Căutare

Elhalasztotta Románia csatlakozási dátumának bejelentését az Európai Bizottság

Októberre halasztotta az Európai Bizottság annak az eldöntését, hogy Románia és Bulgária már 2007-ben csatlakozhat-e az Európai Unióhoz. Az Európai Parlament strasbourgi ülésén a bizottság illetékesei értékelték a két ország által elért eredményeket, de további erõfeszítéseket kértek. Bukarestben igyekeztek jó képet vágni a strasbourgi bejelentéshez. Valamennyi vezetõ politikus korrektnek, de szigorúnak találta a Romániáról mutatott képet. Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök azt hangsúlyozta: lehetséges a 2007-es csatlakozás, Traian Bãsescu államfõ viszont a kormány teendõire hívta fel a figyelmet.

Sem Bukarestben, sem Szófiában nem dõlhetnek hátra karosszékjeikben a politikusok az Európai Bizottság Strasbourgban közzétett jelentése nyomán. A bizottság ugyanis nem jelölte meg a két ország uniós csatlakozásának a pontos dátumát. Csak az októberig közzéteendõ újabb jelentésben közli, hogy felkészültnek tartja-e a két országot a 2007. január elsejei csatlakozásra, vagy egyéves halasztást tart szükségesnek. A dokumentum szerint mind Romániának, mind Bulgáriának jó esélye van arra, hogy már 2007-ben csatlakozzék.
A jelentések szerint Bulgáriának még hat, Romániának még négy területen kell sürgõs lépéseket tennie: közös probléma a mezõgazdasági kifizetõügynökségek mûködõképessé tétele, a mezõgazdaság egységes irányító és ellenõrzõ rendszerének kiépítése, továbbá az állat-egészségügyi létesítmények uniós szintre fejlesztése. Emellett Bukarestnek adóügyi technológiáját kell összhangba hoznia a többi EU-országgal, Szófiának viszont komolyabb problémákkal kell megküzdenie, így a szervezett bûnözés elleni harcra kell bizonyítékokkal szolgálnia, fokoznia kell a pénzmosás elleni harcot, továbbá javítania kell a majdani uniós felzárkóztatási támogatások felhasználásának pénzügyi ellenõrzésére hivatott rendszert.
A Romániáról szóló jelentésben Brüsszel a romák helyzetében is további javításokat tart szükségesnek, ezek azonban a belépés idõpontját már nem érintik. A magyar kisebbségrõl nem esik szó a dokumentumban, de a bizottság megjegyzi, továbbra is szoros figyelemmel kell követni a parlamentben megvitatás alatt álló kisebbségi törvényt. Haladást állapított meg a testület a javak visszaszolgáltatásának kérdésében is, de a kérelmek elbírálásának folyamatát nem tartotta kielégítõnek.
A jelentések megállapítják, hogy az EU-csatlakozás politikai, illetve gazdasági kritériumainak mindkét ország továbbra is eleget tesz, de a reformokat folytatni kell a legtöbb területen. Mindkét ország immár makrogazdaságilag stabil, mûködõ piacgazdaságnak számít, amely uniós tagként is állni tudja a versenyt, de ehhez szigorúan végre kell hajtaniuk a szerkezeti reformokat.
Romániától további eredményeket vár az Európai Bizottság a korrupció elleni harcban, az állami fizetések skálájának felülvizsgálatában, az emberkereskedelem elleni fellépésben, valamint a romák társadalmi beilleszkedésének segítésében és a rasszizmus leküzdésében. Jelentõs elõrelépésrõl számolt be ugyanakkor a jelentés a gyermekvédelem területén  korábban ezt az egyik legaggasztóbb területként azonosították a brüsszeli jelentések.

Kigyomlálták a magyar gondokat
Mindkét országnak tennie kell még a teljes felkészültség eléréséhez  hangoztatta az Európai Parlament ülésén José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Támogatása jeléül a ratifikációs folyamat befejezésére kérte az Unió tagországait. A két országgal aláírt csatlakozási szerzõdést eddig a tagállamok több mint fele ratifikálta. Egyes tagállamok a mostani országjelentés következtetéseit várták a folyamattal.
Olli Rehn bõvítési biztos jelezte: az Európai Bizottságnak az a célja, hogy a két ország a jövõ évtõl tagja legyen az Uniónak, de az is kötelessége, hogy biztosítsa, olyan állapotban csatlakoznak, amely megfelel a tagság feltételeinek. Jelezte: Brüsszel az EU-csatlakozás után is büntetheti a két országot, például támogatások visszatartásával vagy döntéshozási joguk korlátozásával azokon a területeken, ahol együttmûködésük még elmarad a kívánatostól.
Felelõsségteljesnek találta a bizottság jelentését Markus Ferber, a németországi néppárti frakció vezetõje. A bizottság azt sem mondta, hogy alkalmazni kell a halasztást eredményezõ védzáradékot, de azt sem állította, hogy minden a legnagyobb rendben van. Csak azt közölte, hogy a két országnak van esélye a csatlakozásra, ha megfelelnek a feltételeknek jelentette ki a politikus, aki korábban rendkívül kritikusan nyilatkozott a bõvítésrõl. A parlamenti vitában a magyar EP-képviselõk is felszólaltak. Mind Tabajdi Csaba, a magyar szocialista csoport vezetõje, mind Gál Kinga, az EP és Románia parlamenti vegyes bizottságának alelnöke sérelmezte, hogy a jelentés készítõi megfeledkeztek a romániai magyarságról. A romániai magyarok nem tûntek el 2005 októbere óta, és az Európai Parlament által külön is problémásnak ítélt kérdések sem szívódtak fel jelentette ki Gál Kinga. Hozzátette, meggyõzõdése szerint a romániai magyar társadalomnak is részesülnie kell az érdekérvényesítés uniós módszereibõl és technikáiból. Mohácsi Viktória (SZDSZ) arra mutatott rá, hogy most is sok közlés érkezik a két országból a bûnügyi szervek romákat sújtó túlkapásairól.

Udvarias elégedettség Bukarestben
A román politikusok általában korrektnek és kedvezõnek tekintették a jelentést. Traian Bãsescu államfõ azonban arra is felhívta a figyelmet közleményében, hogy a piros és sárga zászlócskákkal jelölt fejezetek romániai felelõseinek nincs okuk az elégedettségre. Hangsúlyozta, a tavalyi sárga zászlócskák jelentõs része a mostani jelentésben is benne maradt. Ez pedig azt jelzi, hogy a kormány részérõl nagyobb erõfeszítésekre van szükség.
Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök szerint a jelentésnek az a legfontosabb üzenete, hogy reális a 2007-es csatlakozási dátum. Bukaresti sajtóértekezletén kijelentette, hogy Románia eddig soha nem kapott ilyen jó értékelést az Európai Bizottságtól. Értelmezése szerint a jelentés elismeri az utóbbi hét hónap alatt elért fejlõdést, és azt, hogy Romániának ugyanebben a ritmusban és irányban kell folytatnia a munkát. Elkötelezettek vagyunk az ütem fenntartása és a korrupció elleni küzdelem folytatása mellett mondta a román kormányfõ.
Vasile Blaga belügyminiszter is úgy vélte jól hangzik az országjelentés, így hát nincs ok a szégyenkezésre. Hozzátette, azt szeretné, ha Olli Rehn bõvítési biztos világosabb felvilágosítást adna majd arról, mi mindent kell még teljesítenie Romániának a csatlakozáshoz. Monica Macovei igazságügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy már nem léphet érvénybe a halasztást eredményezõ védzáradék, ugyanis az igazságszolgáltatást érintõ fejezet lekerült a piros zászlócskákkal jelölt problémák listájáról.
A Nemzeti Liberális Párt véleményét Teodor Meleºcanu alelnök közölte. Úgy értékelte, Románia teljesítette a csatlakozáshoz szükséges feltételeket, és amennyiben az ország folytatja reformpolitikáját 2007. január elsejétõl bizonyára EU-tagállam lesz. Emil Boc demokrata párti elnök visszafogottabban nyilatkozott. Felhívta a figyelmet arra, Románia egy feltételekhez kötött uniós útlevelet kapott. Szerinte nem szabad most balkáni módra learatni a babérokat, hanem a reformok útján kell tovább haladni. Markó Béla RMDSZ-elnök azt hangsúlyozta, az integrációs szervezetnek az az érdeke, hogy Romániát és Bulgáriát az utolsó pillanatig az elõírt feltételek teljesítésére serkentse. Hozzátette, az RMDSZ számára elégtételt jelent, hogy a jelentésben szó esik a kisebbségi törvényrõl.
Ezzel szemben Mircea Geoanã, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke elmarasztalta a kormányt a négy piros lap miatt, és sikertelenségnek ítélte meg a csatlakozás idõpontjáról szóló döntés elhalasztását. A legszélsõségesebben Corneliu Vadim Tudor nagy-romániás elnök nyilatkozott, aki fájdalmas kudarcnak tartotta az országjelentés eredményét, és a kormány lemondását követelte.


Vállveregetés és felemelt ujj
F. S. Az EB országjelentése egyszerre vállveregetés és felemelt ujj Románia számára, hiszen az eddig leginkább problematikusnak tartott területekhez, az igazságszolgáltatás és a korrupció elleni harc területéhez már nem társul a legsúlyosabb figyelmeztetés, az úgynevezett piros zászló, és amiben Romániát elmarasztalták, azok jószerivel technikai kérdések, nyilatkozta a Krónikának Szász Alpár Zoltán politológus. A BBTE adjunktusa szerint az országjelentés jelentõs mértékben hatástalanítja azt a politikai manõvert, amit az államfõ, illetve az ellenzék készített elõ a jelenlegi kormánynak. Hiszen a jobbára pozitív kicsengésû jelentés  bármit is mondjon az ellenzék  azt jelenti, hogy Románia számára inkább gyõzelemmel, mintsem döntetlennel vagy vereséggel zárult ez a mérkõzés. Ebben a politikai kontextusban pedig nagy kockázatot jelentene az a bizalmatlansági indítvány, amit a szociáldemokraták terveznek benyújtani, hiszen annak kedvezõtlen kicsengése lenne az EU-ban, szögezte le lapunknak Szász Alpár Zoltán.


Románia csatlakozási folyamatának idõrendje
Románia 1995-ben nyújtotta be integrációs kérelmét az Európai Unióhoz (EU), a csatlakozási tárgyalásokat pedig 2000-ben kezdte meg. Az EU 31 tárgyalási fejezetben szabta meg a felvétel feltételeit. A román kormány 2004 decemberében zárta le a tárgyalási folyamatot, a csatlakozási szerzõdést pedig 2005 áprilisában írta alá. Az Európai Bizottság (EB) 1998-tól évente készít országjelentést Romániáról. Az elsõ jelentésben fõként a törvényhozás, a közigazgatás és a gazdaság hiányosságaira hivatkozva marasztalta el az országot. A 1999-es országjelentésben is aggasztónak találta Románia gazdasági helyzetét, mégis ajánlotta a csatlakozási tárgyalások kezdetét. A kisebbségek diszkriminációjának kérdése 1999-tõl folyamatosan jelen volt az országjelentésekben, 2002-ben azonban mégis méltatta a dokumentum a kisebbségek helyzetének javulását. 2004-ben kapta meg Románia elsõ ízben a mûködõ piacgazdaság minõsítést.