Căutare

  A határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseiről, a magyar–magyar kapcsolatok prioritásairól, valamint az európai integráció és a nemzeti kisebbségek jogai közötti összefüggésekről tanácskoztak szombaton Marosvásárhelyen a határon túli magyar szervezetek képviselői, tájékoztat az Erdélyi Magyar Hírügynökség (EMH). Szabadka és Bécs után Marosvásárhelyen rendezték meg a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma harmadik ülését, a Kultúrpalota patinás tükörtermében. A találkozót az RMDSZ szervezte, képviseletében többek között Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Frunda György, az SZKT elnöke, Kelemen Hunor, a SZET elnöke, Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, valamint Varga Attila és Dr. Kelemen Atilla képviselő jelent meg. A tanácskozásra eljött Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség, Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, valamint Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetségének főtitkára, Tokai István, a Magyar Egyesületek Szövetségének képviselője, Klement Kornél, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének alelnöke (aki egyben az Észak-Amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének, valamint a kanadai Magyar Kulturális Tanácsnak a küldötte is). A találkozón részt vett továbbá Komlóssy József, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság elnöke, Kunckelné Fényes Ildikó, a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének elnöke, valamint Moldován Árpád Zsolt, a Magyar Emberjogi Alapítvány képviselője. Markóék a marosvásárhelyi találkozóra sem hívták meg a Magyar Polgári Szövetség, a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselőit. Az RMDSZ részéről, Markó Béla szájából elhangzó beszéd úgy szólt az autonómiáról és az összefogásról, hogy szó sem esett azokról az erdélyi magyar szervezetekről, amelyek eddig is sokat tettek a magyarság önrendelkezési törekvéseiért. Markó Béla úgy vélekedett, a határon túli magyar szervezetek nem a semmiből kell hogy újat teremtsenek, hiszen ki-ki a saját országában már létrehozta a politikai érdekképviselet eszközeit.
      A vajdasági VMDP képviselője nem jött el a találkozóra, egyrészt azért, mert „Tőkés László vagy a nevéhez kapcsolódó politikai opció képviselője” nem kapott meghívást, másrészt a VMDP elégtelennek tartja a vajdasági, már elfogadott és a készülő romániai kisebbségi törvényt, hiszen távolról sem kínálják a szükséges autonómiát.
      A kirekesztés elve alapján szervezett marosvásárhelyi találkozó sok újat nem hozott a résztvevők számára. Bugár Béla vérszegényen bírálta a magyar kormányt, „sérelmezik a levelezgetést” – mondotta –, közelebbről azt, hogy az érdekvédelmi szervezetek rendre egyöntetűen kinyilvánítják igényüket a Magyar Állandó Értekezlet összehívására, a találkozó mégsem valósul meg. Bugár Béla úgy véli, visszás dolog az, hogy levélben kérdezze meg a magyar kormánymegbízott a hasonlóan parlamenti, esetenként kormányzati felelősséget is viselő határon túli magyar szervezetek vezetőit, hogy egyik-másik kérdésben mi az álláspontjuk. Felelős kapcsolatot kérnek, nem pedig levelezést. Bugár Béla szerint sem a kettős állampolgárság vagy a nemzeti vízum helyzete, sem a magyar törvényekbe foglalt támogatások módja nem levelezést, hanem közvetlen megbeszélést igénylő magyar közösségi gond.