Căutare

Valamivel késõbb a napirend elfogadva, a képviselõk meghallgatják Markó Béla politikai tájékoztatóját.
– Ha röviden meg lehet fogalmazni azt az eszközt, amelyre a szövetség másfél évtized alatt leginkább szert tett, akkor azt mondhatnánk, hogy van képesség az együttmûködésre az érdekvédelmi szervezet keretein belül, ami lényegében párbeszédre épül. Innen vezet el az út azon felismerésig, hogy Romániában az RMDSZ az egyetlen politikai szervezet, amely valóban képes a koalícióra. Ennek két feltétele van. Egyfelõl az, hogy egy kisebbségi közösség képviselete nyilvánvalóan tudatában van, hogy politikai eszközökre csak akkor tehet szert, ha képes koalícióban, központi parlamentben, kormányzatban dolgozni más politikai pártokkal; másrészt maga a szövetség is a kezdetektõl fogva egyfajta koalícióként, szövetségként mûködik, van kiinduló alapja – állapította meg a szövetségi elnök, nem zárva ki: viták voltak, viták lesznek, de bizonyos: egységes politikai szervezet által lehet az erdélyi magyarság sorsán változtatni, szem elõtt tartva a politikai véleménycserét, a pluralizmust, különbözõ áramlatok megszólalási lehetõségeit a szövetség keretein belül. Ami nyilvánvalóan olyan dilemmával és feszültséggel jelentkezik, amelyet kezelni felelõs politizálással lehetséges. – A koalíciós viták idejüket múlták – véli a szövetségi elnök –, a politikai pártokat négyéves mandátummal bízták meg választóik, akiknek a dolguk három év múlva az elszámoltatás lesz.
Számvetés volt már ugyan, amikor kormányátalakításra került sor, és természetesen vannak eredmények, de vannak elégtelenségek is az elmúlt nyolc hónap kormányzati munkájában, de mindenekelõtt a vállalás teljesítése a döntõ szempont.
A jelenlegi parlamenti helyzetrõl az a véleménye a szövetségi elnöknek, hogy az RMDSZ folyamatosan képes a parlamenti többség megerõsítésére, s a szövetség politikusai is hasznosabbnak tartják, ha a parlament vezetésében változásokat eszközölnek, vagyis a koalíció adja a két ház elnökét; ehhez a szövetségi elnök semmiféle alkotmányossági aggályt nem fûz.
– Ezt a mandátumot végig fogjuk vinni – jelentette ki Markó, hozzátéve: ehhez a szándékhoz a szövetségnek a maga rendszerével azonos módon kell viszonyulnia a csúcsvezetéstõl az önkormányzati képviseletekig. Markó az elégtételek listáján említette a székelyföldi úthálózat fejlesztését, a Szilágyságban (általános), Déván (még malteros ládák között), Marosvásárhelyen (Bolyai líceum) induló magyar tannyelvû iskolákat és azt, hogy Románia – a diplomáciában elõzménytelenül – RMDSZ-es politikust küld nagyköveti állományba egy kicsi, de fontos (EU-tag) baltikumi országba. A szövetség sikere az aradi Megbékélési parkban lobogó román, magyar és uniós zászló a Szabadság emlékmû mellett. Az elnök leszögezte: mindezek az eredmények nem fedik az elmúlt nyolc hónap kormányzati munkájára jellemzõ meddõ vitákat, koalíciós feszültségeket. Ez az idõszak az észak-erdélyi autópálya építésének leállítását hozta magával, az országban az idén mindössze 10 km sztráda épült meg – az is a Fekete-tenger irányában… Sztrádaügyben nem vitázni kell és megállapodásokat felbontani, hanem a vállalásokat lesz jó szem elõtt tartani.
Az õszi kormányzati feladatokról szólva az elnök a decentralizációs és a kisebbségi törvénycsomag elfogadását nevezte meg, továbbá a tulajdontörvények felügyeletérõl, a gazdasági fejlesztési régiók átformálásáról tett említést. Markó elismerõen szólt az árvíz sújtotta székelység szolidaritásáról.

Nincs koalíciós egyeztetés

A szövetségi elnök politikai tájékoztatója után a frakciónkénti és egyéni felszólalók sorában Kelemen Kálmán kereszténydemokrata politikus eredménynek tekinti és üdvözli azt, hogy szeptember végétõl Brüsszelben, az Európai Parlamentben az RMDSZ egy szenátora és két képviselõje a kereszténydemokrata értékeket valló frakciót erõsíti. A politikus javasolta a platformok és a szövetségi elnök, valamint a csúcsvezetés közötti párbeszéd felújítását, kibõvítve azoknak az értelmiségieknek a jelenlétével, akik valamely platform értékeihez elkötelezetten kívánnak csatlakozni. A vidékre és az uniós csatlakozásra való tekintettel a kereszténydemokrata politikus a szövetség körültekintésére bízza olyan szakember küldését a parlament mezõgazdasági szakbizottságába, aki szakmai tekintéllyel folytatni képes a szakbizottságból távozó, brüsszeli megbízatást vállaló dr. Kelemen Atilla képviselõ munkáját.

Hiányzó fiskális stratégia

A költségvetésrõl beszélve Lakatos Péter nagyváradi képviselõ plasztikusan fogalmazott: „Ha jól megnézzük, mik történtek az elmúlt hetekben, azt kell látnunk, hogy nincs olyan átfogó fiskális pénzügyi-költségvetési stratégia, amelyet a koalíció elfogadott volna. Kolozsvár ingázó polgármestere felül a repülõre, a röptéren mond valamit, de nem biztos, hogy ugyanazt, amit landolás után hangoztat. Arra reagál valamit a határozottságáról nem éppen híres kormányfõ, a gond az, hogy miközben a dolgok folydogálnak, dúlnak a sajtóviták, de hogy ez se legyen elég, jelentkeznek a gyanúsítgatások, melyek szerint a miniszterelnök üzleti körök nyomása alatt áll, melyek szerint bizonyos cselekedeteit mások vezérlik. Aztán megjelenik a kémsztori, ám a lényeg az, hogy noha a költségvetésen kellene javában dolgozni, pillanatnyilag ott tartunk, hogy a minisztériumok kaptak ugyan tájékoztató jellegû költségvetés-tervezetet, de a koalícióban nem történt meg az az egyeztetés, ami a stratégiai céloknál meg szokott történni.”
„Elõfordulhat – véli a képviselõ –, hogy a populista nyilatkozatok következtében lesz egy hallgatólagosan elfogadott bevételi oldal, majd amikor céljainkat kívánnánk megvalósítani, és az autópályához keressük a fedezetet, akkor a pénzügyminiszter felemeli a kezét, és azt mondja, hogy csak ez van. A törvény szerint a parlamentben a költségvetés-tervezetet csak úgy lehet módosítani, hogyha meg lesz találva hozzá a forrás. Abban igaza van a szövetségi elnöknek, hogy a szövetség megtanult koalícióban dolgozni, de a koalíciós partnereket is meg kellene tanítani koalícióban gondolkodni” – ajánlotta Lakatos.
Kónya-Hamar Sándor kolozsvári képviselõ a következõ napokra tekint: hamarosan sor kerül a Kárpát-medencei magyar országgyûlési és parlamenti képviselõk találkozójára, ahol beszélni kell arról, ami ajánlatként van asztalunkon, ami mellett kitartunk, véleménye szerint ezután is ki kell mondani, ami a kettõs állampolgárság ügyében az erdélyi magyarságot jellemzi. Parlamenti asztalon van a kisebbségi törvénytervezet, ugyanakkor tudnunk kell arról is, hogy október elején benyújtják azt a közös elemzést, amely talán végre normatív értelemben is megfogalmazná azt a szabályt, amely a gazdasági fejlesztés terén segítene rajtunk. Ezért kell lobbizni, ez is összefogás és koalíció – fogalmazott Kónya.

Szakítópróba lehet a sztráda

Az elfogadás elõtt álló kisebbségi törvénytervezetrõl szólva Frunda György szenátor, az SZKT elnöke elmondta, a tervezet a következõ idõszak egyik prioritása, fontos, hogy a Szenátus elfogadva küldje át a Képviselõházba. Nemcsak azért van szó fontos törvénytervezetrõl, mert kulturális autonómiáról beszélünk, és új intézményhálózat jön létre, hanem azért is, mert az ezzel összefüggõ sarkalatos és egyszerû törvényeket módosítani kell és európaivá tenni. Fontos továbbá a helyi közigazgatási törvény módosítása. Az adminisztráció és a belügyminisztérium kidolgozott módosított javaslatot, az RMDSZ-nek saját javaslatai vannak, ám az a fontos, hogy a következõ évben a helyi és megyei tanácsoknak bõvebb hatáskörük legyen, miközben a prefektúrák hatáskörét leszûkítsék. Lényeges, hogy a decentralizált intézmények – tanfelügyelõség, igazgatóságok – ne a minisztériumoktól függjenek, hanem a helyi tanácsoktól, úgy, ahogy az európai országokban mûködnek.
A harmadik sürgetõ teendõ a költségvetés-tervezet elfogadása. Szeptember dereka van, költségvetés-tervezetrõl még szó nem volt a parlamentben, pedig olyan évben vagyunk, amelyben Romániát – benne a magyarok lakta megyéket – tragikus természeti katasztrófák érték. Biztosítani kell ugyanakkor azokat az összegeket is, amelyek lehetõvé teszik az erdélyi autópálya kiépítését, mondta a szenátor, szerinte az autópálya szakítópróba lehet az RMDSZ és a koalíciós pártok között. „Az autópályának nincs alternatívája” – jelentette ki Frunda.
Takács Csaba, a szövetség ügyvezetõ elnöke a néhol feléledõ (nem általános) nacionalista kezdeményezésekre (tévécsatornákon hangot kapó szélsõséges elemekre) hívta fel a testület figyelmét; ezek nem az integrációt kívánják támogatni. Az erdélyi magyar oktatás kapcsán a dévai szórványkollégiumról, az egyik legnagyobb erdélyi magyar befektetésrõl, következésképpen az erdélyi magyar összefogás példáiról beszélt a testületnek, említve, hogy a magyar iskolában több mint 370, zömében szórványvidéki magyar diák kezdi meg tanulmányait már ettõl a tanévtõl.
Böndi Gyöngyi máramarosi prefektus felhívta a RMDSZ kormánytagjainak a figyelmét arra, hogy az esedékes közös román–magyar bukaresti kormányülésen vessék fel a Nyíregyháza–Szatmárnémeti– Nagybánya gyorsforgalmi út kérdését.
A Szövetségi Képviselõk Tanácsának ülésén az oktatási minisztérium vezérigazgatói állását nemrégiben elnyert Matekovits Mihály számolt be programjáról, aktuális tanügyi kérdésekrõl.