Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Napló
Anul şi data apariţiei: 30.05.2006
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: ştiri
Titlul articolului: Hírek
Numărul fotografiilor: 0
Acces online: https://www.hhrf.org/erdelyinaplo/archivum.php?id_lapszam=197



      A nemzeti kisebbségek számára igen fontos Románia európai uniós csatlakozása, ez ugyanis a különböző autonómiaformák megteremtése szempontjából növekvő lehetőségeket hordoz – hangoztatta újra, a tapasztalatokra fittyet hányva Markó Béla szövetségi elnök pénteken Marosvásárhelyen az Autonómia merre? elnevezésű autonómiaszemináriumon. A Bernády György Alapítvány által szervezett kétnapos rendezvényen politológusok, politikusok és szociológusok értekeztek az autonómiakoncepciókról, a romániai kisebbségek helyzetéről, valamint a kisebbségi törvény elfogadásának esélyeiről.
      A tanácskozást Borbély László területrendezéssel és középítkezéssel megbízott miniszter, a védnök Bernády Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke nyitotta meg. Előadásában Markó Béla azt állította, hogy bár látszólag ellentétes fogalmak, az autonómia és az integráció egymással szorosan összefüggő, egymást segítő folyamatok. Míg ugyanis az Unió döntési mechanizmusait tekintve a centralizáció fele halad, másfelől erősödik a régiók, az önkormányzatok, a regionális önazonosság szerepe a mindennapokban. A jövő Európája kétségtelenül nem az egyszínűség, hanem a helyi autonómiák, közösségek szövetsége lesz, az RMDSZ ezért továbbra is optimista a programjában foglalt autonómiaformák megteremtése tekintetében – folytatódott az elnök sikerpropagandája. Markó úgy ítéli meg: bár deklaratív szinten a kormányzat is támogatja ezt a decentralizációs folyamatot, jelenleg is erős a centralizációs hajlama, erős a bizalmatlansága a helyi önkormányzatokkal szemben. A kisebbségi törvény tekintetében Markó Béla képmutatásnak nevezte azt az álláspontot, amely az uniós vezetők figyelmeztetései ellenére tagadja a jogszabály és a benne foglalt kulturális autonómia létjogosultságát, szerinte ez a román politikum perspektivikus gondolkodásának hiányát bizonyítja. Keserűen kell megállapítanunk, hogy e tekintetben koalíciós partnereink egyfajta „frusztrált adósként” viselkednek velünk szemben, ennek a képmutatásnak, ennek az ürügykeresésnek a következményei azok az RMDSZ-t érő kifogások is, melyek szerint a szövetség a korrupcióellenes harc hátráltatója lenne – panaszkodott Markó Béla. Az elnök néha úgy beszél a kormányról, mintha maga nem volna tagja.
      Borbély László amellett kardoskodott, hogy mentalitásváltoztatásra van szükség, ideje önállóan gondolkozni, hiszen az autonómia lényege az önálló cselekvés. Ehhez álláspontja szerint meg kell teremteni a törvényes keretet, ezt a célt szolgálja a kisebbségi törvény, de erre való a területi, a kulturális autonómia, erre való a régiósítás is. Fontos, hogy a kisebbségek autonómiájáról a többi kisebbséget is megkérdezzük, hiszen Romániában ma nem egy, hanem 18-19 kisebbség él, és mindenik sajátos, egyedi – lett hirtelen egy híján húsz kisebbség oltalmazója a miniszter. Dr. Kelemen Atilla azzal rukkolt elő egyéb mondanivaló híján, hogy a hasonló konferenciáknak nagy jelentőségük van az autonómiákkal szembeni előítéletek lebontásában, és előbb-utóbb konkrét eredményekre is vezetnek. Sok-sok konferencia disznót győz.
      Az Erdélyi Magyar Hírügynökség (EMH) tájékoztatója szerint a rendezvényen előadást tartott még Frunda György szenátor, az Európai Tanács Ellenőrző Bizottságának elnöke, valamint Gabriel Andreescu politológus. Szombaton Varga Attila képviselő a kisebbségi jogok modelljéről, Márton Árpád képviselő a kisebbségi törvény esélyeiről, Markó Attila államtitkár a Kisebbségi Tanácsról tartott előadást.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.