Căutare

Fennállásának második évfordulóján sajtótájékoztatón értékelte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács eddigi tevékenységét Kolozsváron az EMNT elnöke és két alelnöke. A sajtótájékoztatót megnyitó Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet elnöke arra emlékeztetett: tizenhat éve robbantotta ki Tőkés László püspök a védelmére siető temesváriakkal a forradalmat, anélkül ma nem lehetne szabadságról, demokráciáról, integrációról vagy autonómiáról beszélni.
      Tőkés László elnök is egy évfordulóra hívta fel a figyelmet: hatvan éve foglalt állást a Magyar Népi Szövetség – „az akkori RMDSZ” – SZKT-ja amellett, hogy Észak-Erdély ne térjen vissza Magyarországhoz. Ahogy nekik nem volt joguk az egész erdélyi magyarság nevében így dönteni, ugyanúgy az RMDSZ-nek sincs joga a mi ügyeinkről dönteni anélkül, hogy megkérdezzen, hiszen a három-négyszázezres tagságot magáénak tudó szervezeten kívül létezik az Erdélyi Magyar és a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Ifjúsági Tanács vagy az Erdélyi Magyar Ifjak, s e szervezetek szintén jelentős tömegeket képviselnek, ám nem értenek egyet az RMDSZ politizálásával, hangoztatta Tőkés László. Hozzátette: az utóbbiak Márton Áron püspök útját követik, hiszen nem engednek az önfeladás csábításának.
      „A látszat ellenére eredményesnek és sikeresnek” mondta az EMNT munkásságát az elnök. Kezdeményezésükre az autonómia ügye újból a figyelem középpontjába és a politika napirendjére került, az RMDSZ kénytelen volt változtatni az autonómia feladásán alapuló eddigi politikáján, továbbá az SZNT-vel közösen sikerült nemzetközi szintre emelni autonómiatörekvéseinket, összegezte mondanivalóját Tőkés László.
      Az EMNT következő lépésként egyeztető autonómia-kerekasztal összehívását kezdeményezi, melynek célja általános közmegegyezés kialakítása a kisebbségi törvénytervezet felől, az RMDSZ-nek ugyanis nem áll jogában figyelmen kívül hagyni az erdélyi magyar történelmi egyházaknak, a Magyar Civil Szervezetek Országos Szövetségének, a MIT-nek és az EMI-nek a véleményét, akárcsak az EMNT és az SZNT Parlament előtt lévő másik két törvénytervezetét. „Ha az RMDSZ erre a megbeszélésre sem jön el, azzal beismeri, hogy nem képviseli az erdélyi magyarság egészét”, jelentette ki Szilágyi Zsolt alelnök.
      Az évfordulóra kiadott nyilatkozatában az EMNT ismételten szorgalmazza az autonómia érdekében való magyar–magyar összefogás megvalósítását a létrehozandó Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet (ERMÁÉRT) keretében, továbbá üdvözli a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt 2006. február 3–5. között rendezendő autonómiakonferenciát, valamint a tényt, hogy ily módon szakértők és politikusok nemzetközi találkozóján fogják megvitatni a kérdést.
      Toró T. Tibor alelnök az elmúlt két év ellenzéki törvényjavaslatait ismertette, rámutatva, hogy az RMDSZ számos elemet átvett ezekből, de sajnos nem eleget, és nem törekedett nemzeti konszenzusra a fő kérdésekben, ezért engedhetik meg maguknak a koalíciós partnerek a packázást. Toró úgy látja, van még esély a mulasztás pótlására, éppen ilyen a Tőkés püspök által indítványozott kerekasztal-megbeszélés, és ki kell kérni végre az erdélyi magyarság véleményét is a kisebbségi törvényről.
      A sajtótájékoztatón jelen volt a Bolyai Kezdeményező Bizottság képviseletében Kovács Lehel is, ismertette a BKB küzdelmét a Bolyai újraindításáért, és hírül adta, hogy néhány órával azelőtt leszavazta a román többségű kari tanács a BBTE Matematika és Informatika Karán kérvényezett önálló magyar tanszék létrehozását. Kovács Lehel szerint ez is azt bizonyítja, hogy a belső építkezés nem járható út a BBTE kebelében.
      Az EMNT következő ülését március 15-ére hirdette meg.