Căutare

Folytatódik a román és a magyar kormány képviselői között a székely zászló romániai kitűzésének tiltása kapcsán kirobbant nyilatkozatháború.szekelyzaszlo_01_b 
Folytatódik a román és a magyar kormány képviselői között a székely zászló romániai kitűzésének tiltása kapcsán kirobbant nyilatkozatháború, sőt Bukarest csütörtökön konkrét ellenlépésekre is elszánta magát. Radu Stroe román belügyminiszter hatósági fellépést helyezett kilátásba más államok zászlóinak az ország területén való kifüggesztésével kapcsolatban. A tárcavezetőt Victor Ponta miniszterelnök utasította arra, hogy a prefektusok, a rendőrség és a csendőrség mozgósításával szerezzen érvényt a jelképhasználattal kapcsolatos törvényeknek. 
Egy nappal korábbi nyilatkozatához képest csütörtökön Victor Ponta kormányfő immár nyíltan provokációnak és arcátlanságnak nevezte Németh Zsolt keddi, a székelyföldi zászlóháborúra utaló kijelentését. A külügyi államtitkár nyilvánosan szót emelt a kisebbségi jelképek használatának romániai korlátozása ellen, és úgy fogalmazott: szimbolikus agresszió történt azáltal, hogy Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését a székelyföldi önkormányzatok vezetőinek. A román miniszterelnök hazája belügyének nevezte a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, és leszögezte, nem kívánja tisztázni a felmerült vitát Orbán Viktor kormányfővel, mert „nem kíváncsi a véleményére". Ponta szerint Traian Băsescu államfőnek az Európai Tanács ülésén kellene egyeztetnie a témában a magyar miniszterelnökkel. A román elnök azonban nem kívánt állást foglalni a székely zászló kifüggesztése kapcsán folytatott vitáról, leszögezve, csak akkor fog megszólalni, ha esetleg a magyar államfőnek lesz „nem megfelelő" állásfoglalása a kérdésben.
Közben Titus Corlățean román külügyminiszter a diplomáciai szokásjog megsértésével vádolta meg Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet, sőt kilátásba helyezte a kiutasítását is, amennyiben a nagykövet nem tér vissza „megbízatása keretei közé". A román diplomácia vezetője élesen kifogásolta, hogy a diplomata Magyarország támogatásáról biztosította a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Füzes Oszkár - akit szerdán a román külügyminisztériumba rendeltek, tiltakozásképp Németh Zsolt nyilatkozata miatt - a bukaresti Realitatea hírtelevízió késő esti műsorában úgy nyilatkozott, érthetetlen számára, miért zavarja a románokat a székely zászló. Arra a kérdésre, hogy a magyar állam a Székelyföld „megalakítását" kéri-e Romániától, és ez etnikai alapú területi autonómiaként valósulna-e meg, a nagykövet azt válaszolta: ha ez a romániai magyarok kérése, akkor igen, mert Budapest a romániai magyarok kérését támogatja. A diplomata kijelentését a bukaresti balliberális koalíció számos képviselője a román belügyekbe való beavatkozásnak nevezte, Corlățean pedig előrebocsátotta: a nagykövet előtt már nem áll nyitva minden ajtó a román intézmények részéről. A külügyminiszter hozzátette: ha Füzes „nem tér vissza megbízatása keretei közé, mandátuma idő előtt befejeződik Romániában". 
Martonyi János szerint azonban a bukaresti magyar nagykövet semmi olyat nem mondott a székelyföldi autonómia kérdéséről, ami ne lenne azonos a kormány álláspontjával. A külügyminiszter csütörtökön egy budapesti gazdasági konferencián kérdésre válaszolva kifejtette, Székelyföld autonómiájának témájában a magyar kormánynak 22 éve világos az álláspontja: ha egy közösség többsége valamilyen autonómiaformát igényel, és ezt demokratikus úton kifejezi, a többségnek figyelembe kell vennie ezt az igényt. A székely zászló ügyéről azt mondta, Magyarország partner a helyzet rendezésében. 
„Kétségtelen, hogy jelenleg ebben Románia tud lépni, a zászlókitűzés miatti eljárásokat abba kellene hagynia" - szögezte le Martonyi, aki szerint higgadtan kell kezelni a helyzetet, nem pedig abban a légkörben, amelyben a román média foglalkozik vele. Kiemelte, „a zászlóviadalt nem mi kezdtük", az elmúlt hónapokban a kormány már jelezte Romániának, hogy attól tart, az elmúlt két évben jól alakult kapcsolat, stratégiai partnerség a két ország között veszélybe kerül. Hangsúlyozta: bár erre gyakran kapták azt a választ, hogy nem kell aggódniuk, a székely zászló ügyében tanúsított román fellépés „a negatív gesztusok sorába tartozik". 
Martonyi csütörtökön délután telefonbeszélgetést folytatott az ügyben román kollégájával. A külügyminisztérium közleménye szerint egyetértettek abban, hogy a feszültség csökkentése kölcsönös érdek, ezért az együttműködést „mindkét fél érzékenységének, a nemzeti közösségek természetes jogainak, valamint a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos európai elveknek, illetve normáknak" a figyelembevételével folytatják. A tárca közölte, a két miniszter megvitatta a székely zászló használatával kapcsolatban kialakult helyzetet, és bár megállapították, hogy véleményük eltér, megegyeztek, hogy a két ország közötti stratégiai partnerség alapján közös cél a kapcsolatok további fejlesztése. Kitértek arra is, hogy a korábbi terveknek megfelelően Martonyi János tavasszal Bukarestbe látogat.
Eközben Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke felrótta a magyar kormánynak, hogy „felesleges feszültséget kelt" a kisebbségi jelképek használatának akadályozása ügyében. A román képviselőház külügyi bizottságának elnöke szerint Németh Zsolt politikusként, nem pedig külügyi államtitkárként emelt szót a székely zászló ügyében, továbbá Magyarországnak a külhoni magyarsággal kapcsolatos alkotmányos felelősségét úgy kell érvényesítenie, hogy minden ilyen ügyben kikéri az adott közösség legitim képviseletének véleményét, ebben az esetben az RMDSZ-ét. 
Kovács Péter, a szövetség főtitkára ugyanakkor a 2014-es magyarországi választási kampány „erdélyi szakasza" nyitányának nevezte, hogy a Fidesz a székely zászló magyarországi polgármesteri hivatalokra való kitűzését szorgalmazta. 
Tőkés László európai parlamenti képviselő felszólította Victor Pontát, vessen véget a felfokozott magyarellenes, idegengyűlölő kampánynak, és „ne vezesse ki az országát Európából". Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke úgy vélte, a román kormány az 1990-es marosvásárhelyi „fekete márciust" megelőző magyarellenes rasszista kampányt másolja. Tőkés leszögezte, Románia területi épsége, szuverenitása, állami jelképeinek státusa nem sérül attól, ha a magyarok saját nemzeti szimbólumaikat is használják. Hozzátette, európai képviselőtársai nem értik, miért okoz problémát bárki számára, ha egy őshonos nemzeti közösség az identitását kifejező és erősítő szimbólumait használja. 
Igazságtalannak és jogszerűtlen tartja a székely és a magyar zászló kifüggesztése miatt zaklatott és megbüntetett székelyföldi önkormányzatok folyamatos támadását az Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége is. Az alakulat vezetői szerint Németh Zsolt kijelentései nem lépik túl az anyaország határain kívül élő magyar közösségek sorsa iránt érzett aggodalomnak azt a szintjét, amelyet a bukaresti vezetés is tanúsít a Románián kívüli, például a Moldovai Köztársaságban vagy Szerbiában élő románok iránt. 
A Jobbik elfogadhatatlannak nevezte, hogy Románia az elmúlt napokban „ismét a soviniszta hangulatkeltés eszközéhez nyúlt". Az ellenzéki párt csütörtöki közleményében azt írta, felháborító és súlyosan diszkriminatív a székely zászlók eltávolíttatása a székelyföldi önkormányzati épületekről.
Különben a román hatóságok kettős mércét alkalmaznak, amikor a román trikolór használatát szabályozó kormányrendeletre hivatkozva tiltják idegen államok zászlóinak kitűzését. Miközben a román illetékeseket kizárólag a magyar és a székely zászló zavarja, más államok jelképeinek használata ellen nincs kifogásuk: a romániai szállodák többségének homlokzatán megannyi ország lobogója lengedez a román mellett, ugyanakkor se szeri, se száma azoknak az éttermeknek, kávézóknak, falatozóknak, amelyek bejárata fölé állandó jelleggel kihelyezik az idegen zászlókat. Eközben számos magyarországi település közintézményén látható a román trikolór: a két százalékban román nemzetiségűek lakta Gyula polgármesteri hivatalán, a helyi Nicolae Bălcescu Román Gimnáziumon, továbbá a battonyai, méhkeréki város- és községházán, iskolán.