Căutare

Az RMDSZ elnöke a kormányzásban eltöltött elmúlt két évet kiértékelve leszögezte, rendkívül fontos eredmény, hogy a kitûzött, január 1-jei idõpontban sikerül csatlakozni az Európai Unióhoz, hiszen a dátum még fél évvel ezelõtt sem volt biztos. A politikus szerint ebben az RMDSZ is fontos szerepet játszott, és nem csupán az elmúlt két évben, hiszen a romániai magyar közösség mindig parlamenti úton, az együttmûködés révén kereste a megoldásokat problémáira, ez pedig nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az ország 2007-tõl az Unió tagja lehet. „Ugyanakkor az utóbbi idõben erõsödött a magyarellenes retorika és a kisebbségek elutasítása. Egyes politikai tényezõk úgy érzik, csupán eddig volt szükség a magyarokkal való együttmûködésre, a csatlakozás után azonban ez fölöslegessé válik. Ez azonban hamis és kockázatos megközelítés, amely veszélybe sodorja az eddigi eredményeket” – szögezte le Markó Béla.
A miniszterelnök-helyettes kifejtette: az RMDSZ jelentõs eredményeket ért el az erdélyi infrastruktúra-fejlesztés, az út, a gáz, a vízhálózat bõvítése, valamint a közintézmények felújítása terén, de a szövetség elégedetlen a kisebbségi törvény vitájának stagnálása miatt. Az RMDSZ elnöke csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a kormánykoalíciónak nem sikerült megszavaznia a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet, amely a szövetség kormányzati szerepvállalásának egyik fõ célkitûzése volt, és úgy fogalmazott: nem biztos, hogy megéri „újabb két évet kínlódni” a jelenlegi koalícióban. Bár üdvözlendõ, hogy a Nemzeti Liberális Pártból kivált politikai csoport kiáll a koalíció fenntartása mellett, a kormány ettõl függetlenül kisebbségben van, és az állami költségvetés megszavazásának pozitív példája ellenére még nem tudni, hogy mekkora a kabinet parlamenti támogatottsága, fejtette ki Markó Béla.
A Babeº–Bolyai Tudományegyetemen kialakult konfliktus kapcsán az RMDSZ elnöke közölte, törvényt kívánnak kezdeményezni annak érdekében, hogy az egyetemi autonómiára hivatkozva ne lehessen elutasítani a magyar közösség törvényes és jogos kérését, amely a kétnyelvûségre, illetve a magyar karok és tanszékek létrehozására vonatkozik.
A romániai magyar közéletrõl szólva Markó kijelentette, az RMDSZ hajlandó a párbeszédre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, illetve a civil szféra többi képviselõjével, így az egyházakkal is. „Azt azonban nem fogadjuk el, ha egyesek az RMDSZ-szel szembeni politikai alternatívát kívánnak létrehozni, ez ugyanis veszélybe sodorja a parlamenti képviseletet” – mutatott rá Markó. Hozzátette: az RMDSZ egyenlõ mértékben kíván közeledni minden magyarországi parlamenti párthoz, a budapesti kormánynyal pedig munkakapcsolatot kíván fenntartani a romániai magyarok érdekeinek támogatására.
Az európai parlamenti választások kérdésérõl szólva a szövetségi elnök kifejtette, az RMDSZ azt reméli, hogy sikerül két képviselõt juttatnia az európai törvényhozásba, ennek érdekében január 15. után elkezdõdik a jelöltállításhoz szükséges 200 ezer támogató aláírás összegyûjtése.