Căutare

Olli Rehn összességében pozitívan értékelte Románia EU-csatlakozási esélyeit
Az EU-bizottság bõvítési biztosa, Olli Rehn az Európai Parlament külügyi bizottsága elõtt mondott beszédében kritikusabban értékelte Bulgária EU-csatlakozási felkészülését, mint Romániáét, de hangsúlyozta: ha gyorsan folytatják az elõkészületeket, akkor még mindkét ország számára lehetséges, hogy 2007. január elsején az EU tagjaivá váljanak.

Brüsszel május közepén adja ki értékelését Románia és Bulgária csatlakozási felkészültségérõl, s ez kulcsszerepet játszik majd abban, hogy a két ország a terveknek megfelelõen taggá válik-e, vagy egy évvel halasztódik az idõpont.
Olli Rehn hétfõn este egyfajta „elõzetes értékelést” adott, s mind beszédébõl, mind az ülésen részt vevõ képviselõk utólagos értékelésébõl úgy tûnt: szerinte Románia ma jobb helyzetben van, mint Bulgária.
Rehn úgy fogalmazott, az „ítélet egyelõre nem született meg”, s mindkét országnak vannak még teendõi. Szerinte Bulgária és Románia esetében is az igazságügyi rendszer reformja, valamint a korrupció és a szervezett bûnözés elleni harc a központi kérdés. Rehn Románia esetében sürgette, hogy az ország tegyen további erõfeszítéseket etnikai kisebbségeinek integrálására. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetõje az ülésen hangsúlyozta, az erdélyi magyarság számára biztosítani kell az önálló, államilag finanszírozott magyar egyetemet. A képviselõ kérte a bõvítési biztost, gyakoroljon nyomást Romániára a kisebbségi törvény mielõbbi elfogadása érdekében, mivel e téren hónapok óta nincs elõrelépés. Tabajdi felvetette, hogy ha a szintén 7 százalékos kisebbséget alkotó svéd ajkú finnek számára teljes mértékben biztosított az államilag finanszírozott svéd nyelvû felsõoktatás, akkor miért nem illeti meg ugyanezen jog a romániai magyarság adófizetõ polgárait. Tabajdi Csaba felszólalásában hangsúlyozta, hogy Románia EU-csatlakozása új helyzetet teremt a közös agrárpolitikát illetõen, mivel Romániában az aktív népesség majd 40 százaléka a mezõgazdaságban dolgozik. Elmondta, hogy komoly aggodalomra ad okot a romániai élelmiszer-biztonsági helyzet is.
A meghallgatás után több európai parlamenti képviselõ is úgy nyilatkozott, hogy érzésük szerint Rehn szkeptikusabb Bulgáriát illetõen. „Úgy tûnik, van változás a másfél évvel ezelõtti helyzethez képest, amikor még úgy tûnt, hogy Románia maradt le a felkészülésben” – nyilatkozta a külügyi bizottság egyik tagja. Ugyanakkor egy másik képviselõ, Pierre Moscovici romániai raportõr úgy vélte, hogy Olli Rehn mégis a két ország idõben, azaz 2007 elején való felvételét pártolja, mert a halasztásnak „óriási politikai ára lenne”.
Leonard Orban, a román Európai Integrációs Minisztérium államtitkára szerint az ország elégedett lehet Rehn beszédével, ami bátorítólag hatott a tárcára. Ugyanakkor elismerte, hogy az Európai Parlamentben voltak elégedetlenebb hangok is, ami szerinte a bõvítéssel kapcsolatos romló európai közhangulatnak tudható be. Orban szerint a májusi országjelentésben Románia már jóval kevesebb „piros lapot” kap majd, mint a legutóbbi, októberi jelentésben, és ezek is olyan területekre lesznek érvényesek, amelyek érdemben nem befolyásolják a csatlakozás dátumát.