Numele cotidianului   
Nem hozott   különleges izgalmakat az RMDSZ 2008-as palamenti választási programjának   elfogadása a Szövetségi Képviselők Tanácsának szombati ülésén. A   szövetségi és az ügyvezető elnök beszámolói közé ékelt programbemutatás   jórészt a fejezeteket nyitó idézetek felolvasásában merült ki, a hozzászólások   pedig okafogyottak voltak. 
   
   Miután Biró Rozália SZKT-elnök megállapította, hogy a 157 SZKT-küldött   közül 92-en vannak jelen, az RMDSZ szövetségi elnöke politikai tájékoztatót   tartott. Markó Béla a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának   budapesti ülése kapcsán beszélt az ukrajnai magyar kisebbség gondjairól – ezzel   kapcsolatban az SZKT később egy állásfoglalást is megfogalmazott. 
  
   Markó kifejtette: sem Európa, sem a világ nem tud következetesen viszonyulni a   kisebbségi kérdésekhez, az etnikai konfliktusokhoz: ugyanazok a hatalmak   Koszovóhoz egyféleképpen, Dél-Oszétiához másféleképpen viszonyulnak. Az elnök   szerint ennek magyarázata, hogy 
   
   
   nincsenek általános értékek, csak érdekek vannak. 
   
   A romániai politikai fejlemények közül az RMDSZ-elnök az „eddig a   posztkommunizmussal szembeforduló” PD-L és a PRM szenátusi szövetségét emelte   ki, amely szerinte egyértelműen rosszat tett a demokrata-liberálisok   megítélésének. 
   
   A szövetségi elnök ezeket a példákat használta fel mondanivalója   alátámasztására: az RMDSZ-nek azért kell erősnek lennie, mert semmi más   garancia nincs arra, hogy a történelem visszafordíthatatlan. Az RMDSZ   gyengülésével szerinte megfoszthatják a romániai magyar közösséget a 18 év   alatt kiharcolt jogoktól. 
   
   Markó az MPP-vel, majd az EMNT-vel folytatott sikertelen tárgyalások kapcsán   megjegyezte: az RMDSZ-nek nem kényszere, de erős érdeke volt a megegyezés.   A kérdés nem az volt, hogy lesz vagy nem lesz parlamenti képviselet – az RMDSZ   mindenképpen ott lesz –, hanem hogy gyengék vagy erősek leszünk ott –   fogalmazott. 
  
   Az RMDSZ hivatalosan most fogalmazott meg először más indokot is a ki nem   egyezés okaként, mint a 
   
   
   „hány a hely”: 
   
   Markó szerint tárgyalópartnereik visszariadtak az egységes képviselettől.   Az RMDSZ-en kívüli csoportok az egységes fellépésben nem, csupán a közös   bejutásban voltak érdekeltek – mondta. 
   
   Azt, hogy miután évekig próbálkoztak a pártként való bejegyzéssel, most pedig   az MPP elnöke függetlenként indulhat a választásokon, Markó a nagy erdélyi   abszurdnak nevezte. 
   
   A novemberi választások jelentőségéről szólva az RMDSZ elnöke   leszögezte, a következő négy év sorsdöntő lesz a magyarság életében:   fel kell emelni Erdélyt, fel kell emelni a Partiumot, Székelyföldet, meg kell   valósítani a kettős célt, a modernizációt és az autonómiát, de át kell   szervezni a közigazgatást, a fejlesztési régiókat, módosítani kell az   alkotmányt, és ehhez az erős önkormányzati képviselet mellett erős   parlamenti jelenlétre van szükség – fogalmazta meg a fő   célkitűzéseket. 
   
   Markó meglepő részletességgel tért ki a Nyakó István és Újhelyi István   MIÉRT-akadémián elhangzott előadásaira. “A magyar ellenzék egy részével   sokat hadakoztunk az elmúlt időszakban, arra kértük őket, hogy ne   kampányoljanak itt, Erdélyben. Az MSZP-vel nem voltak ilyen konfliktusaink,   mert nem szóltak bele a dolgainkba, de azt látom, hogy most sikerült áttörni a   jeget: két ifjú MSZP-s politikus nemrégiben átrándult hozzánk és kioktatott   abból, hogy 
   
   
   mennyire is kopott el az RMDSZ, 
   
   nyeglén kioktattak abból is, hogyan kell nekünk kampányolni, hogyan kell az   ellenfeleinket legyőzni. Mi nem fogjuk megfogadni ezeket a tanácsokat. Mi   azt kérjük, legyen szó akár a FIDESZ-ről, akár az MSZP-ről vagy bárki   másról, hogy ne tessék ide jönni és tanácsokat adni, amíg otthon nem sikerül   saját dolgaikat megoldani. Márpedig úgy tűnik, nem sikerül” – mondta a   szövetségi elnök. 
         | 
 |                     | 
 |             | Winkler, Takács, Kelemen,               Markó |             | 
 |  | 
 | 
        | 
 | 
 
 
   A politikai tájékoztatást a frakciók képviselőinek hozzászólásai követték. Tamás Sándor azt hangsúlyozta, hogy a parlamenti képviselet nem cél,   hanem eszköz. Az emberek konkrét problémákra várnak megoldásokat – vélekedett.   Pozitív példaként hozta fel, hogy a Székelyföldön párhuzamosan több mint hatvan   településen zajlik a csatornázási program. Ugyanakkor úgy látja, a vidék   dinamikusabban fejlődött az utóbbi időben, mint a városok.   Kifejtette: Székelyföld újjáépítésének alappillérei az infrastruktúra, az ipar   és a turizmus fejlesztése, illetve az identitás melletti kiállás. 
   
   A hozzászólások során Kelemen Kálmán kifejtette: a vidéki magyarság   romokban hever, Lakatos Péter Szász Jenőt szidta, Winkler Gyula a szórványközösségek megerősödését emelte ki („a kormányjelenlétnek   köszönhetően megteremtettük a szórvány számára az intézményes hátteret a   kulturális autonómia számára”), Szabó Ödön pedig egy biztonsági övhöz   hasonlította az RMDSZ-t, amelynek akkor látjuk hasznát, ha baj van. És   szokásához híven egy dakota közmondást is elsütött: 
   
   
   „Az a ló, amelyik a hátán is tud úszni, már nem él”. 
   
   A lovat az MPP-vel, a háton úszást a függetlenként indulással tessenek   behelyettesíteni. Az egyéni hozzászólások során előkerült a csángómagyarok   kérdése, akik valahogy mindig kimaradnak, majd újabb hasonlatok jöttek: Antal   Árpád szerint az erdélyi magyarság egy család, amelyben a szülők   elváltak, de lehet, hogy kibékülnének, csak egyikük fél, hogy a szerető   árulót kiált; Markó pedig a biztonsági öv-hasonlatból kiindulva légzsáknak   nevezte az RMDSZ-t, amely „szájba csap, de megmenti az életed”. 
  
   Gergely Károly azt ajánlotta, hogy fontolják meg egy   miniszterelnök-jelölt állítását, mert korábban az államelnök-jelöltjeik is   mozgósító tényezőnek számítottak. Antal István az egységes   Székelyföld-kép kialakítását szorgalmazta. 
   
   Második napirendi pontként a 2008-as parlamenti választási program vitájára és   elfogadására került sor. A 35 oldalas, Együtt Erdélyért! (modernizáció és   autonómia) című programtervezetet kidolgozó harmincfős   bizottságot vezető Lakatos Péter bemutatójában elsősorban 
   
   
   a fejezeteket felvezető idézetek felolvasását 
   
   tartotta fontosnak, ráadásul a sajtó képviselői nem is kapták kézhez a   tervezetet. Ami két okból is érthető: egyrészt van benne néhány   szembetűnő hiba – például nem létező programok folytatását   tűzi ki célnak –, másrészt még nem végleges. Lakatos tájékoztatása szerint   csütörtökig még várják írásban a módosító javaslatokat, és a hétfői   frakcióülésen fog megszületni a végleges verzió. 
  
   Ezzel együtt az SZKT ellenszavazat és tartózkodás nélkül máris elfogadta az   egyelőre keretprogramnak becézett tervezetet, miután többen is   hozzászóltak. Mátis Jenő sérelmezte, hogy a kidolgozásba nem vonták   be az SZKT szakbizottságait, illetve túlzottan szaknyelven megírtnak talált   néhány részt. Az emberek megértik azt, hogy Dónáth negyed előre,   szavazz Mátis Jenőre!, ezt viszont nem – mutatott rá. Szintén ő   javasolta, hogy a luxusadó helyi szinten tartása is kerüljön be a gazdasági   célkitűzések közé. 
   
   Magyari Nándor arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatásban nem   számarányos támogatást, hanem pozitív diszkriminációt igényel az erdélyi   magyarság (lásd a BBTE-n gyakorolt kétszeres fejkvótát). 
   
   Antal István szintén a gazdasági fejezet kiegészítését javasolta a   munkavállalók szempontjaival, ugyanis országos szinten a Székelyföldön a   legalacsonyabbak a bérek. Winkler Gyula minél több adónem egységesítését, az   adórendszer egyszerűsítését és az egységes adókulcs megtartását tartotta   fontosnak beemelni a célkitűzések közé. 
  
   Az utolsó napirendi pont az ügyvezető elnök beszámolója volt a választási   előkészületekről. Kelemen Hunor szerint a szövetség felkészült a   választásokra, a jelöltállítás kisebb kivételektől eltekintve   befejeződött. A vezetőség három megyében (Arad, Máramaros, Brassó,   illetve néhány Temes megyei körzet) adott haladékot a jelölteknek a   körzetválasztásra, a Kárpátokon túli megyékben pedig három megyét és néhány   körzetet leszámítva szintén befejeződött a jelöltállítás. 
   
   Az ügyvezető elnök beszámolója szerint nagy volt a verseny a helyekért, és   a területi szervezetek törekedtek felkészült jelölteket állítani. Kelemen   Kovászna megye esetét emelte ki, ahol 
   
   a „régi” honatyák közül csak egy indul 
   
   a választásokon. Az RMDSZ kampánystábja összeállt, nagyjából ugyanaz a csapat   lesz ez, amely az EP- és az önkormányzati választások kampányt lebonyolította,   ezúttal Takács Csaba vezetésével. 
  
   Kelemen fontosnak tartja a lakosság tájékoztatását a megváltozott választási   rendszerről, illetve azt, hogy az RMDSZ-nek egységes üzenete legyen, és   ezt erősítsék tovább az egyéni jelöltek üzenetei. A két korábbi   választáskor kampányfőnöki funkciót betöltő Kelemen emberközeli   kampányt vár, amelyben az RMDSZ jelöltjei nem a független jelöltekkel fognak   foglalkozni. 
   
   
   A független jelöltek nem tudnak bejutni, 
   
   de szavazatokat vihetnek el – szögezte le. Beszámolójához egyedül Frunda   György szenátor szólt hozzá, aki arra mutatott rá, hogy nem tiszta a   hatáskörök leosztása, az ügyvezető elnökségnek már közölnie kellett volna,   hogy mit biztosít a jelöltek számára a kampányban. Válaszában Kelemen   kijelentette, hogy ez a munka már megkezdődött, az ügyvezető elnökség   múlt héten kérte a területi szervezetektől, hogy küldjék el   igénylistáikat, de ezek még nem érkeztek meg mindenhonnan. 
  
   Az alig három órás SZKT-ülés a kárpátaljai magyarokkal szolidarizáló   állásfoglalás egyhangú elfogadásával ért véget a nagyközönség számára.