CÄutare Numele cotidianului: ErdĂŠly.ma A kisebbségi jelképhasználat körül kirobbant magyar-román vitáról közölt beszámolót a Spiegel Online német hírportál. A Diplomáciai válság: Magyarország zászlóháborúba vonul Románia ellen címĹą cikkében Keno Verseck azt írta, hogy a két uniós tagország viszonyában kialakult „mély diplomáciai válság" kiváltó oka „egy kicsinyes vita egy történelmi zászlóról". „A nacionalista hisztéria a kormányokat segíti a választási harcban" - tette hozzá. A szerzĹ arról írt, hogy a kilencvenes évek közepe óta a két ország közötti viszony fokozatosan normalizálódott, de az utóbbi idĹben elhidegülés kezdĹdött, a székely zászló ügye körül pedig „az utóbbi évek legsúlyosabb konfliktusa alakult ki". Az Orbán-kormány valamennyi magyar politikai képviselĹjének tartja magát, és támogatja a határon túli magyar kisebbség radikális képviselĹit, a „nacionalista paternalizmustól" szavazatokat remél a határon túli magyaroktól, akikre nagy szüksége van, mert a szociális rendszerben véghezvitt „tarvágás" miatt otthon egyre népszerĹątlenebb, magyarázta cikkében Keno Verseck. Romániában eközben ismét mindennapossá váltak a magyar kisebbség elleni kampányok, tette hozzá, és megjegyezte, hogy a Ponta-kormány a tervezett közigazgatási reform legitimációjához is felhasználja a székelyzászló-ügyet. A „nacionalista hisztéria" közepette egyik országban sem hallani túl sok józan hangot, és mindennek alapján „nemigen várható, hogy gyorsan véget ér a zászlóvita", véli a Spiegel Online szerzĹje. A héten több román publicista közölt a kisebbségi jelképhasználat jogát elismerĹ, a nacionalista hangulatkeltést elítélĹ írást a székelyzászló-ügyrĹl. Ezek az írások internetes portálokon és közösségi fórumokon jelentek meg. A televíziós vitamĹąsorokban a meghívott politikusok és elemzĹk többnyire ellenséges hangnemben beszéltek a székelyek követeléseirĹl, és a magyar politikusokat hibáztatták. A román szolidaritási megnyilvánulások sorát Lucian Mandruta televíziós személyiség nyitotta meg, aki már a vita kirobbanásának másnapján székely zászlót tett ki Facebook-oldalára, és kijelentette: „ma én is székely vagyok, az elsĹ Arges megyében". Bejegyzésében arról írt: egyetlen román sem tudja, hány magyar halt meg azért, hogy megvédje Erdélyt a töröktĹl és a tatártól, mert a tankönyvekben nincsenek benne más nemzetiségek hĹsei. Rámutatott, hogy a regionális identitás ápolása Nyugaton természetesnek számít, és értelmetlen dolog ezt Romániában tiltani. 'Drága magyarok, mivel román állampolgárok vagytok, akárcsak én, a ti történelmi jelképeitek az enyémek is" - magyarázta gesztusát Lucian Mandruta. Ugyancsak közösségi oldalakon terjednek Sabin Gherman kolozsvári publicista írásai. A Tiszta Romániáért egyesület portálján Moise Guran, a román gazdasági tévémĹąsorok egyik legnépszerĹąbb szakújságírója írt arról, hogy a román hatóságoknak nem lenne szabad „buta és történelmileg igazságtalan" módon tagadniuk Székelyföld létezését. Vasárnap az Evenimentul Zilei címĹą jobboldali lap internetes kiadása Angela Tocila nagyváradi író blogbejegyzését vette át a székelyzászló-ügyben. A szerzĹ ironikus hangnemben ír arról, hogy a médiahisztéria alapján a televíziónézĹk azt hihették volna, hogy nem csak hogy küszöbön áll Erdély elszakítása, de már a Kárpátokon túli területeken is erĹszakos magyarítás áldozatául esett románokat kényszerítenek arra, hogy nevüket magyarul anyakönyvezzék. „Úgy tĹąnik, hogy a nép mégsem olyan buta, hogy elég legyen számára kenyér helyett a cirkusz, és Erdély elrablásával már nem lehet ijesztgetni Ĺket" - vonta le a következtetést Andrea Tocila. |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. Ăn cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât ĂŽn limba română cât şi ĂŽn limba maghiară. Ăn munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  În viitoare analize. |