CÄutare Numele cotidianului: Ăj Magyar SzĂł Articolul:
A romĂĄkkal kapcsolatos eurĂłpai gondok csak akkor fognak enyhĂźlni, ha nem maguknak a romĂĄknak, hanem a romĂĄk problĂŠmĂĄjĂĄnak esĂźnk neki â Ărta hĂŠt eleji szerkesztősĂŠgi cikkĂŠben a Le Monde. A baloldali-liberĂĄlis francia ĂşjsĂĄg szerint az elmĂşlt napokban az olasz sajtĂłban â annak ellenĂŠre, hogy ĂŠrthető mĂłdon nem kĂvĂĄnnak egy etnikumot kĂźlĂśn megnevezni â a romĂĄn a bĂĄdogvĂĄrosokban ĂŠlő, koldulĂł romĂĄk szinonimĂĄja lett. Akik kĂśzĂśtt vannak bűnĂśzők is. Ez a nagyon lĂĄtvĂĄnyos beilleszkedĂŠsi problĂŠma ugyanakkor Ăśssze sem hasonlĂthatĂł mĂŠrtĂŠkű azokkal a gondokkal, amelyekkel a fejlődĂŠsből kifelejtett eurĂłpaiak nagy tĂśbbsĂŠgĂŠnek egĂŠsz ĂŠletĂźk sorĂĄn szembesĂźlniĂźk kell, mint pĂŠldĂĄul a nagy szegĂŠnysĂŠggel, a marginalizĂĄlĂłdĂĄssal, valamint a lakhatĂĄs, az egĂŠszsĂŠgĂźgy, az oktatĂĄs ĂŠs a munka terĂŠn tapasztalhatĂł diszkriminĂĄciĂłval â emlĂŠkeztet a Le Monde. Azoknak a feldĂźhĂśdĂśtt olaszoknak â akik lehetnĂŠnek akĂĄr franciĂĄk is â, ĂŠs akik azt gondoljĂĄk, hogy âezeknek haza kell menniĂźkâ, tudniuk kell, hogy azok, akiket cigĂĄnyoknak neveznek, mĂŠg kevĂŠsbĂŠ ĂŠrzik magukat otthon RomĂĄniĂĄban, BulgĂĄriĂĄban vagy SzlovĂĄkiĂĄban, ahol szĂźlettek, mint Nyugat-EurĂłpĂĄban. HazĂĄjukban gyakran mĂŠg rosszabbul bĂĄnnak velĂźk ĂŠs mĂŠg inkĂĄbb megvetik őket â hĂvja fel a figyelmet a pĂĄrizsi ĂşjsĂĄg. Az EurĂłpai Parlament 2005-ben hatĂĄrozatot fogadott el a romĂĄk helyzetĂŠről, akiknek szĂĄma becslĂŠsek szerint 12 ĂŠs 15 milliĂł kĂśzĂŠ esik a kontinensen, 7 ĂŠs 9 milliĂł kĂśzĂŠ az EurĂłpai UniĂłban. A szĂśveg emlĂŠkeztet azokra az ĂźldĂśztetĂŠsekre, amelyeknek ĂĄldozatai voltak a romĂĄniai rabszolgatartĂĄstĂłl a nĂĄci nĂŠpirtĂĄson ĂĄt a mai âromafĂłbiĂĄigâ, amelynek ĂĄllandĂłan ki vannak tĂŠve, ĂŠs aminek orvoslĂĄsĂĄra az EP-kĂŠpviselők szociĂĄlis, kulturĂĄlis, oktatĂĄsi ĂŠs szimbolikus intĂŠzkedĂŠssorozatot ajĂĄnlottak. Nevezetesen azt kĂŠrtĂŠk, hogy a romĂĄkat ismerjĂŠk el eurĂłpai kisebbsĂŠgkĂŠnt. âAz EurĂłpai Parlament magyar kĂŠpviselői, JĂĄrĂłka LĂvia ĂŠs MohĂĄcsi ViktĂłria jelenlĂŠtĂźkkel bizonyĂtjĂĄk Strasbourgban, hogy vannak romĂĄk, akik boldogulnak. Egyre tĂśbben vannak, ĂŠs ehhez a kilenc kĂśzĂŠp-eurĂłpai orszĂĄg kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre elindĂtott Roma BefogadĂĄs Ăvtizede 2005â2015 program is hozzĂĄjĂĄrul. Ez a jĂĄrhatĂł Ăştâ â Ărta a Le Monde. A roma integrĂĄciĂł ĂŠvtizedĂŠt kĂŠt ĂŠve indĂtotta el nyolc kĂśzĂŠp- ĂŠs dĂŠlkelet-eurĂłpai orszĂĄg â BulgĂĄria, HorvĂĄtorszĂĄg, a Cseh KĂśztĂĄrsasĂĄg, MagyarorszĂĄg, MacedĂłnia, RomĂĄnia, Szerbia ĂŠs MontenegrĂł ĂŠs SzlovĂĄkia â miniszterelnĂśke SzĂłfiĂĄban. A 2005 ĂŠs 2015 kĂśzĂśtti időszakra tervezett ĂŠvtized az első nemzetkĂśzi egyĂźttműkĂśdĂŠsre alapozott erőfeszĂtĂŠs a romĂĄk ĂŠletĂŠnek megvĂĄltoztatĂĄsĂĄra. A kezdemĂŠnyezĂŠs kĂŠt főszponzora a VilĂĄgbank ĂŠs a Soros GyĂśrgy ĂĄltal alapĂtott NyĂlt TĂĄrsadalom IntĂŠzet (OSI). A program rĂŠsze, hogy a romĂĄk tĂĄrsadalmi befogadĂĄsĂĄnak szorgalmazĂĄsa ĂŠs a romĂĄk gazdasĂĄgi helyzetĂŠnek kedvezőbbĂŠ tĂŠtele ĂŠrdekĂŠben minden orszĂĄgnak konkrĂŠt cĂŠlkitűzĂŠseket kell megfogalmaznia nĂŠgy kivĂĄlasztott ĂŠs elsőbbsĂŠget ĂŠlvező terĂźleten: oktatĂĄs, foglalkoztatĂĄs, egĂŠszsĂŠgĂźgy ĂŠs lakĂĄsĂŠpĂtĂŠs. A Le Monde ĂĄltal, a beilleszkedĂŠs pĂŠldĂĄjakĂŠnt emlegetett kĂŠt magyarorszĂĄgi EP-kĂŠpviselőhĂśz hamarosan Ăşjabbak csatlakozhatnak. A RomĂĄk PĂĄrtja â hosszĂş idő utĂĄn ismĂŠt â sajĂĄt listĂĄt indĂt a november 25-i eurĂłpai vĂĄlasztĂĄson. Az alakulat a kĂśzvĂŠlemĂŠny-kutatĂĄsokban meg sem jelenik, ĂĄm egyes megfigyelők nem zĂĄrjĂĄk ki, hogy a RomĂĄk PĂĄrtja meglepetĂŠst szerez, azaz megkapja a bejutĂĄshoz szĂźksĂŠges Ăśt szĂĄzalĂŠkĂĄt a szavazatoknak. CĂmoldal a kĂźlvĂĄrosi lĂĄzadĂĄsok idejĂŠből: a Le Monde âbelsőâ pĂŠldĂĄra hivatkozik |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. Ăn cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât ĂŽn limba română cât şi ĂŽn limba maghiară. Ăn munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  În viitoare analize. |