Căutare

Tíz dokumentumot írtak alá a magyar és a román kormány képviselői, a miniszterelnökök és a szaktárcák vezetői a csaknem háromórás közös kormányülés után. Megállapodtak arról, hogy milyen keretek között működik együtt a két ország az Európai Unióban. Közös nyilatkozatot fogadtak el a Duna-medencében és a Tisza vízgyűjtő területén tervezett fejlesztésekről, a vasúti és közúti forgalom ellenőrzésének felgyorsításáról, valamint a Szeged–Arad földgázvezeték megépítésének támogatásáról. – Vasútfejlesztésben a Buda-pest–Cegléd–Békés-csaba-országhatár közötti pálya felújításában, s második vágány építésében működünk együtt, elkészítjük ugyancsak vasúton a Püspökladány–Biharkeresztes vonal villamosítását. A román szakaszon ehhez illeszkedően épül a Biharpüspöki–Nagy-várad–Kolozsvár szakasz. Energetikában Békéscsaba és Nagyvárad között 400 kilovoltos távvezetéket építünk, s megállapodást írtunk alá a Szeged és Arad közötti földgázvezeték fejlesztéséről is – nyilatkozta Gyurcsány Ferenc. A hazudós miniszterelnök a dokumentumok aláírása után azt mondta: két hibát lehet elkövetni, miközben a nemzet érdekeit képviseljük. Hiba, ha elfelejtjük a nemzet iránti felelősséget, de az sem helyes, ha a két ország kapcsolata másból sem áll, mint a történelmi nemzetek képviseletének ügyéből. Az biztos, hogy a mosdatlanszájú kormányfő semmiféle történelmi nemzetet nem képviselt.
      Călin Popescu Tăriceanu kijelentette: a jövő nagyon pozitívnak mutatkozik a két ország számára. Közölte, nem tervezik az etnikai alapú autonómiát, az ügyről elrendelt népszavazás pedig ellentétes lenne a román alkotmánnyal. Gyurcsány Ferenc szerint az autonómiát a többség és a kisebbség alkotja, ő látni véli ennek a felelősségét Romániában. A Sapientia Egyetem ügyében a román miniszterelnök nem adott érdemi választ, a hazudós magyar fölemlegette, hogy kormánya a tavalyihoz hasonló támogatást ad az oktatási intézménynek. Verespatakkal kapcsolatban a magyar diplomácia még mindig hiányolja a teljes körű tájékoztatást, de a román fél is a tanulmányok többségének elkészültére vár. Hazudós Gyurcsány beszélt a Románia uniós csatlakozását követő munkaerő-piaci nyitásról is. Kijelentette, hogy a magyar érdekeket szem előtt tartva részleges nyitást terveznek Románia számára 2007 január elseje után.
      A Fidesz szerint a kormánynak egyetlen érdemi kérdésben sem sikerült megállapodnia Romániával a magyar–román kormányülésen. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke azt kifogásolta, hogy a kormány nem tudott előrelépést elérni a romániai kisebbségi törvény és az erdélyi magyarság területi autonómiája ügyében. Rámutatott, hogy a Magyarország munkaerőpiacának részleges megnyitásáról szóló bejelentés igazából a magyar munkaerőpiac részleges lezárását jelenti, ugyanis Románia uniós csatlakozásával a munkaerőpiacnak teljesen meg kellene nyílna a szomszédos ország előtt. Sólyom László reméli, hogy néhány hónap múlva esedékes bukaresti látogatásának idejére a román parlamentben elfogadják a kisebbségi törvényt. A köztársasági elnök erről akkor beszélt, amikor hivatalában fogadta az együttes kormányülésre érkezett román miniszterelnököt és kormánya több tagját. Azt mondta: a szórványban élő kisebbségek számára a teljes kulturális autonómia, míg a tömbben élők számára a területi autonómia lehet a megoldás – tájékoztat a Magyar Rádió.