Căutare

A román kabinet államminisztereként utazott hivatalos látogatásra Budapestre Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A miniszterelnök-helyettes a magyar kormány tagjaival azért is találkozott, hogy elõkészítse az õsszel esedékes közös román–magyar kormányülést. Errõl a két miniszterelnök egyezett meg, amikor Cãlin Popescu Tãriceanu elsõ külföldi útján Budapesten tárgyalt magyar kollégájával, Gyurcsány Ferenccel. A közös kormányülés témáiról, a közösen kihasználható lehetõségekrõl Markó Béla tárgyalt tovább azokkal a miniszterekkel, akiknek a tárcája fontos a román államnak, illetve a romániai magyarságnak.
Az államminiszter a tárgyalások elõtti sajtótájékoztatón szövetségi elnöki minõségében is nyilatkozott. Elmondta, hogy az RMDSZ elérte egyik legfontosabb célját: megteremtette azokat az eszközöket, „amelyeknek a segítségével a Szövetség az elkövetkezõ években programjának jelentõs célkitûzéseit kívánja megvalósítani”. Markó szóba hozta a készülõ kisebbségi törvényt, melynek elsõ szövegtervezete márciusban elkészül. Ebben szabályozzák a kisebbségi közösségek szervezeteinek státusát és a kulturális autonómia megteremtéséhez szükséges jogi keretek kialakítását. Bejelentette továbbá, hogy szeretné, ha a magyar és a román kormány között megállapodás jönne létre a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös támogatásáról.
Errõl külön tárgyalt a magyar oktatási miniszterrel is. Magyar Bálint a megbeszélések után az Erdélyi Riportnak elmondta: „Ez természetes igényként merült fel. Hiszen ha egy ország területén mûködik egy akkreditált egyetem, akkor az ottani állampolgárok miért ne tarthatnának igényt azokra a juttatásokra, amelyekben más egyetemek részesülnek. A Felvidéken a Selye János egyetem államilag elismerve mûködik, és részesül szlovák állami támogatásban. Ez nem jelenti azt, hogy a magyar állam nem támogatná tovább a Sapientia egyetemet. Elvileg errõl román–magyar megállapodás is születhetne.”
A további témákról Magyar Bálint kifejtette: „Arról beszéltünk, hogyan lehetne továbbra is biztosítani annak az ösztöndíjnak a forrásait, melyet elindítottunk a felsõoktatásban magyar nyelven oktatók számára. Ezt ebben az évben is folyósítjuk. Beszéltünk arról, hogyan lehet biztosítani a szórványmagyarság számára a tavaly elkezdett kollégiumprogram folytatását. Beszámoltam a miniszterelnök-helyettesnek, hogy a magyar közoktatásban számos fejlesztés van, amelyet közvetlenül tudnak használni az erdélyi magyar diákok is. Hiszen a digitális tananyagfejlesztés, melynek az eredménye az interneten elérhetõ, lehetõvé teszi, hogy minden eddiginél gazdagabb és szélesebb magyar nyelvû tanagyag-tartalommal ismerkedjenek meg azoknak az iskoláknak a diákjai, ahol már van internet-hozzáférés. Miután az elkövetkezõ években elkerülhetetlen, hogy az európai iskolák rendelkezzenek internet-hozzáféréssel, hatalmas változást jelent a magyar kultúra kincseihez való hozzáférés középtávon.”

Integráció és Szülõföld program

Markó Béla, aki a kulturális, oktatási és integrációs tárcák munkáját koordinálja, tárgyalt Románia európai uniós csatlakozásáról is. Az államminiszter kulcskérdésnek tekinti azt, hogy Románia uniós belépése, illetve integrációja mihamarabb megtörténjék. Minderre azután kerülhet sor, hogy április 25-én Románia aláírja a csatlakozási szerzõdést, melyet az uniós országoknak ratifikálniuk kell. Ez után Románia 2007-ben beléphet az EU-ba. A magyar külügyminiszterrel folytatott megbeszélései során a szövetségi elnök hangsúlyozta: „Románia és a romániai magyarság számára egyaránt kiemelten fontos, hogy a következõ idõszakban Magyarország politikai támogatást nyújtson Románia integrációs erõfeszítéseihez.” Az államminiszter kimondatlanul is utalt arra, hogy a magyarországi ellenzék feltételekhez kötné Bukarest belépését, és Romániában is vannak mind magyar, mind román körök, amelyek szívesen halasztanák az ország uniós csatlakozását. A miniszterelnök-helyettes szerint esély van arra, hogy a két ország között hosszú távon stratégiai partnerség jöjjön létre. Ezt szolgálhatja az õszre tervezett közös kormányülés is.
Markó Béla a magyar diplomácia vezetõjével, Somogyi Ferenccel való megbeszélése után elmondta, hogy tárgyaltak a Szülõföld programról is, valamint arról, hogy az elkövetkezõkben az RMDSZ részvételével a különbözõ autonómiaformák kérdésében is lesznek szakértõi tárgyalások. A határon túli magyarok szülõföldön való boldogulását és megmaradását célul kitûzõ program megvalósítása a külügyminiszter hatáskörébe tartozik. A szövetségi elnök szorgalmazta a program mielõbbi elindítását, az anyagi keretek megteremtését. Ami az autonómiát illeti, a romániai magyarságnak szüksége van a magyarországi kormány támogatására, ugyanis az Európai Unió is tervezi napirendre tûzni a kisebbségek különbözõ autonómiaformáinak kérdését.

A tévérõl is szakértõk tárgyalnak

Elsõsorban a közös kormányülésrõl folytatott eszmecserét az erdélyi politikus Gyurcsány Ferenccel. A magyar kormányfõ utóbb nyilatkozva úgy vélte: „Az az érdekünk, hogy a közös kormányülésen konkrét ügyekben konkrét megállapodások szülessenek.” Az õszi közös kormányülés egyik témacsokrát azok a fejlesztési programok képezik, amelyeket Magyarország és Románia közösen alakít ki, és amelyek anyagi forrásaira közösen pályázhat a két ország. Gyurcsány szerint az elõkészítõ munka összehangolása, a feladatok kiadása, az õszi kormányülés sikeressé tétele volt a mostani találkozó célja. Markó Béla azt hangsúlyozta, hogy a „rendkívül fontos célokban, mint például Románia európai integrációja, az erdélyi magyarság érdekei egybeesnek az egész ország érdekeivel”. Kijelentette, Magyarország nemcsak politikai támogatást nyújt az integrációra való felkészülésben Romániának és az ottani magyarságnak, hanem szakértõkkel, tapasztalatokkal is segít. A magyar–magyar kapcsolatokról szólva a szövetségi elnök elmondta, hogy március 1-jén újabb szakértõi találkozót tartanak a Szülõföld programról. Hangsúlyozta: szeretnék, ha a programot minél hamarabb valóra váltanák, és az minél átláthatóbb lenne. A két politikus tanácskozott az erdélyi magyar televízióról is, és abban állapodtak meg, hogy szakértõi tárgyalások lesznek a kérdésrõl. Ugyanis a felajánlott magyarországi támogatás összege csupán a felszerelés megvásárlására elég. Erre is csak szûkösen, a mûködtetésre már nem telik belõle. Ismét elhangzott, hogy az RMDSZ szakértõi is részt vesznek a Szülõföld program kidolgozásában, és a magyar miniszterelnök újra biztosította Markót, hogy a kormánynak nem áll szándékában az erre a célra szánt forrásokat átcsoportosítani. Ugyanis – magyarázta Gyurcsány – ez nem is lenne túl könnyû, hiszen nem egy esetben nem közvetlen költségvetési forrást használ a program, hanem például fejlesztési banki források szolgálnak alapul a határ menti régiók gazdaságának átfogó fejlesztésére.

Közös programok

Több magyar–román infrastrukturális, környezetvédelmi, tudományos, oktatási programot kívánnak elõkészíteni októberig, a két kormány együttes üléséig – mondta az Erdélyi Riportnak Baráth Etele, akinek a feladata ezek elõkészítése. Az európai ügyekért felelõs magyar tárca nélküli miniszter lapunknak elmondta: „A közös kormányülésen elõretekintenek majd 2007-re, a Románia várható csatlakozását követõ idõszakra, amikor lehetõség adódik, hogy a két ország közösen vegye igénybe az európai alapokat; megvizsgálják, milyen segítséget nyújthat Magyarország Romániának a kérdéses területeken – gazdasági versenyképesség, a környezetvédelem, a bel- és igazságügyi fejezetek –, miután Bukarest aláírta a csatlakozási szerzõdést.” A tárca nélküli miniszter lapunknak megerõsítette: „Románia hasznosíthatja Magyarországnak a Nemzeti Fejlesztési Terv készítése során szerzett tapasztalatait, valamint közös programokat is kidolgozunk. Szívesen fogadunk romániai szakértõket mind az európai ügyek, mind a nemzeti fejlesztés hivatalában, ahol immár tapasztalattal rendelkezõ munkatársaink segítenék a romániai kollégákat.” Baráth Etele azt is járható útnak tekinti, hogy igény esetén magyar szakemberek utazzanak Bukarestbe, hogy segítsék a romániai elõkészületeket. A miniszter úgy vélte, a csatlakozást megelõzõ és az azt követõ idõszak kedvezõ lehet a határ két oldalán fekvõ települések számára, hiszen e térségekben jelentkezik majd elsõsorban a két ország közötti együttmûködés. A közös kormányülés elõkészítéséért felelõ tárca nélküli miniszter lapunknak azt is elmondta, hogy az együttmûködés során nagy gondot fordítanak „a kutatási, fejlesztési területekre, az egyetemi oktatásra, a kultúrára. Ugyanis ezek közelrõl érintik a romániai magyarságot”.
Markó szerint közös infrastrukturális programként szóba jöhet a Szatmár irányából Magyarországra tartó gyorsforgalmi út kiépítése, illetve más út- és vasút-korszerûsítések is.
Az európai ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter hivatala által a találkozóra kiadott ismertetõ utal a határ menti együttmûködésre, mely már 1996-ban 5 millió eurós kerettel, PHARE-támogatással indult. Ennek során fontos feladat a határok megközelítését segítõ utak építése, valamint a határátkelõk korszerûsítése.