Monitorizare de presă
|
Căutare Numele cotidianului: Transindex Gyorsabban fogynak a románok, mint a magyarok. A romák számaránya több mint egyharmaddal nőtt tíz év alatt a Székelyföldön. A magyarság fogyott ugyan, viszont lassúbb ütemben, mint a román lakosság, van jövője a magyar közösségnek Erdélyben - jelentette ki Kovács Péter főtitkár, aki az RMDSZ-nek a népszámlálás kapcsán levont következtetéseit ismertette mai, kolozsvári sajtótájékoztatóján. A főtitkár elmondta, létezik közösségi összefogás, ezt jól példázza azt a tény, hogy a magyarság felelősen állt a népszámlálás kérdéséhez. Megállapította, nőtt az RMDSZ iránti bizalom: a cenzus ideje alatt ugyanis több mint ezer bejelentés érkezett a szövetség által rendelkezésre bocsátott ingyenes telefonszámon. Kovács továbbá méltatta a magyar sajtó, a történelmi egyházak és a civil szervezetek összefogását a népszámlálás ügyében. Erdélyi Paktum Az RMDSZ-főtitkár bejelentette, az RMDSZ főtitkársága családvédelmi politikát fog kidolgozni, Erdélyi Paktum néven, amelynek keretében továbbviszik a szövetség népszámlálási kampányának Minden magyar számít jelmondatát. Családvédelmi politikáját az RMDSZ két síkon, önkormányzati és parlamenti síkon szeretné megvalósítani: az önkormányzatok különböző adókedvezményben részesítenék a sokgyerekes családokat, valamint kormányszinten segítenék elő a gyes alatti részmunkaidős foglalkoztatást. Emellett fontos szerepet kapna a településeken a gyermekbarát környezet kialakítása is. A parlamentben olyan, EU-s példákon alapuló törvénytervezeteket indítványoznának, amelyek a gyermekvállalási kedvet növelnék, a sokgyerekes családokat pedig különböző adókedvezményekben részesítenék. A sajtótájékoztatón Székely István, az RMDSZ népszámlálási bizottságának vezetője és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere ismertette a már rendelkezésre álló székelyföldi adatokat a magyarság számarányának alakulásáról. “Nagy különbség van a Székelyföld és az Erdély többi megyéjéből beérkező adatok között, hiszen Hargita és Kovászna megye esetében majdhogynem teljes képünk van, míg a többi esetben alacsony szinten van az adatok feldolgozása. Ezért tendenciákról, összesítésekről Erdély esetében még nem tudunk beszélni” - mondta Székely István. Kijelentette, jelenleg az látható, hogy a népszámlálási kampány egy bizalmi légkört teremtett, aminek következtében a magyar lakosságot igen magas arányban sikerült megszámlálni. “Fontos kérdés, hogy az a 90 ezer személy, aki a 2002-es népszámláláson magyarnak vallotta magát, de akit saját környezete romának tartott, mit mondott a mostani népszámlálás kapcsán. Feltételeztük, hogy ugyancsak magyarnak fogják magukat vallani, hisz ők saját problémáikkal, sajátos helyzetükkel a magyar társadalom részét képezik” - fejtette ki a politológus, aki a roma kérdés kapcsán elmondta: sokkal pontosabb képet fognak kapni a romákról, mint eddig, amely alapját képezheti egy nagyobb mérvű kormányzati, önkormányzati odafigyelésnek. A külföldön tartózkodók összeírásával kapcsolatban a népszámlálási felelős elmondta, a módszertan nem tette lehetővé, hogy teljes mértékben fel lehessen mérni ezt a kört, de itt is az látható, hogy elég jó arányban sikerült összeírni a külföldön tartózkodó, székelyföldi illetőségű személyeket. “Ebben az itthon maradt családtagok odafigyelésének volt hangsúlyos szerepe”- zárta az RMDSZ népszámlálási felelőse. “Sikerült megfordítani azt a trendet, ami 1910 és 2002 között jellemezte e térség lakossági arányait, azaz a románság számaránya a magyarság rovására növekedett. A székelyföldi megyék adatainak összesítéséből egyértelműen következik, hogy Hargita és Kovászna megyében kisebb mértékű volt a lakosságcsökkenés, mint az ország más megyéiben, és a magyarság számaránya is kisebb mértékben csökkent, mint a románok aránya” - mondta Antal Árpád. Szerinte fontos konklúzió, hogy sikerült megfordítani azt a trendet, ami 1910-től 2002-ig jellemezte a román-magyar arányokat e két megyében: az a tendencia, hogy a románok aránya folyamatosan nőtt egyik népszámlálástól a másikig, most megfordult. Hargita megyében 1956-1966 között volt egy jelentős növekedése a románságnak, ez 21,7%-os volt, míg a magyarságé csupán 1,46%-os. 1966-1977 között a románság 43,24%-os növekedést mutatott, a magyarság mindössze 11,53%-at. Kovászna megyében, Háromszéken a növekedés 1977-1992 között volt jellemző: 40,15%-os növekedés jellemezte a románságot, a magyarokat csupán 12,41%-os. Sepsiszentgyörgy polgármestere kifejtette, Háromszéken a románok csökkenése 12,4 százalékos volt, míg a magyaroké 10,6 százalékos. Hargita megyében pedig a magyar népesség csökkenése 6,8 százalékos, a román pedig 14,2 százalékos volt. A roma lakosság Háromszéken 38,4 százalékban, míg Hargita megyében 33,26 százalékban növekedett. Háromszéken a 45 381 románból 18 358 olyan településen él, ahol a polgármestertől a tanácsosig mindenki román. A Kovászna megyei románok 26 százaléka Sepsiszentgyörgyön, míg 17,95 százalékuk olyan községben, illetve városban él, ahol arányosan vannak képviselve a helyi önkormányzati testületekben. A románoknak gyakorlatilag 6,9 százaléka él olyan településen, ahol nem rendelkeznek politikai képviselettel - magyarázta a szociológus végzettségű városvezető. |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară. În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize. |