Căutare

Mircea Miclea és Ecaterina Andronescu, a tanügyi törvény „szülei”

Találkozót kért tegnap estére Emil Boctól Markó Béla, miután a koalíció úgy döntött: a kisebbségekre nézve hátrányosabb tanügyi törvényért vállalna felelősséget a kormány.

Személyesen Emil Boc miniszterelnökkel készült tárgyalni tegnap este lapzártánk után az RMDSZ elnöke az új tanügyi törvényről, miután a nap folyamán kiderült: a kormány a jogszabály kisebbségekre nézve hátrányos, Ecaterina Andronescu-féle változatáért készül holnap felelősséget vállalni a parlament előtt.

Markó Béla arról próbálta meggyőzni a kormányfőt, hogy a tervezet végső változatánál vegyék figyelembe az RMDSZ módosító javaslatait. A szövetségi elnök át is adta a Emil Bocnak a Kötő József képviselő és Bokor Tibor szenátor által megfogalmazott indítványokat.

„Én is csak ma (tegnap – szerk. megj.) tudtam meg, hogy a kormány várhatóan az Andronescu-féle változatért vállal felelősséget. Ha ez tényleg így van, akkor alig történik valami előrelépés a kisebbségi oktatás tekintetében. Ezért kezdeményezte Markó Béla a találkozót Emil Bockal” – magyarázta lapunknak Kötő József, az oktatási szakbizottság tagja.

A képviselő szerint az RMDSZ azt szeretné, ha a tanügyi törvény a Mircea Miclea által vezetett bizottság elképzeléseire épülne. „Én a Miclea-féle változatot két kézzel és három lábbal megszavaztam volna, annyival jobb az Andronescuénál, és nem csak a kisebbségi oktatás tekintetében” – mondta Kötő.

A képviselő érvelése szerint az államelnöki hivatal oktatási bizottsága által kidolgozott közoktatási törvénytervezet a kisebbségi jogok terén jóval megengedőbb az Ecaterina Andronescu miniszter által közvitára bocsátott dokumentumnál. A Miclea-csomag éppen a kisebbségi oktatás „nevralgikus pontjaiban” nyújt többet: megkönnyíti a román nyelv és irodalom elsajátítását, illetve lehetővé teszi azt, hogy a kisebbségekhez tartozó diákok Románia történelmét és földrajzát anyanyelvükön tanulhassák.

Mint ismert, a jelenlegi törvény szerint a román nyelv oktatása – az elemi osztályok kivételével – kötelező módon egységes tanterv és egységes tankönyvek szerint zajlik az országban. Románia földrajzának és történelmének tanítása szintén az állam nyelvén történik. A Miclea-féle tervezet a 31. paragrafusában előírja: „a román nyelv és irodalom oktatása a közoktatás valamennyi szintjén az adott kisebbség számára kidolgozott tanterv és tankönyvek szerint történik”.

Emellett a törvény nem tartalmaz semmilyen kitételt az ország földrajzának és történelmének oktatási nyelvére vonatkozóan. „A román nyelv és irodalom tanítása terén az Andronescu-tervezet is tesz némi engedményt a jelenlegi törvényhez képest: nem csak 1–4. osztályban, hanem 5–8. osztályban is külön tanterv szerint lehet oktatni a románt, az egységes tanterv és tankönyvek a középiskolai osztályokban azonban megmaradnak” – magyarázta lapunknak Kötő.

A képviselő úgy tudja, a kormány lehetőséget ad arra, hogy a honatyák is benyújthassanak törvénymódosító indítványaikat a felelősségvállalási procedúra ideje alatt. Hasonló volt az eljárás az új büntető törvénykönyv elfogadtatásakor is: parlamenti és szakbizottsági vitája nem volt a tervezeteknek, ám a kormányülésén megtárgyalták a honatyák beérkező javaslatait. „Ezeket a kormány vagy belefoglalta a törvénybe, vagy nem. Parlamenti vita és szavazás nincs” – magyarázta a procedúrát Kötő József.

Mint ismert, a parlament előtti felelősségvállaláskor csak akkor szavaznak az adott jogszabályról a honatyák, ha valamelyik párt vagy pártok bizalmatlansági indítványt nyújtanak be. Ha az indítványt megszavazzák, a kormány megbukik. Markó Béla korábban azt nyilatkozta: az RMDSZ előbb látni szeretné a törvényeket, utána döntik el, élnek-e a bizalmatlansági indítvány lehetőségével.

Leáll az igazságügy?

Emil Boc tegnap esti közlése szerint az új tanügyi törvény mellett a kormány további két jogszabályért készül holnap bejelenteni felelősségvállalását a parlament előtt. Az egyik az egységes bértáblára vonatkozik, amelynek végső változatáról még ma is egyeztetnek a szakszervezetekkel.

A jogszabály máris kiváltotta az igazságügyi alkalmazottak felháborodását. A jelentősen megnyirbált fizetésű bírák azzal fenyegetőznek, hogy mától csak a halasztást nem tűrő perek tárgyalásán vesznek részt. A másik törvény egy sor megtakarítási intézkedésre – köztük a kormányügynökségek átszervezésére – vonatkozik.