Căutare

   „Az autonómia nem megadható, az autonómia jár!” – szögezte le Orbán Viktor volt miniszterelnök csütörtök este, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület székházában tartott sajtótájékoztatón. A Fidesz elnöke a Krónika napilap kiadója által Félixfürdőn rendezett konferencián tartott előadást. Utána az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőivel tárgyalt.

      Mielőtt a volt kormányfő szólásra emelkedett volna, Tőkés László beszámolt a történelmi egyházak vezetőinek találkozójáról és az EMNT legutóbbi üléséről. Rámutatott: azért kezdeményezték az erdélyi Máért létrehozását, mert „magunk között is szót kell értenünk egymással”.
      A püspök felvetette: az egyházi autonómiához minden erdélyi magyar keresztyén erő össze kell hogy fogjon. Az egyházi oktatás autonómiájához szükség van a tanügyi törvény módosítására. A kisebbségi törvényt úgy kell megfogalmazni, hogy az valós autonómiát adjon, mert a mostani hamis alternatíva.
      Tőkés ismét hangoztatta, szükség van a párbeszédre. A tanügyi törvény módosításához Băsescu elnök segítségét kérték a hozzáintézett levélben a magyar egyházfők. Javasolják: Markó Béla üljön le a történelmi egyházakkal és a civil szervezetekkel, és valódi autonómiát valósítsanak meg, mely figyelembe veszi az EMNT törvénytervezetét is.
      Az uniós tagságról szólva Tőkés rámutatott: „Nekünk is érdekünk, hogy Románia az unió tagja legyen.” De hozzátette: mind a magyar külpolitika, mind az RMDSZ elszalasztotta a kedvező lehetőséget a magyar érdekek érvényesítésére a NATO-hoz és az Unióhoz való csatlakozás előtt. „Elsietettnek tartjuk, hogy a magyar kormány már most, másodikként kitűzte a ratifikációs szavazást. Mindazonáltal elfogadjuk Magyarország igen szavazatát. De kétségtelen, hogy a sietség miatt az érdekérvényesítési lehetőségek csökkentek.” Tőkés szerint az, hogy „egyes körök nemzetárulóznak és erős támadást indítottak az igennel szavazókra”, gyengíti a nemzeti oldalt.
      Orbán Viktor fontosnak mondta, hogy még novemberi bukaresti látogatása előtt az EMNT vezetőivel is sikerült tárgyalnia. Románia uniós csatlakozásáról azt mondta: az ellen nem Budapesten emelkednek akadályok. Akadály a felkészültség és alkalmasság tekintetében lehet. Erről pedig Brüsszelben fognak dönteni.
      Orbán szerint a magyar politika olyan helyzetbe került, hogy az alkalmasságot nem tudta tanulmányozni, mert az uniós országjelentés még nem készült el. „A magyar kormány úgy döntött, hogy erről most kell állást foglalni. És mi állást is foglaltunk, a mostani tudásunknak megfelelően. Az uniós csatlakozás új dolog lesz Románia életében, és mentalitásváltást eredményez. Nem a román állam csatlakozik az unióhoz, hanem a román állampolgárok közössége.” Ezzel a román állam szuverenitásának egy részét feladja és átadja Brüsszelnek. Aki eddig úgy érezte, hogy alávetettje a román államnak, az nyugodtan mondhatja, hogy kiszabadult belőle. „Tudom, hogy sok magyar így érez. Számukra a csatlakozás jó hír” – mondta a Fidesz elnöke, majd hozzátette: számos jog azért illeti majd meg őket, mert az EU polgárai is lesznek. Emberi, gazdasági jogok, anyagi, az utazáshoz kapcsolódó lehetőségek, mezőgazdasági támogatások.
      Az autonómiáról szólva Orbán Viktor felhozta: az EU-ban nincs arra példa, hogy ha valamely közösség jogaival élni akar, azt bármely állam megakadályozhatja. Az egyházaktól elvett javak visszaadása is teljesen más fényben fog majd megmutatkozni. „Az uniós csatlakozás lényege: a nemzetállam ideje lejárt! Egyetlen állam sem viselkedhet úgy állampolgáraival, mintha saját tulajdonai lennének. Mindez, lassan ugyan, de be fog következni. Remélem, Románia felkészült minderre.” Arra is figyelmeztetett, hogy az EU sokkal több változást hoz, mint némelyek hinnék: „A felkészülés kutyafüle ahhoz képest, ami a csatlakozás után vár Romániára.” A román államvezetés a Fideszre is számíthat, ha sikerrel akarja kiaknázni az EU-ban rejlő lehetőségeket. Az erdélyi magyarok pedig számíthatnak a pártra abban, hogy a megváltozott körülmények között is megkapják azt, ami jár nekik. „Mert az EU-ban is van, ami jár!” Orbán a kettős állampolgárságra is kitért: ha az anyaország az EU tagja, akkor minden magyarnak az a jó, ha ők is bent vannak az unióban. Ez az út vezethet majd a kettős állampolgársághoz is. Két uniós ország között ugyanis nincs akadálya a kettős állampolgárságnak.