Căutare

Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága szerdán döntött a Románia és Bulgária csatlakozásának állását vizsgáló jelentésről. A Romániáról szóló jelentés a sok – különböző politikai csoportokban ülő magyar képviselők által beadott – indítvány hatására a kisebbségeket érintő kérdésekben kritikus hangvételű lett. Gál Kinga módosító indítványainak többsége bekerült a határozattervezet szövegébe, így az ingatlanok tényleges visszaszolgáltatása, a romák védelmét szolgáló intézkedések tényleges alkalmazása, illetve a vállalások helyi szinten való életbe léptetése. A jelentés politikai kritériumként határozza meg a kisebbségek helyzetének javítását, többek között elégedetlenségét fejezve ki a még hatályban lévő választási törvény diszkriminatív volta miatt.
      A legfontosabb eredménynek Gál Kinga azt tartja, hogy újra sikerült, egyebek mellett az ő indítványai segítségével elérni, hogy a szöveg utaljon rá: további lépések szükségesek a magyar kisebbség védelme területén, a szubszidiaritás és önkormányzatiság elveinek alapján. A képviselőasszony szerint a jelentés azért is fontos előrelépés, mert felhívja a román hatóságokat, hogy teljes mértékben támogassák a magyar kisebbség felsőoktatását, gondoskodva a szükséges anyagi feltételekről.
      Az EU-Románia Vegyes Bizottság legújabb brüsszeli ülésén jelen van Olli Rehn bővítési biztos, Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos, egyben az Európai Bizottság alelnöke, Mihai Răzvan Ungureanu, Románia külügyminisztere és Anca Boagiu, Románia európai integrációs minisztere. Gál Kinga, mint a vegyes bizottság alelnöke, a Koppenhágai Kritériumok teljesítése, a Csatlakozási Vállalások témakör vezérszónokaként szólalt fel, és a Moscovici-jelentéshez hét lényeges ponton nyújtott be módosító indítványt, többek között a roma kisebbséggel szembeni diszkriminációról, az ingatlan-visszaadásokról – ezen belül az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, a magyar nyelvű oktatásról, a magyar nyelvű állami egyetem létrehozásáról, továbbá – a kisebbségi közösségek igényeire való tekintettel – konkrét lépéseket sürgetett a decentralizáció és önkormányzatiság területén. Gál Kinga képviselőasszony rámutatott: „Fontos, hogy felhívjuk az Európai Bizottság figyelmét: nem szabad a teljesítményt csupán a vállalások szerint értékelni, hanem nagyon fontos, hogy ezeknek a helyi szinten való életbe léptetését is nyomon kövessük és számon kérjük.”
      Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője a szavazást kommentálva elmondta: az Európai Parlament továbbra is szigorú megfigyelés alatt tartja Romániát, és adott esetben támogatni fogja a védzáradék alkalmazását is. A szocialista politikus szerint a jelentésben a Külügyi Bizottság Tabajdi Csaba, Szent-Iványi István, Gál Kinga, Harangozó Gábor, Toomas Hendrik Ilves, Michel Ebner és mások módosító indítványainak jóvoltából kifejezi aggodalmát a kisebbségi törvény elfogadásának késlekedése miatt, valamint a választójogi törvény kisebbségekre nézve diszkriminatív volta miatt, és felszólítja Romániát, hogy tartsa tiszteletben a koppenhágai politikai kritériumokat. A jelentés megerősíti, hogy további lépések szükségesek a romániai magyar közösség védelme érdekében a szubszidiaritás és az önkormányzatiság (lényegében az autonómia) elveivel összhangban. Tabajdi úgy vélte, hogy a kemény hangú jelentés a magyar EP képviselők összefogásának és kiváló együttműködésének, valamint a Finnugor Fórum és a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup lobbyerejének köszönhető. Bízik benne, hogy a figyelmeztetés még idejében érkezik Románia számára, és a román parlament – a kormány ígéretének megfelelően – mihamarabb elfogadja a kisebbségi törvényt.
      A Külügyi Bizottság által múlt héten elfogadott jelentésről az Európai Parlament decemberben szavaz.
      A megfigyelői státusban megjelent román szociáldemokrata és demokrata párti képviselők Brüsszelből hazatérve úgy nyilatkoztak, hogy a kisebbségi törvény elfogadása nincs összefüggésben Románia EU-csatlakozásával. Véleményük szerint a Külügyi Bizottság jelentésének (amely szerintük a magyar lobby nyomására született) kisebbségi kitételei nem kötelező érvényűek.