

Markó szerint tárgyalópartnereik visszariadtak az egységes képviselettől. Az RMDSZ-en kívüli csoportok az egységes fellépésben nem, csupán a közös bejutásban voltak érdekeltek – mondta.

Azt, hogy miután évekig próbálkoztak a pártként való bejegyzéssel, most pedig az MPP elnöke függetlenként indulhat a választásokon, Markó a nagy erdélyi abszurdnak nevezte.

A novemberi választások jelentőségéről szólva az RMDSZ elnöke leszögezte, a következő négy év sorsdöntő lesz a magyarság életében: fel kell emelni Erdélyt, fel kell emelni a Partiumot, Székelyföldet, meg kell valósítani a kettős célt, a modernizációt és az autonómiát, de át kell szervezni a közigazgatást, a fejlesztési régiókat, módosítani kell az alkotmányt, és ehhez az erős önkormányzati képviselet mellett erős parlamenti jelenlétre van szükség – fogalmazta meg a fő célkitűzéseket.

Markó meglepő részletességgel tért ki a Nyakó István és Újhelyi István MIÉRT-akadémián elhangzott előadásaira. “A magyar ellenzék egy részével sokat hadakoztunk az elmúlt időszakban, arra kértük őket, hogy ne kampányoljanak itt, Erdélyben. Az MSZP-vel nem voltak ilyen konfliktusaink, mert nem szóltak bele a dolgainkba, de azt látom, hogy most sikerült áttörni a jeget: két ifjú MSZP-s politikus nemrégiben átrándult hozzánk és kioktatott abból, hogy


mennyire is kopott el az RMDSZ,

nyeglén kioktattak abból is, hogyan kell nekünk kampányolni, hogyan kell az ellenfeleinket legyőzni. Mi nem fogjuk megfogadni ezeket a tanácsokat. Mi azt kérjük, legyen szó akár a FIDESZ-ről, akár az MSZP-ről vagy bárki másról, hogy ne tessék ide jönni és tanácsokat adni, amíg otthon nem sikerül saját dolgaikat megoldani. Márpedig úgy tűnik, nem sikerül” – mondta a szövetségi elnök.

A politikai tájékoztatást a frakciók képviselőinek hozzászólásai követték. Tamás Sándor azt hangsúlyozta, hogy a parlamenti képviselet nem cél, hanem eszköz. Az emberek konkrét problémákra várnak megoldásokat – vélekedett. Pozitív példaként hozta fel, hogy a Székelyföldön párhuzamosan több mint hatvan településen zajlik a csatornázási program. Ugyanakkor úgy látja, a vidék dinamikusabban fejlődött az utóbbi időben, mint a városok. Kifejtette: Székelyföld újjáépítésének alappillérei az infrastruktúra, az ipar és a turizmus fejlesztése, illetve az identitás melletti kiállás.

A hozzászólások során Kelemen Kálmán kifejtette: a vidéki magyarság romokban hever, Lakatos Péter Szász Jenőt szidta, Winkler Gyula a szórványközösségek megerősödését emelte ki („a kormányjelenlétnek köszönhetően megteremtettük a szórvány számára az intézményes hátteret a kulturális autonómia számára”), Szabó Ödön pedig egy biztonsági övhöz hasonlította az RMDSZ-t, amelynek akkor látjuk hasznát, ha baj van. És szokásához híven egy dakota közmondást is elsütött:


„Az a ló, amelyik a hátán is tud úszni, már nem él”.

A lovat az MPP-vel, a háton úszást a függetlenként indulással tessenek behelyettesíteni. Az egyéni hozzászólások során előkerült a csángómagyarok kérdése, akik valahogy mindig kimaradnak, majd újabb hasonlatok jöttek: Antal Árpád szerint az erdélyi magyarság egy család, amelyben a szülők elváltak, de lehet, hogy kibékülnének, csak egyikük fél, hogy a szerető árulót kiált; Markó pedig a biztonsági öv-hasonlatból kiindulva légzsáknak nevezte az RMDSZ-t, amely „szájba csap, de megmenti az életed”.

Gergely Károly azt ajánlotta, hogy fontolják meg egy miniszterelnök-jelölt állítását, mert korábban az államelnök-jelöltjeik is mozgósító tényezőnek számítottak. Antal István az egységes Székelyföld-kép kialakítását szorgalmazta.

Második napirendi pontként a 2008-as parlamenti választási program vitájára és elfogadására került sor. A 35 oldalas, Együtt Erdélyért! (modernizáció és autonómia) című programtervezetet kidolgozó harmincfős bizottságot vezető Lakatos Péter bemutatójában elsősorban


a fejezeteket felvezető idézetek felolvasását

tartotta fontosnak, ráadásul a sajtó képviselői nem is kapták kézhez a tervezetet. Ami két okból is érthető: egyrészt van benne néhány szembetűnő hiba – például nem létező programok folytatását tűzi ki célnak –, másrészt még nem végleges. Lakatos tájékoztatása szerint csütörtökig még várják írásban a módosító javaslatokat, és a hétfői frakcióülésen fog megszületni a végleges verzió.

Ezzel együtt az SZKT ellenszavazat és tartózkodás nélkül máris elfogadta az egyelőre keretprogramnak becézett tervezetet, miután többen is hozzászóltak. Mátis Jenő sérelmezte, hogy a kidolgozásba nem vonták be az SZKT szakbizottságait, illetve túlzottan szaknyelven megírtnak talált néhány részt. Az emberek megértik azt, hogy Dónáth negyed előre, szavazz Mátis Jenőre!, ezt viszont nem – mutatott rá. Szintén ő javasolta, hogy a luxusadó helyi szinten tartása is kerüljön be a gazdasági célkitűzések közé.

Magyari Nándor arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatásban nem számarányos támogatást, hanem pozitív diszkriminációt igényel az erdélyi magyarság (lásd a BBTE-n gyakorolt kétszeres fejkvótát).

Antal István szintén a gazdasági fejezet kiegészítését javasolta a munkavállalók szempontjaival, ugyanis országos szinten a Székelyföldön a legalacsonyabbak a bérek. Winkler Gyula minél több adónem egységesítését, az adórendszer egyszerűsítését és az egységes adókulcs megtartását tartotta fontosnak beemelni a célkitűzések közé.

Az utolsó napirendi pont az ügyvezető elnök beszámolója volt a választási előkészületekről. Kelemen Hunor szerint a szövetség felkészült a választásokra, a jelöltállítás kisebb kivételektől eltekintve befejeződött. A vezetőség három megyében (Arad, Máramaros, Brassó, illetve néhány Temes megyei körzet) adott haladékot a jelölteknek a körzetválasztásra, a Kárpátokon túli megyékben pedig három megyét és néhány körzetet leszámítva szintén befejeződött a jelöltállítás.

Az ügyvezető elnök beszámolója szerint nagy volt a verseny a helyekért, és a területi szervezetek törekedtek felkészült jelölteket állítani. Kelemen Kovászna megye esetét emelte ki, ahol

a „régi” honatyák közül csak egy indul

a választásokon. Az RMDSZ kampánystábja összeállt, nagyjából ugyanaz a csapat lesz ez, amely az EP- és az önkormányzati választások kampányt lebonyolította, ezúttal Takács Csaba vezetésével.

Kelemen fontosnak tartja a lakosság tájékoztatását a megváltozott választási rendszerről, illetve azt, hogy az RMDSZ-nek egységes üzenete legyen, és ezt erősítsék tovább az egyéni jelöltek üzenetei. A két korábbi választáskor kampányfőnöki funkciót betöltő Kelemen emberközeli kampányt vár, amelyben az RMDSZ jelöltjei nem a független jelöltekkel fognak foglalkozni.


A független jelöltek nem tudnak bejutni,

de szavazatokat vihetnek el – szögezte le. Beszámolójához egyedül Frunda György szenátor szólt hozzá, aki arra mutatott rá, hogy nem tiszta a hatáskörök leosztása, az ügyvezető elnökségnek már közölnie kellett volna, hogy mit biztosít a jelöltek számára a kampányban. Válaszában Kelemen kijelentette, hogy ez a munka már megkezdődött, az ügyvezető elnökség múlt héten kérte a területi szervezetektől, hogy küldjék el igénylistáikat, de ezek még nem érkeztek meg mindenhonnan.

Az alig három órás SZKT-ülés a kárpátaljai magyarokkal szolidarizáló állásfoglalás egyhangú elfogadásával ért véget a nagyközönség számára.