Căutare

Szövetség a Székelyföldért néven hozták létre a székelyföldi polgármesterek az általuk képviselt önkormányzatok társulását szombaton Csíkszeredában, szorgalmazva a székelyföldi gazdasági fejlesztési régió megteremtését, síkraszállva a decentralizáció és a szubszidiaritás elvének minél szélesebb körű alkalmazásáért, a különféle autonómiaformák kiépítéséért.
      Az RMDSZ autonómiaprogramjáról, a különféle autonómiaformák székelyföldi kialakításának lehetőségeiről, a székelyföldi önkormányzatok együttműködéséről, valamint egy közös gazdasági-fejlesztési stratégia kialakításáról tanácskoztak Csíkszeredában a Székelyföldi Polgármesterek Találkozójának résztvevői. Az eseményen az RMDSZ közel háromszáz helyi és megyei önkormányzati képviselője, számos vezető tisztségviselője vitatta meg a három székely megye, Hargita, Kovászna és Maros megye magyar önkormányzatai közötti együttműködés kérdéseit.
      „A romániai magyarság identitásának megőrzéséhez elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk a decentralizáció és a szubszidiaritás elvének minél szélesebb körű alkalmazását, beleértve a különböző autonómiaformák kiépítését” – olvasható a találkozó végén elfogadott nyilatkozatban. Elfogadói a fenti cél érdekében elhatározták: létrehozzák az általuk képviselt önkormányzatok társulását Szövetség a Székelyföldért néven, emellett szorgalmazzák a székelyföldi gazdasági fejlesztési régió létrehozását.
      Leszögezik, hogy támogatják a román kormány által a román parlament elé terjesztett kisebbségi törvény tervezetének elfogadását, mert „lehetővé teszi a kulturális autonómia elvének érvényesítését”. Szükségesnek tartják továbbá a különböző területi autonómiák működéséhez szükséges törvényes keretek elfogadását, ebben a székelyföldi területi autonómia kialakítását.
      A gazdasági szempontból peremvidéknek számító térség fejlesztésének lehetőségeiről szólva Markó Béla, az RMDSZ elnöke – a román kormány miniszterelnök-helyettese – elmondta: sikerült ugyan kormányzati pénzeket hozni a régióba, de Erdély – benne a Székelyföld – még mindig elhanyagolt térsége Romániának. A különféle autonómiaformák kialakításáról szólva kijelentette: nem elég kiáltványokat megfogalmazni, kinyilatkoztatni, az autonómiát nem elég pusztán kikiáltani, hanem dolgozni kell érte. A területi autonómia ismérveiként a költségvetési kérdésekben való döntés jogát és a nyelvhasználati jogok garantálását jelölte meg. A cél érdekében a különböző politikai csoportosulások, önkormányzatok összefogását mondta szükségesnek, akárcsak azt, hogy szervezzék át a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiókat.
      Bunta Levente, a Hargita megyei önkormányzat elnöke emlékeztetett, hogy Hargita megyében például 9 százalékos a munkanélküliségi ráta, és az egy főre eső GDP tekintetében a 31. helyen áll az ország 40 megyéje között.
      Borbély László, a román kormány területfejlesztési ügyekben illetékes megbízott minisztere a települési önkormányzatoknak kínált fejlesztési lehetőségekről beszélt, kitérve a különböző infrastruktúra-fejlesztési programokra. Figyelmeztetett arra, hogy alaposan fel kell készülni a csatlakozás után hozzáférhető fejlesztési források lehívására, elköltésére.
      Nagy Zsolt informatikai miniszter a korszerű, versenyképes önkormányzatok megvalósításáról beszélt. Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági ügyekben illetékes ügyvezető alelnöke fölvetette, hogy az önkormányzatoknak meg kell tanulniuk minél nagyobb összegekre pályázni sikerrel, a régióba bevont forrásokat pedig minél jobban kamatoztatni, tájékoztat az MTI.