Căutare

Articolul:

Az Olaszországban élõ román állampolgárok helyzetérõl tárgyalt a román és az olasz kormányfõ.

Az Olaszországban elharapózott románellenes megnyilvánulásokról, illetve az ottani román állampolgárok helyzetérõl tárgyalt tegnap Rómában a népes kormányküldöttség élén Itáliába érkezett Cãlin Popescu-Tãriceanu román miniszterelnök olasz kollégájával, Romano Prodival.

A megbeszéléseken ugyanakkor az Olaszországban tartózkodó összes román állampolgár sorsával szemben a romakérdés kapott nagyobb hangsúlyt. A politikusok tanácskozásával egy idõben az olasz hatóságok bejelentették, hogy újabb 36 román állampolgárt kívánnak közbiztonsági okokból kitoloncolni az országból.

A román kormányfõ azzal a céllal érkezett az olasz fõvárosba, hogy tájékoztassa az olasz kormányfõt arról az intézkedéscsomagról, amelyet a bukaresti kormány hétfõn fogadott el az Olaszországban élõ románok helyzetének rendezésére azt követõen, hogy az olasz kabinet múlt szerdán olyan határozatot fogadott el, amely bírói ítélet nélkül is lehetõvé teszi, hogy a hatóságok kiutasítsák az országból a veszélyes bûnözõnek minõsített európai uniós állampolgárokat. Mint arról beszámoltunk, a határozat annak nyomán született, hogy múlt kedden a gyanúk szerint egy roma nemzetiségû román állampolgár halálra vert és kirabolt egy olasz nõt. A brutális támadás nyomán az országban fölerõsödtek a románellenes indulatok, s a becslések szerint mintegy másfél milliós román közösség tagjai folyamatos atrocitásoknak vannak kitéve.

A találkozót követõen a két kormányfõ közölte, közös levélben fordulnak José Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság (EB) elnökéhez a roma kisebbség sorsának ügyében.

„A romák problémájával uniós szinten kell foglalkozni, és azt várjuk, hogy az EB figyelembe vegye ezt a megkeresést, annak nyomán pedig európai szintû intézkedéseket dolgozzanak ki, amelyben az oktatásra helyezik a hangsúlyt" – fejtette ki a román kormányfõ, akit többek között Adrian Cioroianu külügyminiszter, Cristian David belügyminiszter, valamint Gruia Bumbu, az Országos Romaügyi Ügynökség vezetõje is elkísért Rómába.

A miniszterelnök közölte, a bukaresti hatóságok munkacsoportot hoztak létre, amely a romakérdéssel foglalkozik majd. A csoport a munkaügyi, a belügyi és az oktatási tárca szakértõibõl áll, és az a feladata, hogy a romák hatékonyabb beilleszkedését szolgáló programokat dolgozzon ki. A kormányfõ leszögezte, nem tanúsít toleranciát a bûncselekményeket elkövetõ román állampolgárokkal szemben, és kijelentette, Románia nem kívánja a bûnözõket az EU-ba „exportálni."

A két miniszterelnök a találkozó során megállapodott egy közös akciótervrõl is, amelynek keretében rendõri és igazságügyi szinten is együttmûködnek majd a két ország hatóságai, ugyanakkor az olaszországi román konzuli szolgáltatásokat is bõvítik. A rendõrségi együttmûködés keretében olyan közös akciócsoportot hoznak létre, amelyben harminc román rendõr vesz részt, az igazságügyi együttmûködés keretében pedig bírákat és ügyészeket küldenek Itáliába, hogy ottani kollégáikkal együttmûködve próbáljanak megoldást találni a román közösség problémáira.

Romano Prodi kijelentette, országa nem kívánja korlátozni a román munkaerõ beáramlását, ugyanakkor szükséges bizonyos biztonsági intézkedések bevezetése. „Nem módosítjuk az erre vonatkozó jogszabályokat. Ne feledjük, hogy a román munkaerõ nagymértékben hozzájárul az olasz gazdaság fejlõdéséhez. Nem áll szándékunkban megkülönböztetni a román közösséget más országok állampolgáraival szemben" – szögezte le az olasz kormányfõ. Hozzátette egyben, hogy az olasz hatóságok nem terveznek tömeges kitoloncolásokat, a törvények tiszteletben tartásával járnak el, és minden polgár jogait szavatolják. A politikus szerint a hivatalos szerveknek elõítélet-mentesen kell a helyzetet kezelniük, és nem szabad összetéveszteniük a bûnözõket azokkal, akik becsületesen dolgoznak. Leszögezte ugyanakkor, hogy a veszélyes bûnözõk kitoloncolását lehetõvé tevõ határozat összhangban áll az uniós jogrendszerrel.

Pápai kihallgatás

Az olasz kormányfõvel folytatott megbeszélést megelõzõen a kormányfõt magánkihallgatáson fogadta XVI. Benedek pápa is. A miniszterelnököt a kihallgatásra felesége is elkísérte.

Az audiencia során a katolikus egyházfõ kifejtette, egy népet nem szabad egyetlen ember cselekedetei alapján megbélyegezni. A kihallgatás egyébként 45 percig tartott, és az, hogy tegnap zajlott, a pápa gesztusának köszönhetõ, szerdán ugyanis rendszerint nem tart audienciát. Így eredetileg ezt a kihallgatást is mára jegyezték elõ.

A román kormányfõ látogatását megelõzõen tüntetést szerveztek az olasz fõvárosban, így a hatóságok megerõsítették a kormánypalota védelmét. A vizit elõtt szicíliai és calabriai tüntetõk demonstráltak, munkahelyeket követelve, és a bevándorlók, különösképpen pedig a roma emigránsok befogadása ellen tiltakozva. Helyszíni beszámolók szerint az olasz kormánypalota közelében található Monte Citorio téren mintegy ötszáz tüntetõ gyûlt össze.

Újabb kiutasítások

Közben az olasz hatóságok bejelentették, hogy 34 Veronában tartózkodó román állampolgár nevét tartalmazó listát továbbítottak a helyi prefektusnak, hogy aláírja a kitoloncolásukról szóló határozatokat. Az Il Giornale di Vicenza címû lap honlapja szerint a román állampolgárok veszélyeztetik a közbiztonságot, ezért szükséges az országból való kiutasításuk. A helyi hatóságok egy nappal korábban, kedden leromboltak egy Basso Acqarban felépített romatábort, amelynek lakói közül többen is illegálisan tartózkodtak az országban, és nagy többségben román állampolgárok. A rendõrség több hamis személyi igazolványt foglalt le, a közelben pedig szétszerelt kerékpárok alkatrészeire bukkantak. A padovai hatóságok is kiutasítani készülnek két román állampolgárt, a két férfit – akik közül az egyik börtönben is ült Olaszországban – lopás és hitelkártya-hamisítás miatt kívánják kitoloncolni.

Traian Bãsescu államfõ az Il Messaggero címû olasz napilap tegnapi számában megjelent interjújában biztosította a külföldön élõ románokat, személyesen figyel oda arra, hogy európai uniós állampolgári jogaik ne csorbuljanak, valamint arra is, hogy az olasz jogszabályok alkalmazása megfeleljen az uniós törvénykezési gyakorlatnak. Az államfõ szerint a bevándorlók kérdése összeurópai probléma, amelyet összehangolt program keretében kell kezelni, többek között az érintettek életszínvonalának növelése által. Úgy vélte, Olaszországban már régóta megnõtt a bûncselekmények száma, ám a helyi hatóságok késve reagáltak.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a romakérdést sem Romániában, sem az EU-ban nem kezelik megfelelõ módon. „E közösség problémáját szociális szempontból közelítették meg, vagy az egyének szemszögébõl, figyelmen kívül hagyva e népcsoport közösségi jellegét" – nyilatkozta Markó, jótékony hatású gesztusnak minõsítve, hogy a kormányfõ elutazott Rómába közös megoldást találni a problémára. Az RMDSZ elnöke szerint meg kell ismerni a roma közösség igényeit, és ezek után kell felvenni a harcot a közösség körében magas szintet elérõ bûnözéssel. Hozzátette ugyanakkor, hogy Olaszországnak tudnia kéne, az új tagállamok csatlakozása után nem csupán a bõvítés elõnyeit, hanem annak negatív oldalait is tudomásul kell vennie. Markó szerint egyes tagállamok belügyei gyakorta válnak közösségi ügygyé, és nem korrekt, hogy egy ország olcsó munkaerõt akar, ugyanakkor nem akarja elfogadni az ezzel járó esetleges hátrányokat.

A románokat ért olaszországi atrocitások egyébként Romániában sem maradtak válasz nélkül: miután a Konzervatív Párt kedden tüntetést szervezett a bukaresti olasz nagykövetség elõtt, tegnapra virradóra Aradon egy olasz tulajdonú bank bejáratára ismeretlenek vörös festékkel az „Olaszok nélkül!" feliratot festették.

B. L.

Prodi: „az EU nem számított ennyi románra"

Az EU „teljes mértékben alábecsülte", hogy milyen mértékû kivándorlás várható Romániából az ország uniós csatlakozása után – mondta az olasz kormányfõ a tegnapi Financial Timesnak. Romano Prodi a londoni üzleti napilapnak adott interjúban úgy fogalmazott: senki nem számíthatott, és senki nem is számított ilyen méretû kiáramlásra Romániából. Arra a kérdésre, hogy az EU-csatlakozása után hány román érkezett Olaszországba, Prodi azt mondta, hogy ezt „senki nem tudja". „Túlzottnak" nevezte az olasz belügyminiszter, Giuliano Amato által korábban említett 500 ezres számot. Az olasz miniszterelnök kiállt az EU-állampolgárok szabad mozgásának elve mellett, elégtelennek nevezte azonban az errõl szóló, jelenlegi formájában 2004-ben – az õ EU-bizottsági elnöksége idején – kidolgozott uniós direktívát. Prodi kijelentette: azt szeretné, ha az Európai Unió közös szabályokat fogadna el a hazatelepítés hatékonyabbá tételérõl, és jobban együttmûködne az állampolgárok mozgásából eredõ „összes mellékhatás" kezelésében. Hozzátette ugyanakkor, hogy az EU-bõvítés hatásai a vártnál is kedvezõbbek. Megismételte azt a többször hangoztatott véleményét, hogy a bõvítés „az egyetlen módja a demokrácia exportjának".