Căutare

Kifejtette álláspontját, miszerint a szórványban élő kisebbségek számára a teljes kulturális autonómia, míg a tömbben élőknek a területi autonómia lehet a megoldás. Mint arról beszámoltunk, az erdélyi autonómiakezdeményezések ügye hivatalosan nem került szóba a második magyar–román kormányülésen. A csütörtöki tanácskozást követő sajtótájékoztatón ugyanakkor Tăriceanu határozottan elutasította az etnikai alapú autonómiaigényt (egyben alkotmányellenesnek nevezve az ennek kivívását célzó népszavazási kezdeményezést), Gyurcsány Ferenc pedig azzal hárította el kormánya térfeléről a kérdést, hogy az – Európában amúgy legitim – önrendelkezés kizárólag a kisebbség és a többség párbeszéde útján megvalósítható.

Bukarestbe készül
a magyar államfő
A bukaresti kabinet tagjaival való találkozón Sólyom László bejelentette: 2007 első negyedévében – érvényes meghívásának megfelelően – kész hivatalos látogatást tenni Romániában; egyúttal kifejezte reményét, hogy addigra a román parlamentben elfogadják a kisebbségi törvényt. Az államfő érdeklődött a magyar állam által fenntartott Sapientia–EMTE működési feltételeinek jövőbeni keretei iránt is; az esetleges bukaresti anyagi hozzájárulásról egyébként nem született döntés a közös budapesti kabinetülésen. A kormányülésen aláírt dokumentumok kapcsán Sólyom kiemelte a köztisztviselők közös képzését célzó megállapodást, amely szerinte jótékony hatást gyakorolhat majd a közös standardok kialakítására, a jogi fogalmak egységes értelmezésére.

Munkaerőpiac:
részleges korlátozás?
Miközben a gyulai román főkonzulátus pénteki felavatásával a budapesti és a bukaresti kormány egyelőre csak első ülésének egyik megállapodását „pipálhatta ki”, nem tudni, mi valósul meg a mostani kormányülésen a magyarországi munkaerőpiac esetleges megnyitásáról elhangzott nyilatkozatból. Gyurcsány Ferenc szerint kormánya Magyarország munkaerőpiacának részleges megnyitását kínálja a román állampolgároknak, hozzátéve: Budapest „a magyar érdekek veszélyeztetése nélküli, legnagyobb mértékű nyitás” szellemében fog december közepén határozni a munkavállalás kérdésében. Ezzel szemben Kiss Péter munkaügyi miniszter pénteken azt mondta: elképzelhető a magyar munkaerőpiac részleges megnyitása azokon a területeken, amelyeken az országban munkaerőhiány van, de csak úgy, ha ez két éven belül felülvizsgálható a kialakult helyzet függvényében. „Miközben döntünk a munkaerőpiac nyitásáról, annak mértékéről és fokozatosságáról, minden külföldi munkavállalóra vonatkozóan bevezetjük a regisztrációt” – hangsúlyozta az illetékes tárcavezető.