Căutare

Kolozsváron tanácskozott a MIDAS. „Az önrendelkezés alapvető emberi jog, Európában pedig sok olyan példa működik, amely Romániában is alkalmazható lenne. A mi feladatunk, hogy mindezekről és a kisebbségek sajátosságairól tájékoztassuk a közvéleményt” – foglalta össze a nemzeti kisebbségi sajtó legfőbb szerepét Hatto Schmidt újságíró az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) elmúlt hét végi kolozsvári tanácskozásán.

A dél-tiroli, német nyelvű Dolomiten című lapnak ez alkalomból MIDAS-díjjal kitüntetett munkatársa elmondta: erdélyi származásának is köszöni, hogy munkájának középpontja a nemzeti kisebbségek sorsa. Schmidt a Babeº–Bolyai Tudományegyetemen érdeklődött a kétnyelvű feliratok ügyéről, és az állásából emiatt kirúgott két magyar oktató sorsáról.

Balló Áron öröksége

A romániai magyarság európai megismertetését szorgalmazta a MIDAS különdíjával posztumusz kitüntetett Balló Áron is. Neki köszönhetően jött el Kolozsvárra finn-, illetve németországi svéd, spanyolországi katalán és baszk, dél-tiroli német, litvániai lengyel és orosz, felvidéki és romániai magyar, erdélyi szász újságírók sokasága. „Áron mindig arra készült, hogy a romániai magyarságra irányítsa az európai kollégák figyelmét, hogy rólunk a nagyvilág ezáltal is tudomást szerezzen. Remélem, lesz erőnk továbbhaladni ezen az úton” – köszönte meg a konferenciát szervező kolozsvári Szabadság napilap néhai főszerkesztőjének odaítélt MIDAS-különdíjat az elismerést átvevő özvegye, Maksay Katalin. „Ezt nem is szabad abbahagyni, amíg Európában nem lesz a nemzeti kisebbségek sorsát rendező, kötelező érvényű megállapodás” – erősítette meg Margaretha Kopeinig, a bécsi Kurier munkatársa is, aki Habsburg Ottó-díjat vett át az idős hercegtől.

Diszkriminatív megjelölés

Politikai akarat hiányában sem a kisebbségi törvény, sem az állami finanszírozású magyar nyelvű egyetem (új-ra) indításában nincs előrelépés, összegezte a konferencián Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor. A romániai magyarságétól eltérőek a német ajkú lakosság törekvései, összegezte Zeno Pinter. A román kormány nemzetiségi-kapcsolatokért felelős államtitkár-helyettese szerint a közel egymillióról a mai közel 60 ezer főre csökkent romániai német ajkú sváb és szász kisebbség legfeljebb arra törekedhet, hogy a kulturális örökséget, az iskolák révén a nyelvet mentse. Habsburg Ottó szerint a felvázolt állapotok a 20. század rossz békeszerződéseinek következményei. A Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöke szerint „a kisebbség szó eleve diszkriminációt hordoz magában, ezért inkább a népek, népcsoportok kifejezést kellene használnunk”.