Căutare

A határon túli magyar szervezetek ódzkodnak az új támogatásrendszertõl

A Kárpát-medencei Magyar Képviselõk Fóruma (KMKF) nem helyettesítheti a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) – ebben a kérdésben egyetértettek a hétvégén, Budapesten megtartott fórum résztvevõi. A KMKF-en a legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelõs szakállamtitkára közölte: átalakul a támogatási rendszer, mivel a kormány a Szülõföld Alapba szeretné összpontosítani a támogatást, amelyre korábban több közalapítványt hoztak létre.

Gémesi szerint idén december 31-én megvalósul az alapítványi integráció, így a 2007-es költségvetésben már egy új rendszer lesz. Az államtitkár kitért arra is, hogy az eddigi magyar–magyar kapcsolattartást sokszínû, differenciált és hatékony fórumrendszer váltja fel, amelynek egyik eleme a mostani KMKF-fórum, ugyanakkor a fórumrendszer elemei között nem említette a Magyar Állandó Értekezlet eddigi intézményét, amelynek tagjai között a magyarországi parlamenti pártok is jelen voltak. Mint mondta, kormányzati oldalról átalakul az egyeztetés fórumrendszere, létrejön a magyar–magyar kormányzati konzultáció a kormány és a magyar közösségek képviselõinek részvételével, s ennek elsõ ülésére még ebben az évben sor kerül.
Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke az MTI-nek ugyanakkor azt mondta, hogy az idei évre összehívandó kormányzati konzultáció tagjai között nem lehetnek ott a parlamenti pártok képviselõi. „Ez visszaállamosítást jelent, és a Máért hibernálását” – hangoztatta a politikus, aki szerint a parlamenti pártok nélkül nem alakítható ki nemzeti konszenzus a határon túliakat érintõ kérdésekben. A házigazda Szili Katalin házelnök szerint a mostani ülésen úgy határoztak, hogy a KMKF elõkészítõbizottsága operatív bizottsággá alakul át, amely az évente egyszer megrendezett plenáris ülések között is folytatná a munkát, illetve négy albizottság: gazdasági, oktatási-kulturális, jogi-alkotmányos és integrációs-uniós is alakul. Ezt a döntést a magyarországi ellenzék is üdvözölte.
Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azonban közölte: nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy a magyar kormány nem akarja mûködtetni a Máértet. Hozzátette: együtt akarnak mûködni, ehhez azonban meg kell állapodni a magyar–magyar együttmûködés kereteirõl. Példaként említette, hogy tisztázni kell: ha egy konzultáción döntés születik, akkor az valóban döntésnek minõsül, vagy csak javaslatnak. Bugár úgy látja, hogy az Illyés Közalapítvány jól mûködött, ezért nem tartja indokoltnak a Szülõföld Alapba történõ integrálását. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Markó Béla RMDSZ-elnök is, aki megjegyezte: nem szeretné, ha az intézményes magyar–magyar kapcsolatokból eltûnne Illyés Gyula és Márton Áron neve. Elõbbivel utalt a Márton Áron Szakkollégiumra, amelyet január 1-jéig beolvasztanak a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézetbe.
Az RMDSZ az ülésen bemutatott 2006. évi jelentésében a romániai magyarság helyzetérõl az olvasható: 1996 végén járatlan úton indult el az erdélyi magyarság, amikor érdekképviselete a román kormány tagja lett. Az RMDSZ véleménye szerint a létezõ alkotmányos keretek között a romániai magyarság helyzetének jogi-politikai rendezése csak hosszabb távú folyamat eredménye lehet, és ebben a folyamatban ésszerûen kihasználható a kormányzati szerepvállalás lehetõsége. Mint írták, 2005-ben az RMDSZ a nemzeti kisebbségek jogai tekintetében újabb fejezetet nyitott: olyan kisebbségi törvénytervezetet nyújtott be a parlamentnek, amely egyben a kulturális autonómia létrejöttét is magában foglalja.
A KMKF résztvevõi elõtt Sólyom László is beszédet mondott. Az államfõ örömmel tapasztalta, hogy az újabb kormányzati és más politikai elképzelések több tekintetben összhangban vannak azokkal a szempontokkal, amelyeket március 15-én jelentett be a nemzetpolitika újragondolására. „A kormány a parlamenti pártok bevonása nélkül tárgyal a határon túli magyarok szervezeteivel” – jegyezte meg ugyanakkor Sólyom, aki sajnálatosnak nevezte azt is, hogy a civil szféra „még az anyagi támogatások odaítélésébõl is kimaradni látszik”. A köztársasági elnök szerint a szomszédos országok parlamentjébe magyar szervezet képviselõjeként megválasztott politikusokból, illetve az Országgyûlés elnöke által meghívottakból álló Kárpát-medencei Magyar Képviselõk Fórumának rendszere „széttöredezik”, mivel stratégiai egyeztetést csupán parlamenti képviselõk folytatnak.