Căutare

       A Magyar Ifjúsági Értekezlet által idén, negyedik alkalommal szervezett tusnádfürdői EU-tábor az RMDSZ ifjúsági szervezetének legjelentősebb fórumává nőtte ki magát, ahova a régebbi gyakorlattól eltérően idén meghívtak ellenzéki RMDSZ-politikust is. Mindez mégsem a hivatalos RMDSZ-politika nyitásának tudható be, hiszen Borboly Csaba MIÉRT-elnök csúfondárosan így fogalmazott: „Építeni nehezebb, mint kritizálni. Semmi változás nem történne az erdélyi emberek életében, ha tegyük fel Szász Jenő miniszterelnök-helyettes lenne, Szilágyi Zsolt miniszter, Gazda pedig szenátor”. S ha már a felsorolt ellenzéki politikusok nem mondhatták el véleményüket egy ilyen táborban, az Európai Unió szépségeiről és előnyeiről szóló előadások között némi helyet szorítottak a választások idején az RMDSZ által is sokat hangoztatott autonómiának.
      A péntek délelőtti szekcióülésen Toró T. Tibor, RMDSZ-képviselő az autonómiáról – mint megoldási lehetőségről – az erdélyi magyar kisebbség számára tartott előadást. Felvezetőjében rövid történeti visszatekintést kaphatott a hallgatóság az elmúlt 18 év autonómiafejezeteiből. Toró elmondta: az RMDSZ ez időszak alatt elmulasztotta prioritásként kezelni az önrendelkezés ügyét, helyette a hangsúlyt a nyelvi jogok biztosítására fektette. A honatya úgy vélte, az RMDSZ politikájának e szakasza 2003-ban, a módosított alkotmányban kodifikált nyelvi jogokkal lezárult. A továbblépést a kisebbségi törvénytervezet jelentette volna, amely azonban parlamenti elfogadtatás híján a ciklus kudarcaként könyvelhető el. Toró ugyanakkor örül, hogy programszinten egyetértés van az autonómia stratégiai jellegét illetően. Toró hangsúlyozta: sürgősen létre kellene hozni az Erdélyi Magyar Egyeztető Kerekasztalt, ez a tétje a következő hetekben létrejövő Markó– Tőkés találkozósorozatnak. Amennyiben a kerekasztal mégsem jönne létre, az a jelenlegi rendszer szétrobbanásához vezethet, és a fiatal nemzedékeknek kell majd azt újrafogalmazniuk.
      Az RMDSZ kemény magjához tartozó Márton Árpád háromszéki képviselő szerint az autonómia nagyon központosított nemzetállamként is működhet, amely nem veszi figyelembe a kisebbség véleményét. Példának hozta fel a Babeş–Bolyai Tudományegyetemet, amely egyetemi autonómiájánál fogva nem hajlandó figyelembe venni a magyar igényeket és döntési kompetenciájába az állam nem szólhat bele. Márton Árpád szerint nehéz volt megítélni, hogy jó-e vagy rossz az autonómia, ha a kolozsvári román oktatók visszaélnek vele.
      Székely István, a Magyar Kisebbség főszerkesztője a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) létrehozásáról és annak szerepéről beszélt. A politológus szerint az erdélyi magyar társadalom nagyon széttöredezett, nincs összerdélyi egyeztetés. Példaként az oktatás kérdését említette. Székely szerint az RMDSZ által életre hívott autonómiatanács erre a problémára szerveződne. A tanácsba, amely a kisebbségi törvény elfogadásáig nem rendelkezik hatalmi jogosítványokkal és költségvetéssel, az erdélyi történeti egyházak, a civil szervezetek és az RMDSZ delegálna tagokat. Székely elmondta: az egyházak a restitúciós törvényben visszakapott javaik révén biztosítanák az infrastruktúrát, a civilek szakpolitikai tartalommal töltenék meg a KAT-ot, míg az RMDSZ az adminisztrációban és a döntéshozatali pozíciókban való részvételével járulna hozzá
      Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere az autonómia helyi szintű vonatkozásairól beszélt. Az elöljáró szerint az autonómia nem versenyfutás, hanem munka és dolgozni akarás kérdése. Véleménye szerint az önrendelkezés esetében a helyi önkormányzatokra kell fektetni a hangsúlyt, és haza kell hozni Bukarestből az erős embereket, akiknek alpolgármesterként lehetne alkalmuk bizonyítani. Ráduly elmondta: az igaz, hogy a polgári oldal által szervezett népszavazáson a székelyföldi választópolgárok 99, 97 százalékban szavaztak a területi autonómia mellett, azonban az autonómia anyagi vonzatáról nem kérdezték a lakosságot. A politikus közvélemény-kutatási adatokra hivatkozva hangsúlyozta: amikor azt kérdezték a polgároktól, hogy hajlandóak lennének-e többletadóval finanszírozni a területi autonómiát, akkor a megkérdezettek kétharmada támogatta az elképzelést. Ráduly szerint az autonómiát a hagyományápolás, az identitás megőrzése, kulturális- és sportrendezvények szervezése útján is meg lehet valósítani. Az identitás megőrzés kapcsán egy székely történelemtankönyv megírásáról folynak az egyeztetések, amely a térség diákjainak identitásépítését szolgálná.