Căutare

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága soros ülését október 7-én Marosvásárhelyen tartotta. Az ülés aktualitását a Székelyföld autonómiatervezetének újbóli parlamenti visszautasítása, a Magyar Országgyűlés Románia európai uniós tagságáról szóló szavazása, valamint a kisebbségi törvénytervezet folyamatban lévő parlamenti vitája adta. Az ülés külön pontját képezte a magyar kormány által bejelentett „nemzeti vízum” kérdése.
      Az Állandó Bizottság örömmel nyugtázta, hogy a legutóbbi ülés döntésének értelmében az Elnökség szakértői véleményezés alapján összeállított beadványt intézett az Európa Tanács jogi szakbizottságához, a Velencei Bizottsághoz.
      A kisebbségi törvény tervezete jelenlegi formájában elfogadhatatlan, egyebek között amiatt, hogy a nemzeti közösségek által választandó ún. autonómiatestületek megválasztása nem demokratikus, a testületek hatásköre elsősorban konzultatív, intézményi és anyagi hátterük nincs biztosítva.
      Habár a tervezet előkészítésekor az RMDSZ nem folytatott társadalmi vitát a tervezetről, úgy véljük, még nem késő széles körű párbeszédet, konzultációt nyitni a tervezet szövegéről. Ennek alapját az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács és az RMDSZ által benyújtott és jelenleg is a Parlament napirendjén szereplő törvénytervezetek jelenthetik.
      Az autonómiaprogram egységes képviseletének alapját csakis a párbeszéden alapuló összefogás adhatja. Sajnálatosnak és elítélendőnek tartjuk, hogy az RMDSZ továbbra is monopolhelyzetének megtartásához ragaszkodik, a tényleges párbeszédre pedig nem hajlandó. Sem az EMNT-vel, sem az SZNT-vel, sem pedig az erdélyi civil társadalom erőivel nem kíván szóba állni.
      Az erdélyi magyar–magyar párbeszéd megindítására javasoljuk az Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet (ERMÁÉRT) létrehozását. Ennek célja a politikum, az egyházak és a civil szféra erőinek összefogása, a nemzeti minimum megfogalmazása.
      Beszédes és sokatmondó, hogy míg az RMDSZ a koalíciós és a parlamentben képviselt – román – pártokkal rendszeres párbeszédet folytat, kontaktust tart fenn, addig a magyar történelmi egyházakkal, az erdélyi magyar politika más szereplőivel és az erdélyi civil társadalom képviselőivel ugyanezt nem tartja fontosnak.
      A kiszorítás és nem az összefogás irányába mutat, hogy míg tavaly, a választási esztendőben örömmel vették Tőkés Lászlónak, az EMNT elnökének megjelenését és beszédét az aradi, október 6-i megemlékezéseken, addig most a Nemzeti Tanács elnökét nem engedték szólni a hivatalos pártrendezvény módjára megrendezett megemlékezésen.
      Az EMNT ÁB meghallgatta Hantz Péternek, az Oktatási Szakbizottság elnökének beszámolóját a nemrég lezajlott strasbourgi és brüsszeli útról, amelyet Kovács Lehel adjunktus kollégájával ejtett meg a Bolyai Egyetem újraindítása érdekében. Az erdélyi magyarok ügyének európai fórumok előtti megjelenítése elsőrangú feladata nemzeti közösségünknek.
      Az EMNT a beszámoló nyomán újból kinyilvánítja: támogatjuk az önálló magyar állami egyetem újraindítását, a Sapientia és a partiumi egyetemek fejlődését, az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás megerősödését.
      Az EMNT ÁB felelőtlenül elhamarkodottnak tartja a Magyar Országgyűlés részéről Románia uniós csatlakozásának szeptember 26-i megszavazását. Támogatjuk Románia európai uniós felkészülését, ennek azonban egyik legfontosabb része a nemzeti kérdés megoldása az európai minták és gyakorlat alapján: a területi és személyi elvű autonómiák sikeres gyakorlatba ültetésével.
      Az autonómiák alkalmazását továbbra is Románia integrációs próbakövének tekintjük, a román integráció számunkra elképzelhetetlen a magyar közösség autonómiajogainak a tiszteletben tartása nélkül, áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében.