Căutare Numele cotidianului: Erdély.ma Maros megye prefektusától kért tájékoztatást vasárnap Traian Băsescu államfő az autonómiatüntetésről. A megmozdulás előtt az államfő aggodalmát fejezte ki amiatt, ahogyan a székelyföldi fiatalok a román állam jelképeihez viszonyulnak - ismertette tegnap Corneliu Grosu Maros megye kormánymegbízottja. Hétezerre becsülte a résztvevők számát, s kifogásolta, hogy a közfelkiáltással elfogadott petíciót aláírás, pecsét nélkül juttatták el az általa vezetett intézményhez a tüntetés szervezői. A Székely Szabadság Napján rendezett, marosvásárhelyi autonómiatüntetés kapcsán Victor Ponta miniszterelnök egy vasárnap esti tévéműsorban azt hangoztatta: konfrontációval és szélsőséges megnyilvánulásokkal semmit sem lehet elérni. Kifejtette, ő a párbeszédben hisz, szerinte egyedül ez vezethet eredményre a román kormánynak az országban élő magyar közösség legitim képviselőihez, illetve Magyarországhoz mint szomszédos államhoz fűződő kapcsolatában. A vasárnapi marosvásárhelyi autonómiatüntetésről a hazai román lapok rövid tudósításokban számoltak be, az esemény kapcsán általában ötezer résztvevőt említve. Hirdetés Corneliu Grosu prefektus tegnap ismertette, az államfő megdicsérte, amiért előzetesen több ízben is egyeztetett a tüntetés szervezőivel, és mindent megtett a rendbontás megelőzéséért. Ugyanakkor a prefektus is nyilvános köszönetet mondott a tüntetés szervezőinek, amiért úgymond ellenőrzés alatt tartották az - általa csaknem hétezer főre becsült - tömeget, és Marosvásárhely utcái ugyanolyan tiszták maradtak utánuk, mint amilyenek érkezésük előtt voltak. Megjegyezte, a tüntetők által közfelkiáltással elfogadott és a prefektusi hivatal ügyeletesének átadott petíción sem aláírás, sem pecsét nem szerepelt. „Biztos vagyok benne, hogy a szövegezőknek nemcsak érzelmi, hanem történelmi alapjuk is volt ennek a dokumentumnak az elkészítésére, amely így névtelen maradt. Számunkra azonban ugyanolyan fontos marad, és jelentőségének megfelelően kezeljük" - mondta a kormánymegbízott, hozzátéve, hogy a petíciót már eljuttatta a bukaresti kormányhoz. A marosvásárhelyi megmozdulásról egy vasárnap esti tévéműsorban nyilatkozó Victor Ponta miniszterelnök szerint a tüntetők a konfrontáció és a szélsőséges megnyilvánulások útját járják, ezt Tőkés László elképzeléseivel azonosítja. Erővel, az asztalt csapdosva, a román kormányt fenyegetve, „ahogy Tőkés László teszi", semmit sem lehet elérni - vélekedett a kormányfő. Arra a kérdésre, el tudja-e képzelni, hogy Székelyföldnek valaha olyan autonómiája lesz, amilyet a marosvásárhelyi petíció aláírói kívánnak, Ponta azt mondta, nem látta még a beadványt, majd tanulmányozza, ha eljut hozzá. „Én egy olyan dologban hiszek, ami nem irányul sem a magyarok, sem a romák vagy bárki más ellen: a regionális fejlődést kell beindítanunk, minél több bukaresti hatáskört kell átruházni az ország térségeire, de nem etnikai alapon. Gazdasági alapon kell önfenntartó régiókat létrehoznunk. Nem lehet némelyeknek jobb szabályokat kidolgozni, mint másoknak. Közös szabályozás kell, amelyet mindenki alkalmaz" - fogalmazott a kormányfő. Ponta a székely zászlóval kapcsolatban kijelentette, a „központi hatalmat jelképező" intézményeken csak a román és az uniós zászlónak van helye. „Egyébként, ha találunk megoldást - de nem erőszakkal, hanem párbeszéddel - arra, hogy minden helyhatóságnak lehessen saját jelképe, amelyet helyi szinten használ, én ebben nem látok kivetnivalót" - mondta a román kormányfő. Arra a műsorvezetői kérdésre: van-e információja a titkosszolgálatoktól vagy más forrásokból, hogy a marosvásárhelyi tüntetők között hány külföldi volt, Victor Ponta csak annyit mondott, voltak magyarországiak, mert a szervezők bizonyára szerették volna növelni a létszámot. A miniszterelnök ugyanakkor méltányolta, hogy a RMDSZ vezetői bejelentették: nem vesznek részt a tüntetésen. Hozzátette, az RMDSZ-nek van legitimitása, mert a romániai magyarok rá bízták képviseletüket, és a szervezet 23 év alatt megtanulta, hogy csak tárgyalással lehet az általa képviselt közösség számára jogokat elérni. |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară. În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize. |