Căutare

Európai integrációs kérdésekről, az erdélyi és szlovákiai magyar közösségek helyzetéről, politikai törekvéseikről tárgyalt szombaton Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes, az MKP alelnöke és Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke Marosvásárhelyen. A két politikus azt követően találkozott, hogy pénteken mindketten részt vettek a “Kereszténység és Közélet” című marosvásárhelyi egyházi konferencián.

Markó Béla tájékoztatta szlovákiai kollégáját a romániai kisebbségi törvénytervezet kidolgozásáról és elfogadtatásának nehézségeiről, Csáky Pál pedig a készülő szlovák nemzeti fejlesztési tervről és az unióban szerzett tapasztalatairól számolt be.

Markó – Traian Băsescu államelnöknek a kisebbségek romániai helyzetére vonatkozó strassbourgi kijelentésére utalva – leszögezte, a romániai kisebbségi kérdés gondjainak megoldásában nem segítettek az olyan nyilatkozatok, miszerint Romániában az etnikumközi kérdés megoldódott, mi több mintapéldaként szolgál Európában. A szövetség elnöke sérelmezte, hogy az államfő a nyilatkozat megtétele előtt nem kérdezte meg az RMDSZ-t. Kifejtette: szeretné, ha az államelnök ezentúl óvatosabban nyilatkozna ebben a kérdésben, ugyanis ha megvizsgálnák a magyarországi kisebbségi törvényt, akkor kiderülne, hogy ez a jogszabály számos olyan kérdést rendez, amelyre Romániában most a parlament előtt lévő kisebbségi törvénytervezetben igyekeznek megoldást találni. Európában egyébként számos autonómia-forma létezik, kulturális autonómia is, például Finnországban, Olaszországban, Németországban, és Magyarországon is – szögezte le a szövetségi elnök.

Az Európai Unió nem nyilatkozatok, hanem a csatlakozni vágyó ország átfogó és reális helyzete alapján határozza meg az Európai Uniós tagságra való felkészülés fokát. A pozitív kisebbség-politika ugyanakkor feltétele a csatlakozásnak – hangsúlyozta Csáky Pál is, aki rámutatott: az EU-ban is zajlanak viták az európai kisebbségek helyzetének rendezéséről. A miniszterelnök-helyettes Szlovákia további támogatásáról biztosította Romániát, úgy értékelve, hogy az ország fejlődésének dinamikája indokolttá teszi a 2007-es csatlakozást.

Markó Béla leszögezte: az Európai Unió egy pozitív kisebbségpolitika gyakorlatba ültetését kéri a csatlakozó országoktól, Románia esetében a Moszkovits-jelentés, de az Unió számos vezető politikusa is egyértelműen azt kérte, hogy fogadják el a kisebbségi törvényt, álláspontjuk szerint ugyanis az etnikumközi viszonyok rendezését a kisebbségi törvény elfogadása révén látják megvalósíthatónak – szögezte le a szövetségi elnök.