Căutare

A kormány tegnap eldöntötte, felelősséget vállal a parlament előtt az egyéni választókerületes választásról szóló törvénytervezet Pro Democraţia Egyesület által kidolgozott változatáért.

Fotó: Mihály László

A miniszterelnök jelezte: mindent megtett a törvény elfogadása érdekében

Korábban az államfő aláírta a rendeletet, amelynek értelmében az európai parlamenti választásokkal egy időben népszavazást tartanak egy ettől eltérő változatról. A kabinet leszögezi, a felelősségvállalásra azt követően kerül sor, hogy a kormányfő sürgetése ellenére sem halad a kívánatos ütemben a tervezet vitája.

Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök szerint a felelősségvállalás nyomán a következő parlamenti választások már ennek a rendszernek megfelelően zajlanak le, amenynyiben az államfő által összehívott népszavazáson nem lesz meg az érvényesítéséhez szükséges részvétel, aminek nagy a valószínűsége. A felelősségvállalással elfogadandó törvénykezdeményezés államfő általi kihirdetése kapcsán elmondta, ennek időpontja Băsescutól függ, de erre mindenképpen sor kerül, miután a parlamentben lezajlik a kormányzati felelősségvállalás procedúrája.

Megerősítette az államfő állítását, miszerint a referendum 20 millió euróba kerülne, de hozzátette: az európai parlamenti választás és a népszavazás, a két eseményt szabályozó törvények eltérése miatt, semmiképpen sem bonyolítható le azonos infrastruktúrával, a költségek tehát nem csökkenthetőek.

A miniszterelnök kifejtette, a szenátorok és képviselők lakossági képviseleti arányának meghatározásával, a kormány által támogatott dokumentum értelmében csökkenne a honatyák száma, a tervezet emellett tiszteletben tartja az arányos képviselet elvét a szavazatok és a mandátumok számának esetében, valamint a kisebbségek parlamenti képviseletét szabályozó alkotmányos kitételeket.

A képviselőház elnöke, Bogdan Olteanu szerint a parlament tegnap már meg is kapta a kormánytól a tervezetet. A következőkben a kormány dönt arról, hogy a szombatig benyújtandó módosítási javaslatok melyikét hagyja jóvá, a kabinet pedig hétfőn, október 29-én vállal majd felelősséget a parlament előtt a dokumentumért.

A Demokrata Párt képviselője, Cristian Rădulescu megerősítette, hogy pártja az államfő által szorgalmazott változatot támogatja, arról viszont még nem tárgyaltak, benyújtanak-e majd bizalmatlansági indítványt a kormányzati felelősségvállalás esetén. A szenátus szociáldemokrata elnöke, Nicolae Văcăroiu elégedetlen azzal a móddal, ahogyan az államfő és a miniszterelnök a törvényhozás fórumához viszonyul, hiszen mindketten az egyéni választókerületes rendszerrel kapcsolatos rendeleteket adta ki, miközben a szenátus éppen erre vonatkozó jogszabályt vitat meg.

Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint az államfő által elképzelt változat a romániai magyarság parlamenti képviseletét is veszélyeztethetné, megtörténhet, hogy csak a Székelyföldről juttathat be honatyákat. Szerinte ahogyan az államfő a kérdést fölteszi, abból csak az következik, hogy ha még ha össze is gyűl a szükséges 9 millió igen, akkor törvény készül az új rendszerről, amelyet a parlamentnek majd el kell fogadnia.

Nem tudni még, hogy milyen lesz a jogszabály, sok alváltozat lehetséges, a kétfordulós rendszer is lehet relatív többséges, mint például Magyarország esetében. A kiegyenlítés azonban, nyilván, nem lehetséges, a romániai magyarság tehát mindenképpen veszít majd – mondta Márton Árpád.

Ha a referendum érvényes lesz, az állampolgárok többsége pedig igennel szavaz, a parlament csupán arra kötelezhető, hogy napirendre tűzze az államfő által javasolt formában a választási törvényt – magyarázta kérdésünkre Varga Attila alkotmányjogász. „A parlamentnek inkább csak morális kötelessége, hogy végül a kétfordulós, egyéni szavazókerületes törvényt fogadja el. A törvény végső formája azonban eltérhet attól, amit az államfő javasolt” – tájékoztatott a képviselő.

A PRM az alkotmánybírósághoz fordul

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke közleményben tudatta, hogy pártja az alkotmánybíróságon fogja megtámadni Traian Băsescu tegnap esti rendeletét, amellyel az EP-választások napjára tűzte ki az egyéni választókerületes rendszerről szóló népszavazást.

A PRM azt kifogásolja az elnöki rendeletben, hogy az nem tartalmazza a népszavazás időpontjának naptári megnevezését, csupán annyit, hogy az EP-választások napján esedékes a referendum is, és a PRM szerint ezzel megsérti a 3/2000-es törvényt.

Varga Attila képviselő, alkotmányjogász szerint célt tévesztett a PRM kezdeményezése. Kérdésünkre elmondta: az alkotmánybíróság nem vizsgálhatja meg az elnöki rendeletek jogszerűségét. „A népszavazásra vonatkozó elnöki dekrétumot legfennebb a közigazgatási bíróságon lehet megtámadni. Az alkotmánybíróság kizárólag törvényeket vagy törvényerejű rendeleteket bírálhat felül” – tájékoztatott a képviselő.