Căutare

Magyarország miniszterelnöke nyitotta meg egy román nyelvû mondattal tegnap Budapesten: „Salutam Romania in Uniunea Europeana” (Üdvözöljük Romániát az Európai Unióban – szerk. megj.) Cserében Románia miniszterelnök-helyettese, Markó Béla magyar nyelven tartotta meg a teljes felszólalását. Gyurcsány kijelentette, hogy a régi irigységet és ellenségeskedést félre kell tenni. „Nem titok, hogy a közös kormányülések azért keltenek akkora érdeklõdést, mert közös történelmünk során több érzékeny pont keletkezett” – folytatta. A magyar miniszterelnök mégis bevallotta, hogy irigyli a Bajnokok Ligájában szereplõ Steauát, a magyar futball teljesítménye jelenleg nem lévén jegyezhetõ. A kormányülés inkább dekoratív jellegû volt, tulajdonképpen afféle külpolitikai gyakorlat. A kisebbségek kapcsán Tariceanu miniszterelnök elmondta: „Magyarországnak nincs oka aggódni a romániai magyar kisebbség miatt, mert mi jó példája vagyunk a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának.” A román kormányfõ határozottan kijelentette: „Nincs kilátás az etnikai alapú autonómia megadására”, és nincsenek információi egy esetleges székelyföldi népszavazásról. Hangsúlyozta viszont, hogy Romániában a magyar kisebbségnek széles körû kulturális és oktatási autonómiát biztosítanak. A kisebbségi törvény némiképp beárnyékolta a közös ülést, ugyanakkor elõtérbe hozta a miniszterelnök és az elnök közötti bukaresti feszültséget. Az eseményt követõ sajtótájékoztatón egy magyar újságírónõ megkérdezte, mit gondol Románia elnöke a kisebbségi törvényrõl. Tariceanu miniszterelnök válasza: „Nem vagyok Basescu elnök szóvivõje. Kérem, a kisebbségi törvényre vonatkozó kérdéseket intézzék egyenesen az elnökhöz.” A kisebbségekrõl áttértek a magyarországi munkaerõpiacnak a románok elõtti megnyitására, s Budapest „fokozatos megnyitást” javasolt. A románok azonnalit szerettek volna… Ami a január 1. utáni határátlépést illeti, ezt a románok és a magyarok is megtehetik csupán személyi igazolvánnyal, egyetlen ellenõrzéssel, nem kettõvel, mint ahogy most történik. Aláírtak gazdasági egyezményeket és nyilatkozatokat a szállítás, a Duna-medence rendezése és az adminisztráció témakörében. Mint ahogy hasonló ünnepélyes helyzetekben szokás, a kényes kérdéseket félretették.
Gyurcsány miniszterelnök bejelentette: történészekbõl álló vegyes bizottság alakul egy közös román–magyar történelem tankönyv megírására. Ez a fideszes ellenzéknek adott válasz, õk bírálják a román–magyar találkozókat. A Gozsdu Alapítvány örökségét, amely a román államot illeti meg, félretették egy másik ülésre.
Mihai Hardau oktatási miniszter javasolta, hogy jövõre, „mivel Magyarországon költségvetési megszorításokkal élnek, közösen finanszírozzák a Sapientia Egyetemet”. Ez egy magyar magánegyetem, amelyet kizárólag magyar pénzbõl finanszíroztak eddig Romániában. Hardau javaslata bizonyára kérdéseket vet fel majd Bukarestben. Más kérdésekben, mint amilyen például a verespataki terv, nem született konszenzus, ezért ezeket félretették. A közös kormányülés nagy érdeklõdés mellett zajlott Magyarország fõvárosában. A protokoll azonban hibázott. A román küldöttség megérkezése után a magyar újságírók megállapították, hogy a küldöttség teljes útvonalán a Hõsök teréig Románia állami zászlaja helyett az utcákat Budapest zászlója díszítette, amely nagyon hasonlít a román zászlóhoz (piros-sárga-kék, közepén a fõváros címerével).
A megkérdezett kormányszóvivõ kijelentette, hogy ezeket a zászlókat Budapest napja alkalmából helyezték ki, amelyet november 17-én ünnepelnek. „A fõvárosi önkormányzat feladata feldíszíteni a várost, mi csupán a hivatalos fogadással foglalkozunk, és a Hõsök terén ott vannak a román állam zászlói” – nyilatkozta a szóvivõ a Magyar Nemzetnek.